adozona.hu
BH+ 2012.8.350
BH+ 2012.8.350
A víziközmű-társulat közgyűlési határozatának hatályon kívül helyezése iránti kereset elbírálásának jogi szempontjai [1995. évi LVII. tv. (továbbiakban: Vgtv.) 41. § (3) bek., 43. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes víziközmű-társulat tagja.
Az alperes 2006.december 18-án együttes közgyűlést tartott a Sz. Közműépítő Közösséggel. E közgyűlésen hozott hat határozat közül a 3/2006. (XII. 18.) számú kizárólag az alperes társulat határozata volt, míg a többi a két szervezet közös határozataként került elfogadásra.
Az említett 3/2006. (XII. 18.) számú határozat kimondta az alperes tagjainak 2007.március 31-ig teljesítendő, érdekeltségi egységenkénti 300 000 Ft-os fizetési kötelezettségé...
BH+ 2012.8.350 A víziközmű-társulat közgyűlési határozatának hatályon kívül helyezése iránti kereset elbírálásának jogi szempontjai [1995. évi LVII. tv. (továbbiakban: Vgtv.) 41. § (3) bek., 43. § (1) bek.].
A felperes az alperes víziközmű-társulat tagja.Az alperes 2006.december 18-án együttes közgyűlést tartott a Sz. Közműépítő Közösséggel. E közgyűlésen hozott hat határozat közül a 3/2006. (XII. 18.) számú kizárólag az alperes társulat határozata volt, míg a többi a két szervezet közös határozataként került elfogadásra.
Az említett 3/2006. (XII. 18.) számú határozat kimondta az alperes tagjainak 2007.március 31-ig teljesítendő, érdekeltségi egységenkénti 300 000 Ft-os fizetési kötelezettségét a kiskertek lejegyzésével, az "N. Sz."-féle közműépítő közösség felé fennálló megtérítési igény kielégítésével, az útlejegyzéssel összefüggésben felmerülő költségek fedezése végett.
A felperes a 2007. március 14-én benyújtott keresetével a 2006.december 18-án tartott, együttes közgyűlésen hozott valamennyi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a víziközmű-társulat és az építőközösség együttes közgyűlésének összehívása valamint megtartása, az alperes alapszabálya II/1. pontjában írt joggyakorlásában korlátozta, illetve a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 12. § (1) bekezdésében biztosított azt a jogát sértette, miszerint a társulat határozatainak meghozatalában részt vehet. Állította: nem ismert, hogy a két szervezetnek milyen részben azonos a tagsága. Az együttes határozathozatal azt célozta, hogy az ismeretlen összetételű, jogalanyisággal nem rendelkező építőközösségi határozatok bírósági úton való megtámadása nehézségbe ütközzön, a két szervezetnél külön felmerült költségek együttesen és átláthatatlan módon kerüljenek elszámolásra. Keresetének jogalapjaként megjelölte még a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. § (3) bekezdését és 46. § (2) bekezdését. Álláspontja az volt: a két szervezetre vonatkozóan külön kellett volna jelenléti ívet felvenni, a határozatképességet külön kellett volna megállapítani, a határozatokat külön kellett volna meghozni.
A felperes 2007. november 30-án, 2008. január 16-án, 2008. február 6-án keresetének ténybeli és jogi indokolását kiegészítette. A 3/2006. (XII. 18.) számú határozat tekintetében előadta, hogy az a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 35. § (1) bekezdésébe, a kormányrendelet 13. § (1) bekezdés a) pontjába ütközik. Sérelmezte, hogy az említett közgyűlési határozatban megállapított fizetési kötelezettség olyan költségek fedezését szolgálja, amelyek a víziközmű-társulat működésével nem állnak összefüggésben. Az érdekeltségi egységre jutó hozzájárulás mértékének megváltoztatására az alapszabály módosítása és az azzal szembeni jogorvoslatra való kioktatás nélkül került sor.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy az együttes közgyűlés megtartásának jogszabályi akadálya lett volna. A 3/2006. (XII. 18.) számú határozatra nézve előadta, hogy az érdekeltségi egység módosítására nem került sor. Az arra eső hozzájárulás mértékének meghatározása az alapszabály módosítását nem igényli. A jogorvoslatra vonatkozó kioktatást pedig a fizetési kötelezettség megállapításáról szóló, tagoknak küldött levél tartalmazza. Vitatta, hogy víziközmű-társulat más közmű megépítésével összefüggő feladatokat nem láthat el.
A ítélőtábla végzésével elrendelt megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az alperes 1/2006. (XII. 18.), 2/2006. (XII. 18.), 4/2006. (XII. 18.), 5/2006. (XII. 18.), 6/2006. (XII. 18.) számú határozatait hatályon kívül helyezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Határozatában kifejtette: a felperes a keresetét a Vgtv. 43. § (2) bekezdésében illetve a 41. § (3) bekezdésében előírt jogvesztő határidőben nyújtotta be, így az érdemben elbírálható volt. A jogvesztő határidőre tekintettel azonban a per megindulását követően, a peres eljárás során előadott újabb jogi érveket már nem vehette figyelembe.
