adozona.hu
AVI 2012.7.74
AVI 2012.7.74
Az egyéni vállalkozó adózó, az előszerződés alapján kapott, előlegként befolyt összeg után személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség alá esik (1995. évi CXVII. tv. 10. sz. mell.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 2001. évre ellenőrzést tartott. Ennek során megállapította, hogy a felperes a tulajdonát képező Ny., B. stny u. 9. sz. alatti 15035/1 hrsz. alatt nyilvántartott üdülőépület és udvar megnevezésű, valamint a 15032/2 hrsz. alatt nyilvántartott beépítetlen terület megjelölésű ingatlan 1/2-1/2 hányadát a 2001. június 1. napján módosított adásvételi előszerződéssel az F. Kft.-nek ruházta át tulajdonjog fenntartással, nettó 30 000 000 Ft vételár mellett.
A felperes ezen ...
AVI 2012.7.74 Az egyéni vállalkozó adózó, az előszerződés alapján kapott, előlegként befolyt összeg után személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség alá esik (1995. évi CXVII. tv. 10. sz. mell.)
Az adóhatóság a felperesnél 2001. évre ellenőrzést tartott. Ennek során megállapította, hogy a felperes a tulajdonát képező Ny., B. stny u. 9. sz. alatti 15035/1 hrsz. alatt nyilvántartott üdülőépület és udvar megnevezésű, valamint a 15032/2 hrsz. alatt nyilvántartott beépítetlen terület megjelölésű ingatlan 1/2-1/2 hányadát a 2001. június 1. napján módosított adásvételi előszerződéssel az F. Kft.-nek ruházta át tulajdonjog fenntartással, nettó 30 000 000 Ft vételár mellett.A felperes ezen adásvétel előszerződés alapján 2001. május 11-ig 19 000 000 vételárat kapott.
A felperes az átvett összegekről számlát nem állított ki, bevallásaiban nem szerepeltette.
Az elsőfokú adóhatóság 2007. február 5-én kelt határozatával a felperes terhére egyebek mellett 8 873 000 Ft személyi jövedelemadó hiányt állapított meg, ezen túl általános forgalmi adó, és egészségügyi hozzájárulás hiány miatt összesen 13 056 800 Ft megfizetésére kötelezte, valamint 6 528 000 Ft adóbírság, és 7 535 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére az együttműködési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt pedig 50 000 Ft mulasztási bírsággal is sújtotta.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2007. május 23-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozat megállapította, hogy a felperes egyéni vállalkozói bevételként kapott vételár-részletet. Ez után adóbevallási és adófizetési kötelezettsége lett volna, amit nem teljesített.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja szerint, mivel adásvételi szerződés érvényesen nem jött létre a felek között, így ebből adófizetési kötelezettsége sem származhatott.
A felperes arra hivatkozott, hogy az F. Kft.-vel per volt folyamatban, amelynek eredményeként a felvett 19 000 000 Ft vételár-részletnek visszafizetési kötelezettsége is felmerült.
A felperesi álláspont szerint az előszerződés alkalmatlan az adóhatósági jogkövetkezmények kiváltására. A vevő ugyanis nem szerzett tulajdonjogot, így ő maradt az ingatlan tulajdonosa.
Utóbb az APEH Elnöke 2008. február 7-én kelt határozatával annyiban változtatta meg az alperesi határozatot, hogy a felperes terhére megállapított általános forgalmi adóhiányt 2 470 000 Ft-ot a hozzákapcsolódó bírsággal és késedelmi pótlékkal az elévülés miatt törölte.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a személyi jövedelemadóról szóló perbeli időben hatályos 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) X. Fejezet 49/B. és 49/C. § alapján megállapította, figyelemmel a 10. számú melléklet I. és 1. pontjában foglaltakra, hogy a felperes az ingatlan értékesítésből befolyt vételár-előleg után jövedelemadó fizetési kötelezettséggel rendelkezett.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy nem volt a meghatározott adásvételi előszerződés alapján adófizetési kötelezettsége, a jogerős ítélet sértette az Szja. tv. 7. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a Ptk. 365. § (1) bekezdését.
A felperes ismételten hivatkozott arra a polgárjogi Debreceni Ítélőtábla által hozott ítéletre, amely az előterjesztett tulajdonjogi keresetet elutasítva megállapította, hogy a felek között nem jött létre érvényes adásvételi szerződés az ingatlanra, ebből következően a felperesnek a felvett vételár-előleget vissza kell fizetnie. Így ennek alapján megerősítette azt az álláspontját, hogy az eredeti állapot helyreállítás következményeként nem volt adófizetési kötelezettsége.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A nem vitás tényállás szerint a felperes, mint egyéni vállalkozó kötött előszerződést ingatlan adásvételére vonatkozóan, 2001. évben ezen szerződés alapján előlegként 19 000 000 Ft-ot vett fel.
Az Szja. tv. 11. § (3) bekezdése szerint a magánszemélynek nem kell bevallania
a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni, a 14. § (4) bekezdés alapján viszont a (3) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül az egyéni vállalkozónak minden adóévről, beleértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének évét is, adóbevallást kell adni akkor is, ha nincs adóköteles bevétele.
Az Szja. tv. 10. számú mellékletének I/1. pontja szerint pedig a vállalkozói adóalap megállapításához bevételként a X. Fejezet rendelkezésein túlmenően kell tekinteni különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben az értékesített termék áruszolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegként befolyt … ellenértékét.
E törvényi rendelkezés alapján az adóhatóság és az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg határozatában illetőleg ítéletében, hogy a felperes, mint egyéni vállalkozó, az előszerződés alapján kapott előlegként befolyt összeg után személyi jövedelemadó bevallási, és adófizetési kötelezettséggel rendelkezett. Ehhez az adófizetési kötelezettséghez következményként járult a bírság és késedelmi pótlékfizetési kötelezettsége is. E kötelezettség megállapításának szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy utóbb más időszakban a felperes a meghiúsult szerződés eredeti állapot helyreállításának következtében visszafizetési kötelezettséggel rendelkezett.
Ennek adójogi következményei más eljárás tárgyát képezhetné.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.301/2008.)