adozona.hu
BH+ 2012.8.361
BH+ 2012.8.361
Több egybehangzó és ellenbizonyítással meg nem cáfolt szakértői vélemény alapján hamissá minősített bor előállítása, tárolása miatt jogszerű a jövedéki bírság kiszabása [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (2) és (4) bek., 99/2004. (VI. 3.) FVM r. 4. §, 5. sz. melléklet]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes telephelyén 2007. november 6-án az illetékes vámhatóság jövedéki ellenőrzést végzett. A KOR11-es számú tartályban 450 hektoliter bort találtak, melyből vett minta nem habzó köztes alkoholterméknek minősült (vtsz 22060099), a Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete szakvéleménye szerint. Ezért a vámhatóság azelsőfokú határozatával a felperest jövedéki törvénysértés címén 84 600 000 Ft jövedéki bírság, 165 000 Ft szakértői díj megfizetésére kötelezte. Kifejtette, hogy erre a típusú...
BH+ 2012.8.361 Több egybehangzó és ellenbizonyítással meg nem cáfolt szakértői vélemény alapján hamissá minősített bor előállítása, tárolása miatt jogszerű a jövedéki bírság kiszabása [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (2) és (4) bek., 99/2004. (VI. 3.) FVM r. 4. §, 5. sz. melléklet]
A felperes telephelyén 2007. november 6-án az illetékes vámhatóság jövedéki ellenőrzést végzett. A KOR11-es számú tartályban 450 hektoliter bort találtak, melyből vett minta nem habzó köztes alkoholterméknek minősült (vtsz 22060099), a Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete szakvéleménye szerint. Ezért a vámhatóság azelsőfokú határozatával a felperest jövedéki törvénysértés címén 84 600 000 Ft jövedéki bírság, 165 000 Ft szakértői díj megfizetésére kötelezte. Kifejtette, hogy erre a típusú termékre a felperesnek nincs engedélye, nem gyárthatja és nem birtokolhatja, csak szőlőbort állíthat elő és birtokolhat. A terméket a büntetőeljárás keretében lefoglalták. A november 6-án vett mintából az Országos Borminősítő Intézet szintén bevizsgálást végzett és ugyancsak megállapította, hogy a minta nem habzó köztes alkoholtermék, tehát hamisított bor. A határozattal szemben a felperes fellebbezett. Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Kifejtette, hogy két szakvélemény is megegyezett abban, hogy a bor hamis, azaz a répacukorból származó alkoholtartalma lényegesen nagyobb a megengedettnél. A mintavétel szabályos volt, nincs jelentősége annak, hogy a mintavétel a tartály csapján keresztül történt, ami az alsó részétől 1,2 m-re van, mert ez nem befolyásolhatta az eredményt. Kereskedelmi mennyiséget meghaladó, ismeretlen eredetű, adózás alól elvont köztes alkoholtermék került a hatóság látókörébe, ami miatt a bírság jogos.A másodfokú határozattal szemben felperes keresetet nyújtott be. Kifogásolta, hogy a mintavétel nem volt szabályos egyebek mellett azért, mert nem az ún. húzott mintavétel szerint történt. Nem lehet a vizsgálati eredményt azon az alapon minősíteni, hogy a hatóság szerint a bor egyes alkotórészeinek a tartály felső és középső rétegében azonosnak kell lenni az alsóval. Megjegyezte, hogy azoknak a műanyag palackoknak a tisztasága is kétséges volt, amelybe átfejtették a terméket. A két szakvéleményben az egyes kémiai alkotórészeket illetően vannak eltérések, ami kétségbe vonja a minták azonosságát. A felperes képviselője kifogásolta, hogy a mintavételnél nem lehetett jelen (csak egy alkalmazott), és az eljárásban is csak korlátozottan gyakorolhatta ügyféli jogait. Például a kiegészítő bizonyítás eredményéről nem értesítették.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a mintavételezésben semmilyen szabálytalanság nem volt. Egy perdöntő körülmény van, a termék hozzáadott répacukor tartalma. Erre nézve a két szakvélemény teljesen egybehangzó, azaz 2% helyett 30-37% hozzáadott répacukrot tartalmazott a termék, ezért a bor hamis. Figyelemmel a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt.) 114. § (4) bekezdés a), (2) bekezdés a), 92. § (3) bekezdésére, valamint a 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 4. §, 5. melléklet III/6. pontjára, a határozat megalapozott. 2007. december 29-én a tartályból ismét mintát vettek, bevizsgálták, e szerint a minta alkoholtartalmának eredete már szőlő, az egyéb paraméterek megegyeztek a korábbi mintával. Az eredetre vonatkozó vizsgálat eredményét az időmúlás nem befolyásolhatja, ezért fennáll a lehetősége, hogy a második mintavétel már nem azonos tételből történt.
