adozona.hu
BH 2012.8.211
BH 2012.8.211
Jármű átalakításának engedélyezése során vizsgálni kell, hogy regisztrációs adó kategória módosulás történt-e, az áruosztályozás során a vámtarifaszámhoz tartozó konstrukciós jellemzők szerint kell a besorolásról dönteni [2003. évi CX. tv. 3. §, 2. §, 1952. évi IV. tv. 221. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2009. szeptember 17-én átalakítási kérelmet nyújtott be a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságához Fiat Scudo 270 típusú tehergépjármű átalakítása iránt. A kérelem szerint a zárt felépítményű, eredetileg kis áru szállítására alkalmas tehergépkocsi rakterületének átalakításával plusz három, egyedileg rögzített ülést szerelnek be, a vezetőtér és a raktér elválasztó falát az utólag beszerelt üléssor mögé helyezik át.
Az elsőfokú hatóság a 2009. szeptemb...
BH 2012.8.211 Jármű átalakításának engedélyezése során vizsgálni kell, hogy regisztrációs adó kategória módosulás történt-e, az áruosztályozás során a vámtarifaszámhoz tartozó konstrukciós jellemzők szerint kell a besorolásról dönteni [2003. évi CX. tv. 3. §, 2. §, 1952. évi III. tv. 221. §].
A felperes 2009. szeptember 17-én átalakítási kérelmet nyújtott be a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságához Fiat Scudo 270 típusú tehergépjármű átalakítása iránt. A kérelem szerint a zárt felépítményű, eredetileg kis áru szállítására alkalmas tehergépkocsi rakterületének átalakításával plusz három, egyedileg rögzített ülést szerelnek be, a vezetőtér és a raktér elválasztó falát az utólag beszerelt üléssor mögé helyezik át.Az elsőfokú hatóság a 2009. szeptember 21-én kelt határozatával a jármű átalakításához szükséges előzetes engedély iránti kérelemnek helyt adott, a jármű átalakítását azzal a feltétellel engedélyezte, hogy az utasteret válaszfallal, vagy rácsozattal el kell különíteni a raktértől, az utastér oldalfelületét és mennyezetét burkolattal vagy kárpitozással, fenéklemezét padlóval vagy gumiszőnyeggel kell ellátni. Az átalakított járművet időszakos vizsgálatra be kell mutatni. Az adatlapon az ülések számát hat darabban, szállítható személyek számát hat főben kell feltüntetni. A műszaki adatlapon záradékként "engedéllyel hatszemélyes tehergépkocsivá átalakítva", "átalakítás miatt a regisztrációs adókategória módosulás VTSZ 8703" adatok feltüntetését írta elő. A határozat indokolása szerint a kialakításra kerülő típus gyári változatban is létezik, a típusbizonyítvány tartalmaz hatszemélyes verziót.
A felperes fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, amelyben vitatta a VTSZ kategória megállapítását, szerinte a regisztrációs adókategória helyesen VTSZ 8704 Ennek megfelelően kérte a határozat módosítását.