Az elsőfokú bíróság szerint az alperes a megismételt eljárásban becsatolt okiratokkal nem tudta igazolni, hogy a közgyűlést együttesen megtartó két szervezetnek ugyanazok a tagjai. A közgyűlési jegyzőkönyv a közösen hozott határozatok esetében nem tartalmazza az egyes szervezetek tagjainak szavazati arányát, így az nem felel meg a kormányrendelet 6. § (1) bekezdés c) pontjában és a 7. § (5) bekezdésében írtaknak. A határozathozatal szabályszerűsége emiatt nem volt megállapítható, így a közösen hozott határozatok a kormányrendelet 12. § (1) bekezdés a) pontjába, valamint az alapszabály 11. pontjába, továbbá az egyes közgyűlési határozatok meghozatalához szükséges szavazatarányt előíró 14. pontjába ütköznek.
Az elsőfokú bíróság ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a 3/2006. (XII. 18.) számú közgyűlési határozat tekintetében alaptalanok voltak a határozathozatal rendjét érintő kifogások. Az alperes társulat közgyűlése ugyanis azt külön, a jegyzőkönyvben feltüntetett szavazati többséggel fogadta el.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és az alperes 3/2006. (XII. 18.) számú határozatát hatályon kívül helyezte.
Jogi álláspontja az volt: a felperes a Vgtv. 41. § (3) bekezdésben előírt jogvesztő határidőn belül benyújtott keresetlevelében már sérelmezte, hogy a közös határozathozatallal, a szervezetek külön felmerülő költségeinek "összemosása", az elszámoltathatóság, a számonkérés megnehezítése volt a cél. A másodfokú bíróság szerint, ez tartalmánál fogva az utóbb előterjesztett, a Vgtv. 35. § (1) bekezdésében és a kormányrendelet 13. § (1) bekezdésében írtak megsértésére vonatkozó érveléssel azonos hivatkozás volt.
Egyetértett a felperesnek azzal az álláspontjával, hogy a Vgtv. 35. § (1) bekezdés a)pontja értelmében a vízgazdálkodási társulat, víziközmű-társulat esetén - a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló - vízi létesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. Azok a költségek, amelyekre hivatkozással a 3/2006. (XII. 18.) számú határozattal az érdekeltségi egységekre eső hozzájárulás összege megállapításra került, nem kizárólag a megelőzően felsorolt, a víziközmű-társulati feladatok ellátásával állnak összefüggésben. A másodfokú bíróság ezt a véleményét alátámasztottnak tartotta a 2006. december 18-án tartott közgyűlésen készült jegyzőkönyvben foglaltakkal is. Abban ugyanis az áll, hogy az érdekeltségi egységekre megállapított hozzájárulás részben a 2/2006. (XII. 18.) számú együttes közgyűlési határozattal elfogadott 2 370 000 Ft-os közművesítési munkálatok kivitelezési költségének fedezetére szolgál.
A másodfokú bíróság, bár a 3/2006. (XII. 18.) számú határozat jogszabályba ütközését az együttes közgyűlés megtartása, azaz eljárási szabálysértés miatt megállapítani nem tudta, annak tartalmi vizsgálata után, a megelőzően írtakra tekintettel, azt mégis hatályon kívül helyezte.
Utalt arra, hogy amint azt az elsőfokú bíróság is megállapította, az együttes közgyűlés jegyzőkönyve e határozat meghozatala során leadott szavazatok arányát külön rögzítette. Rámutatott arra is, hogy a felperes a keresetlevelében a perbeli közgyűlés megtartásának szabálytalanságát a szervezetenként vezetett jelenléti ív hiányán kívül egyébbel nem indokolta.
Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a megfellebbezett részében való helyben hagyását. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett, az ítélőtábla új eljárás lefolytatására, új határozathozatalra utasítását indítványozta. Előadta, hogy a támadott jogerős ítélet a Pp. 3. §-át sérti, miután helytelenül értelmezte a felperesnek a támadott közgyűlési határozat meghozatalának időpontjában hatályos és alkalmazandó Vgtv. 41. § (3) bekezdésében előírt jogvesztő határidőn belül benyújtott keresetlevelében foglaltakat. Állította, a társulati tagokat érdekeltségi egység arányában terhelő költségviselési kötelezettségről rendelkező Vgtv. 34. § (5) bekezdésének, a víziközmű-társulat feladatait rögzítő, a jogvita eldöntése során irányadó tartalmú Vgtv. 35. § (1) bekezdés a) pontjának megsértését is. Vitatta, hogy a 3/2006. (XII. 18.) számú határozatban megállapított hozzájárulás a vizes közművek megépítéséhez szükséges egyéb közművek létesítésével együtt felmerült költségek fedezetére nem szolgálhat. Véleménye szerint, arra vonatkozó bizonyítási eljárás lefolytatása, szakértői vélemény beszerzése nélkül a másodfokú bíróság a víziközmű-társulat feladatkörével összefüggő költségre vonatkozóan megalapozott álláspontot nem is alakíthatott ki.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet támadott részének hatályban fenntartását kérte. Helytállónak tartotta a jogszabályban előírt határidőben előterjesztett keresetlevelében foglaltak másodfokú bíróság általi értelmezését. Vitatta, hogy az alperes által hivatkozott Vgtv. 41. § (3) bekezdésében szabályozott perindításra előírt 30 napos határidő jogvesztő jellegű.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az, a támadott részében az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
A felülvizsgálati eljárásban kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a másodfokú bíróság helytállóan döntött-e, amikor a víziközmű-társulat 3/2006. (12. 18.) számú VK határozatát hatályon kívül helyezte.
