adozona.hu
AVI 2012.7.83
AVI 2012.7.83
Az adásvételi és a csereszerződés között csak a teljesítés módjában van különbség (Ptk. 365., 378. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2007. szeptember 19-én csereszerződést kötött K. Lajossal, amelynek folytán 10 tonna szemes morzsolt kukorica ellenében megszerezte a 065/19 hrsz.-ú szántó művelési ágú 24 840 ha területnagyságú, 38,75 Ak értékű ingatlant.
Az ingatlan, illetőleg a termény ellenértékét a felek 700 000 Ft-ban állapították meg.
A felperes a vagyonszerzés bejelentésekor kérte az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontban írt il...
AVI 2012.7.83 Az adásvételi és a csereszerződés között csak a teljesítés módjában van különbség (Ptk. 365., 378. §)
A felperes 2007. szeptember 19-én csereszerződést kötött K. Lajossal, amelynek folytán 10 tonna szemes morzsolt kukorica ellenében megszerezte a 065/19 hrsz.-ú szántó művelési ágú 24 840 ha területnagyságú, 38,75 Ak értékű ingatlant.Az ingatlan, illetőleg a termény ellenértékét a felek 700 000 Ft-ban állapították meg.
A felperes a vagyonszerzés bejelentésekor kérte az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontban írt illetékmentesség kedvezményét.
Az elsőfokú hatóság 2008. január 14-én kelt fizetési meghagyásával a felperest 74 500 Ft visszterhes vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezte.
A határozat indoka az volt, hogy a felperes csereszerződés útján jutott a termőföld tulajdonához az illetéktörvény rendelkezése viszont csak az adásvétel útján megszerzett termőföld esetén teszi lehetővé a kért illetékmentesség biztosítását.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2008. február 13-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében kérte az alperesi határozat megváltoztatását oly módon, hogy az illetékmentesség megillesse.
A felperesnek az volt az álláspontja, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában írt szabály nem tesz különbséget az adásvétel, illetve a csere útján történő tulajdonszerzés között.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A megyei bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperest illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontban szabályozott illetékmentesség törvényi feltételei a felperes esetében fennálltak. Egyetlen eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes a termőföld tulajdonjogához csereszerződés útján jutott, és ez megfelelt-e az előírásnak.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. 378. §-a alapján a csereszerződés esetén az adásvétel szabályait megfelelően alkalmazni kell. Ebből következik, hogy az alperes szűkítő értelmezéssel jogszabályellenesen tagadta meg a felperes illetékmentességét.
A jogalkotó célja az volt, hogy támogassa a termőföld-vásárlást, és a gazdálkodás kialakítást, így nincs jelentősége annak, hogy e szempontból az ingatlan tulajdonjoghoz adásvétel vagy csere útján jutottak.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.
Az alperes továbbra is fenntartotta azt a jogi álláspontját, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában szabályozott szöveg szerint csak termőföld vásárlása esetén alkalmazható az illetékmentesség, amely vásárlás kizárólag az adásvételre értendő. Az alperes utóbb kiegészítő beadványában bejelentette, hogy a megyei bíróság másik tanácsa az ő álláspontjának megfelelő ítéletet hozott.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a külön jogszabály alapján a mezőgazdaság és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföld vásárlása, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként, vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja.
A perbeli esetben nem volt vitás, hogy a felperes teljesítette a törvényi feltételeket. Egy pont volt a vitatott: annak értelmezése, hogy a felperes a vásárolt termőföldet milyen jogügylet útján szerezte.
Az illeték kiszabásáról rendelkező eljáró hatóság ugyanis azt az álláspontot foglalta el, hogy a termőföldet vásárlás útján, kizárólag adásvétellel lehet megszerezni.
A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A Ptk. 378. §-a értelmében, ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget (csere - megállapodás) az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.
E rendelkezésből következik, - mint ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság a BH 1994/345. számú eseti döntésében is kifejtette, - hogy csupán a teljesítés módjában van a két szerződésfajta között különbség. Csereszerződés esetén a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként a vevő nem vételárat fizet, hanem tulajdonjog átruházását vállalja.
A perbeli esetben is ez történt. A felperes ingó dolog, termény tulajdonjogát ruházta át a meghatározott mezőgazdasági ingatlan tulajdonjoga ellenében.
A felperes helyesen hivatkozott arra, hogy az Itv. illetékmentességgel kapcsolatos szabályozása nem tett különbséget az adásvétellel, illetve a cserével kapcsolatos tulajdonszerzések, mint jogcímek között, így alkalmazható volt a Ptk. szabályozása, mely szerint az adásvétel szabályait kell a cserére is alkalmazni.
Ezen túl hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy az Itv. 102. §-ában található értelmező rendelkezések szerint a 102. § (1) bekezdés b) pontja az ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
c) ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint ami ingatlannak nem minősülő dolog;
Ezen értelmező rendelkezési megfogalmazások szerint valójában az adásvétel is az ingatlannak és egy ingó (a fizetőeszköznek) a cseréjét jelenti, így az Itv. alkalmazásában nincsen akadálya annak sem, hogy az ingatlan és egy másik, az értelmező rendelkezések szerint ingatlannak nem minősülő ingó dolog cseréje is ugyanúgy legyen értelmezhető.
Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet a jogszabálynak megfelelt, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.303/2008.)