Az alperes a 2009. december 18-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hivatkozott a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. § (1) bekezdésére, 3. § (2) bekezdés c) pontjára és a 6. § (2) bekezdés c) pontjára, melynek alapján megállapította, hogy az átalakítás engedélyezésekor vizsgálni kell, regisztrációs adó kategória módosulás történt-e. Az áruosztályozás meghatározása szerint a 8703 vámtarifaszám (a továbbiakban: VTSZ) alá tartozó konstrukciós jellemzőknek a perbeli típusú gépkocsi az átalakítást követően megfelel, ezért a VTSZ 8703 alá kellett besorolni az átalakított gépjárművet.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, vitatva a VTSZ módosítást, állítva, hogy a gépjármű megőrizte-e a tehergépjármű jellegét, funkciója továbbra is a teherszállítás maradt.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta. Álláspontja szerint a tarifális besorolás alapja a Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja, 2. § 2. és a 3. pontja alapján elsősorban az, hogy milyen funkció ellátására tervezték az adott gépjárművet. Az eredeti besorolás szerint a jármű a VTSZ 8704 alá tartozott. A gépjárművet az elsőfokú határozat előírása szerint a műszaki adatlapon feltüntetendő záradék alapján "hatszemélyes tehergépkocsivá átalakítva" kategóriájú tehergépjárműnek kell tekinteni, ezért a gépjármű - az elsőfokú hatóság által is elismerten - megőrizte teherszállító jellegét. A jármű funkciója alapvetően áruszállítás, erre utal az ülések és a rakodótér között elhelyezett állandó válaszfal megléte is. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes ellentmondásosan nyilatkozott az ellenkérelmében és a tárgyaláson, mert ez utóbbi nyilatkozatában a jármű alapvető funkciójának a személyszállítást tekintette. Az elsőfokú határozatban szereplő műszaki besorolás és az alperes tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az elsőfokú bíróság szerint az állapítható meg, hogy a jármű alapvető funkciója az átalakítást követően is az áruszállítás maradt, így az ellátott funkció alapján a besorolást is ennek figyelembevételével kell elvégezni, ezért jogszabálysértő módon került sor a gépkocsi a VTSZ 8703 kategória alá sorolására. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a tarifális besorolás szempontjából nem bír jelentőséggel sem az M1 kategóriájú személygépkocsi meghatározása, sem a gyártónak az adott típus más konstrukcióban történő gyártása sem. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta, hogy az elsőfokú hatóság regisztrációs adó kategória módosítást nem állapíthat meg, mert a jármű továbbra is a VTSZ 8704 kategória alá tartozik.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a vámtarifaszám besorolás vonatkozásában az átalakítás műszaki feltételeinek van jelentősége. Az elsőfokú bíróság a döntésének meghozatala során az irányadó jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta, ítélete indokolása hiányos, ezért a jogerős ítélet sérti a Pp. 221. § (1) bekezdését, de a Pp. 339. § (2) bekezdését is, mert tartalmilag az új eljárásra adott iránymutatás alapján megváltoztató döntést hozott, amelyre nem rendelkezett hatáskörrel. Az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy "műszaki besorolás" a lényeges jellemző a vámtarifaszám alá sorolás szempontjából is. Az elsőfokú közlekedési hatóság az elsőfokú bíróság által használt "műszaki besorolás" fogalom alatt - amennyiben a bíróság az ítélete szerint ezt értette alatta -, a jármű meghatározása szempontjából lényeges jellemzők körében a jármű kategóriáját és a jármű fajtáját vizsgálta. Ezek a jellemzők azonban a regisztrációs adófizetési kötelezettség megállapítása vonatkozásában indifferensek, a vámtarifa besoroláshoz az ott felsorolt jellemzők az irányadók. Iratellenesen állapította meg továbbá az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a tárgyaláson elismerte az átalakítást követően áruszállítás maradt a jármű alapvető funkciója. Ezzel ellenkezőleg arra hivatkozott, hogy az átalakítás a rakodótér rovására történt, a szállítható személyek számát növelték, a gépjármű személyszállító jellegét megteremtve.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását, valamint az ítélet indokolásának az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet (a továbbiakban: R.) A/2. számú melléklet I. és III. részre, valamint a 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet) XVII. áruosztály 87. árucsoportjára, valamint a 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet (a továbbiakban: PM r.) 87. árucsoportra, valamint a Tv. 1. § (1) bekezdésére és 2. § 3. pontjára való hivatkozásokkal való kiegészítését kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. § (2) bekezdés és 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálja felül. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, amelyben kérte az ítélet kiegészítését. Felülvizsgálati ellenkérelemben nem kérhető az ítélet kiegészítése, a felperesnek felülvizsgálati kérelmet kellett volna benyújtania, amennyiben az ítélet indokolásának kiegészítését kéri.
Az R. 2. § (2) bekezdése a járművek műszaki vizsgálatának szempontjából határozza meg a jármű átalakításának fogalmát, valamint az R. 16. §-a részletezi az átalakítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat. Az R. 16. § (1) bekezdése szerint a jármű átalakításához a jármű tulajdonosának előzetesen engedélyt kell kérnie, amelyhez csatolnia kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt. A már forgalomba helyezett gépjármű átalakításához szükséges előzetes engedélyt az elsőfokú közlekedési hatóság adja ki.