A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Összefoglalta a tényállást, és rögzítette a releváns jogszabályokat, külön is kiemelve a 99/2004. FVM rendelet 3. § 19. és 20. pontját, amely az ún. "átlagminta" és ún. "húzott minta" vételének szabályait tartalmazza. E szerint hordóból átlagmintát, tartályból pedig húzott mintát kell venni. A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a mintavétel jegyzőkönyvezése, valamint a tanúvallomásoknak a mintavétel módjára vonatkozó megállapítása körül valóban bizonytalanság volt, de ettől függetlenül nincs kétség a felől, hogy húzott mintavétel történt, ugyanis nagy tartályból - figyelemmel a módszerre - csak húzott minta vehető. Megjegyezte a bíróság, hogy a mintavétel nem befolyásolta az alkoholtartalom eredetét. Kifejtette még, hogy a tartály tartalmát csak 2007 december végén zárolták, tehát az megváltoztatható volt. A felperesi előadással kapcsolatban kifejtette a bíróság, hogy irreleváns az a körülmény, hogy ki és milyen csövet talált 2008 júniusában a tartályban, ugyanis a hatóság részéről nem volt jelen senki, a csőben lévő folyadékot pedig kiöntötték. A felperesi előadás e körben érdektelen, az alperesi tényállás megváltoztatására nem alkalmas. A 2007 novemberi mintavétel ún. váratlan mintavétel volt, erre a Jöt. 111. § (2) bekezdés a) pontja lehetőséget ad, így nincs eljárási szabálysértés abban a körben sem, hogy csak egy alkalmazott volt jelen a mintavételnél, az ügyvezető nem.
Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a bíróság ítéletének megváltoztatását, illetve az alperes határozatára is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Kifejtette, hogy 2007. november 6-ai ellenőrzés nyomán más következtetést vont le a büntetőeljárás és a közigazgatási eljárás. Ez utóbbiban azért született az ismert eredmény (marasztaló határozat), mert a tényállást nem tisztázta a hatóság kellőképpen. Így sérült a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 2. § (3) bekezdés, 3. § (2) bekezdés b) pontja és az 50. §. A mintavételnek szigorú szabályai vannak, melyek sérültek, amit a tanú (M. N.) elismert, így a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete véleménye nem lehet mérvadó, de az szakmailag is kifogásolható. Hivatkozott a felperes továbbá arra, hogy 2007. december 29-én is volt mintavétel, ami álláspontja szerint a termék változatlan meglétét igazolta. A 2008. június 2-ai szerinte immár szabályosan vett minta különbözőségére pedig a bírósági eljárásban tudott magyarázattal szolgálni.
