adozona.hu
AVI 2012.8.94
AVI 2012.8.94
Az illetékmentességgel a jogalkotó az új építkezéseket kívánta elősegíteni, nem a már meglévő épületek átépítését, bővítését [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2005. szeptember 7. napján kelt, illetékkiszabásra október 3. napján benyújtott adásvételi szerződéssel 9 000 000 Ft vételárért vásárolt egy d.-i "hétvégi ház és udvar" megjelölésű ingatlant. A szerződés 1. pontja szerint a D. Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala határozatával az ingatlant lakótelekké, az építmény rendeltetési módját felvonulási épületté változtatta.
A Megyei Illetékhivatal fizetési meghagyásával a felperest 900 000 Ft visszterhes vagyonátruházási és 3000 Ft...
AVI 2012.8.94 Az illetékmentességgel a jogalkotó az új építkezéseket kívánta elősegíteni, nem a már meglévő épületek átépítését, bővítését [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
A felperes 2005. szeptember 7. napján kelt, illetékkiszabásra október 3. napján benyújtott adásvételi szerződéssel 9 000 000 Ft vételárért vásárolt egy d.-i "hétvégi ház és udvar" megjelölésű ingatlant. A szerződés 1. pontja szerint a D. Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala határozatával az ingatlant lakótelekké, az építmény rendeltetési módját felvonulási épületté változtatta.A Megyei Illetékhivatal fizetési meghagyásával a felperest 900 000 Ft visszterhes vagyonátruházási és 3000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A felperes a vagyonszerzési illeték megfizetésének felfüggesztése iránt terjesztett elő kérelmet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással. A Megyei Illetékhivatal a felperes kérelmét elutasította azzal, hogy az ingatlan nem beépítetlen földrészlet. A Megyei Közigazgatási Hivatal határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A megyei bíróság ítéletével elrendelt új eljárás alapján az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta az indokolási rész megváltoztatásával. Kifejtette, hogy az épület rendeltetésének módosítása nem befolyásolja, hogy a felperes olyan telket vásárolt, amelyen épület áll. A 2006. február 23-án kiadott tulajdoni lap szerint az ingatlan "egyéb épület és udvar" minősítésű volt.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az Itv. 26. § (1) bekezdés alapján a terhére előírt illeték megfizetésének felfüggesztését kérte, mert a felvonulási épület ideiglenes jellegére tekintettel a perbeli ingatlan lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak minősül. A felvonulási épület a 2006. április 13-án kelt igazolás szerint elbontásra került.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta és a felperes terhére előírt 3000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték fenntartása mellett 900 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetését 2009. október 3. napjáig felfüggesztette. Ítéletének indokolásában hivatkozott az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontjára, 26. § (1) bekezdés a) pontjára, 102. § (1) bekezdés l) pontjára azzal, hogy a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes lakóház építésére alkalmas telektulajdont vásárolt-e.
Az elsőfokú bíróság utalt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 1. számú melléklet 27. pontjára, mely szerint felvonulási épület: az építmény(ek) kivitelezése céljára szolgáló, annak befejezéséig fenntartható épület. Az ingatlanon lévő felvonulási épület nem lakás, hanem az építkezés célját segítő ideiglenes jellegű építmény volt; ezen ideiglenes jellegét alátámasztja a kiadott igazolás, mely szerint lebontásra került. Ez nem zárta ki a feltételes illetékkedvezmény alkalmazását.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Nem vitatta, hogy az ingatlan jellegét a felek az adásvételi szerződés megkötése előtt megváltoztatták. Nem vitatta továbbá, hogy az épület rendeltetési módját is megváltoztatták, az ideiglenes jellegűnek minősül. Ezek a tények azonban nem zárják ki azt a körülményt, hogy az ingatlan beépített volt, mivel azon épület állt. A beépítettség okán nem felel meg az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt lakóház építésére alkalmas telektulajdon illetékjogi fogalmának, így az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerint feltételes illetékmentesség nem biztosítható.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, az ügyben alkalmazandó jogszabályok felhívásával és értelmezésével jogszerű döntést hozott, amellyel a Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetért.
Az alperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban kifejti: a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes által megvásárolt ingatlan megfelel-e az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja szerinti lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, vagyis az építésügyi szabályoknak és a település-rendezési tervnek megfelelően kialakított lakóépület elhelyezésére szolgáló beépítetlen földrészlet-e; a perbeli vita a beépítetlenség körében folyt.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség lényege, hogy a jogalkotó az új építkezéseket kívánta elősegíteni, nem pedig a már meglévő lakóépület esetleges átépítését, bővítését. A perbeli esetben bár fizikai értelemben épület állt az ingatlanon, de az - az OTÉK 1. számú melléklet 27. pontjára is figyelemmel - ideiglenes jellegű, kifejezetten az építés célját szolgáló felépítmény volt, amely lebontásra került.
A törvényalkotó szándékával ellentétes lenne, és az építőt többletköltségek viselésére kötelezné az alperesi gyakorlat. Ebben az esetben ugyanis az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a felvonulási épületet el kellene bontani, majd azt az adásvételt követően az építkezés céljából ismét fel kellene építeni. Ez a felfogás ellenkezik a józan gazdálkodás szabályaival is.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint azonban a perbeli esetben az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja, 102. § (1) bekezdés l) pontjára figyelemmel jogi értelemben a felperes beépítetlen földrészletet vásárolt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.323/2008.)