Amennyiben a jármű átalakítása a regisztrációs adó hatálya alá nem tartozó járműnek személygépkocsivá átalakítását eredményezi, regisztrációs adókötelezettség merül fel a Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja és a 2. § 2. pontja értelmében. Személygépkocsinak - a Tv. 2. § 3. pontja szerint - a Kereskedelmi Vámtarifának az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) szereplő időpont szerinti állapota alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó járművet kell tekinti. Mindezek alapján annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy az átalakított gépjárművet személygépkocsinak vagy tehergépkocsinak kell tekinteni, nem az R.a> rendelkezéseinek, hanem a Tv. 2. § 3. pontja szerint a Kereskedelmi Vámtarifa szerinti besorolásnak van jelentősége. A 87. árucsoporton belül az adott jármű besorolása, a vámtarifaszám megállapítása során az egyes vámtarifaszámokhoz tartozó áruosztályozási jellemzőket a Kereskedelmi Vámtarifa Magyarázata adja meg, amelyet a Tv. 2. § 3. pontjában foglaltak alapján alkalmazni kell. A Kereskedelmi Vámtarifa 8703 vámtarifaszáma alá tartozó járművek esetében a konstrukciós jellemzők közé tartoznak: az állandó ülések biztonsági berendezésekkel valamennyi személy részére, vagy a vezető és az elülső utasok mögötti hátsó részben állandó rögzítési helyek vagy szerelvények, ülések és biztonsági berendezések rögzítésére; hátsó ablakok a két oldalfalon; ablakos toló-, oldalra vagy felfelé nyíló ajtó vagy ajtók az oldalfalakon vagy hátul; állandó fal vagy elválasztó hiánya a vezető és az elülső utasok számára szolgáló terület, valamint a hátsó, mind személyek, mind teher szállítására használható térség között; továbbá a kényelmi berendezések, igényes belső kivitel és felszereltség a járműnek az utasok szállítására szolgáló területtel összefüggő teljes belső terében.
Ezeket a jellemzőket összehasonlítva a VTSZ 8704 áruszállító gépjárműre vonatkozó konstrukciós jellemzőkkel megállapítható, hogy ott a vezető és az elülső utasok számára szolgáló terület, valamint a hátsó térség között az állandó fal vagy elválasztó megléte előírás, amely állandó elválasztó a perbeli esetben ugyan megvan, de az elválasztófal nem a vezető és az elülső utasok számára szolgáló terület és a hátsó térség között van, hanem a vezető és az elülső utasok, illetve a további szállítandó utasok között és a teherszállításra szolgáló térség között került elhelyezésre. Ezzel az átalakítással a perbeli gépjármű áruszállító gépjármű maradt, nem sorolható a 8703 vámtarifaszám alá, hanem a 8704 áruszállító gépjármű maradt.
Az így átalakított gépjármű a Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint adókötelezettség alá nem esik az átalakítás folytán, ezért a bíróság helytállóan állapította meg, hogy téves volt a gépjármű vámtarifaszám besorolása. A vámtarifálás során minden esetben az ott előírt konstrukciós jellemzőket kell figyelembe venni, és annak alapján kell meghatározni az adott jármű a személyszállító vagy a teherszállító jármű kategória alá sorolható. Az engedéllyel hat személyes tehergépkocsira átalakítva kitétel értelmezése alapján az elsőfokú bíróság arra mutatott rá, hogy a személyszállítás tekintetében megnövelt utasokat szállítani képes jármű továbbra is teherszállításra alkalmas, mert a rakodásra használható hátsó térséget az utasok szállítására szolgáló területtől állandó válaszfal vagy rácsozat különíti el. Ez a rögzített, állandó válaszfal vagy rácsozat teszi lehetővé, hogy a gépjárműben áruszállítást is végezzenek. Ez az a lényeges körülmény, amelytől a Kúria nem tekinthetett el a gépjármű vámtarifálás szempontjából történő besorolásánál.
Mindezek alapján a Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét alaptalannak találta, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. VI. 37.245/2011.)