Az alperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a büntetőeljárás megszüntetése nem hat ki jelen ügyre, mert más a jövedéki törvény és a büntetőeljárási törvény felelősségi rendszere. Az Országos Borminősítő Intézet, illetőleg annak jogutódja a bíróság megkeresésére nyilatkozott úgy, hogy a mintavétel nem befolyásolja az alkoholtartalmat. Olyan eljárási jogszabálysértés pedig nem történt, ami a határozat hatályon kívül helyezését indokolná. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének jogosítványait jogszabály rendezi, de a bíróság egyébként sem csak erre alapozta döntését, hanem a Jöt. 7. § 9/b. pontjára és a 314/2006. (XII. 23.) Kormányrendeletre. A büntetőeljárásban a Borminősítő Igazgatóság is ugyanarra az eredményre jutott.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
A Jöt. 114. § (4) bekezdése szerint: "A jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet [a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont], amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, a (3) bekezdés szerinti bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki bírság legkisebb összege 100 ezer forint. Nem vethető ki jövedéki bírság a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági felhasználóra, ha az általa felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítését a vámhatóság kiutalás előtt ellenőrizte." A 92. § (3) bekezdés alapján: "(3) Nem habzó köztes alkoholtermék alatt - a sör, a bor, a pezsgő és a habzó köztes alkoholtermék kivételével - a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket kell érteni, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék."
A 99/2004. FVM r. 7. § (3) bekezdés szerint: "Tartályban, tartálykocsiban lévő termékből húzott mintát, a szállítóhordókból pedig - azonos tétel esetén - átlagmintát kell venni. Vezetékből mintát venni nem szabad." A 3. § 19. 20. pontjai alapján: "Átlagminta: több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és összekevert termékből vett minta." "Húzott minta: a nagyobb tartályokban lévő tétel minden rétegéből, a mintavételhez használt eszköz (cső) egyenletes mozgatásával, húzásával vett minta."
A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság releváns tényállás megállapítása után jogszerű következtetést vont le, amikor megállapította, hogy - a mintavétel módjával kapcsolatos nyilatkozat, illetőleg jegyzőkönyvi bizonytalanság ellenére - egyértelműen leszögezhető, hogy egyetlen tartályból átlagminta vétele fogalmilag kizárt, tehát csak kizárólag húzott mintavétel történhetett. Ezen túlmenően a mintavétel módja egyáltalán nem befolyásolhatta a minta alkoholtartalmának eredetét. Ezt az MgSZH Központ Borminősítési Igazgatóság szakértői is megerősítették, mint ahogyan azt is, hogy a november 6-ai és a decemberi 29-ei minta alkoholeredete jelentősen eltért egymástól, ezért a két mintavétel nem azonos tételből történt. Egyetért a felülvizsgálati bíróság azzal is, hogy a perben nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy végül a tartály 2008. június 2-ai kitárolása közben a dolgozók milyen csövet találtak a tartályban. Ugyanis ennél a műveletnél sem a Vám- és Pénzügyőrség járőrei, sem a nyomozóhivatal munkatársai nem voltak jelen. A csőből vett anyagot kiöntötték, tehát utólag sem lehetett igazolni, hogy valóban nem a 450 hektoliter szeszes folyadékot érintette a jövedéki törvénysértés. Mivel a tartály zárolására csak 2007. december 29-én került sor, így november 6. és december 29. között annak a tartalma megváltoztatható volt, így a december 29-ei bevizsgált minta adatai a megállapított tényállás megváltoztatására nem alkalmasak.
A felülvizsgálati bíróság kiemeli, hogy a november 6-ai mintából két vizsgálatra került sor, amelyet két különböző szervezet végzett ugyanazon eredménnyel. Szakértői megállapítás szerint az időmúlásnak a releváns paraméterek tekintetében nincs jelentősége, a november 6-ai minta 30-37%-os hozzáadott répacukor tartalmát a felperes nem tudta megcáfolni. Mivel a Jöt. a szigorú objektív felelősség alapján szabályoz, egyetértett a felülvizsgálati bíróság azzal is, hogy nem lehet semmilyen következtetést levonni abból, hogy a büntetőeljárást megszüntették, ugyanis más szabályrendszer alapján kell megítélni a jövedéki törvénysértést és a bűncselekményt.
Ezért a felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította. (Kúria, Kfv.I.35.361/2011.)