A felperes keresetében eljárási szabálysértésekre alapítva támadta a közgyűlési határozatokat, kérve azok hatályon kívül helyezését, és nem a vele szembeni érdekeltségi hozzájárulás megállapítását kérelmezte. Annak benyújtására ezért a határozatok meghozatalának időpontjában hatályos Vgtv. 43. §-át kellett alkalmazni. E jogszabály (1) bekezdése kimondja: A társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba vagy alapszabályba ütköző - határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti. A (2) bekezdés szerint: A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti. A Vgtv. 41. § (3) bekezdése a társulati taggal szembeni hozzájárulás felülvizsgálat 30 napon belül szintén biztosítja, azzal azonban, hogy a határidő elmulasztásának esetére nem mond ki jogvesztést.
Az ismertetettek alapján helytálló, a Legfelsőbb Bíróságnak hasonló típusú perekben kifejtett álláspontjával megegyező, az az alperesi vélemény, miszerint egy igény érvényesítésére a jogszabályban megszabott jogvesztő határidőt nem lehet meghosszabbítani olyan perbeli nyilatkozatokkal, amelyek utóbb, a határozatokat támadó tagok eredetileg előterjesztett keresetlevelében meg nem jelölt eljárási, tartalmi kifogásokat foglalnak magukba. Ha a jogszabály az adott igény érvényesítésére nem mond ki ugyan jogvesztést, de a perindítással a jogosult fél indokolatlanul késlekedett, a következetes bírói joggyakorlat értelmében, akkor sincs jogi lehetőség a keresetlevél benyújtását követően, az abban meg nem jelölt újabb alaki vagy tartalmi okokra hivatkozni.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperesnek legkésőbb a keresetének előterjesztésekor - 2007. március 14-én - a perbeli közgyűlési határozatokat teljes terjedelmében ismernie kellett. Nem volt elzárva attól, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező 3/2006. (XII. 18.) számú határozatot bármely okból támadja.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján tehát a Legfelsőbb bíróságnak azt kellett eldöntenie, határidőben érkezett-e az a kereseti kérelem, amely nemcsak meghozatalának körülményei, eljárási rendje, hanem annak tartalma miatt is jogszabálysértőnek tartotta az említett határozatot.
A felperes 2007. március 14-én érkezett keresetlevelében az abban megjelölt határozatokat azért támadta, mert az alperes és a Sz. Közműépítő Közösség együttes ülést tartott, a napirendre felvett kérdésekben együtt szavaztak, így nem lehet megállapítani, hogy az egyes döntéseknél, valóban az arra jogosultak adták-e le szavazatukat. E tagsági jogokat korlátozó jogszabálysértés miatt kérte a bírósági jogorvoslatot. Utalt arra, hogy "ezen túlmenően konkrét, tartalmi kifogásai" is vannak, de hogy közelebbről ez alatt mit értett, nem részletezte. A 2007. április 16.-i tárgyaláson erre vonatkozóan nyilatkozatot nem tett. Csak a per szünetelése után, 2007. november 30.-án előterjesztett beadványában közölte, hogy a 3/2006. (XII. 18.) számú határozatot azért is sérelmezi, mert az alperes tagjait nem lehetett volna fizetésre kötelezni.
Miután alperes közgyűlési határozatait eljárási és tartalmi okokból is meg lehetett támadni, téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az eljárási jogszabálysértésekre hivatkozásban, benne foglaltatott a tartalmi kifogásolás is. A felperes tehát a 3/2006. (XII. 18.) számú határozat hatályon kívül helyezése alapjául szolgáló tartalmi kifogását késedelmesen, a Vgtv. 43. § (2) bekezdésében előírt határidőn túl terjesztette elő, annak értékelésére a peres eljárás keretében jogi lehetőség nem volt, arra hivatkozással a másodfokú bíróság tévesen változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét, és tévesen adott helyt e részében is a keresetnek.
A Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságokkal egyezően azt állapította meg, hogy a megelőzően említett határozat meghozatalakor a szavazás jogszabályszerűen bonyolódott le, így annak hatályon kívül helyezésére eljárási okból sem kerülhetett sor.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, míg a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét abban a részében, amellyel a 3/2006. (XII. 18.) számú VK határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasította, helyben hagyta, a Pp. 275. § (4)bekezdése alkalmazásával. (Legf. Bír. Pfv.X.20.841/2011.)