adozona.hu
ÍH 2012.84
ÍH 2012.84
KFT. TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA - MEGHÍVÓ KIKÜLDÉSE - SZAVAZATI JOG TAGGYŰLÉSEN Nem szabályszerű a taggyűlés összehívása, ha az ügyvezető a meghívót meg sem kísérli a tag bejelentett és tényleges lakcímére kézbesíteni. Nem illeti meg az ügyvezetőt mérlegelési jogkör arra nézve, hogy hova célszerűbb a tag részére történő kézbesítés [2006. évi IV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek., 12. § (1) bek. b) pont, 144. § (2) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 27. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi társaságnak két tagja van, a felperes és a különváltan élő házastársa, B. Andrea, mindketten a társaság önálló képviseletre jogosult ügyvezetői is. A törzsbetétjük és a szavazati arányuk mértéke azonos.
B. Andrea a 2009. október 19. napján kelt meghívóval november 5. napjára taggyűlést hívott össze. Első napirendi pontként a felperes ügyvezetői tisztségből történő visszahívását, második napirendi pontként a társaság taggyűlésének hozzájárulását határozta meg ahhoz, hogy az üzletr...
ÍH 2012.84 KFT. TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA - MEGHÍVÓ KIKÜLDÉSE - SZAVAZATI JOG TAGGYŰLÉSEN
Nem szabályszerű a taggyűlés összehívása, ha az ügyvezető a meghívót meg sem kísérli a tag bejelentett és tényleges lakcímére kézbesíteni.
Nem illeti meg az ügyvezetőt mérlegelési jogkör arra nézve, hogy hova célszerűbb a tag részére történő kézbesítés [2006. évi IV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek., 12. § (1) bek. b) pont, 144. § (2) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 27. § (3) bek.].
Az alperesi társaságnak két tagja van, a felperes és a különváltan élő házastársa, B. Andrea, mindketten a társaság önálló képviseletre jogosult ügyvezetői is. A törzsbetétjük és a szavazati arányuk mértéke azonos.
B. Andrea a 2009. október 19. napján kelt meghívóval november 5. napjára taggyűlést hívott össze. Első napirendi pontként a felperes ügyvezetői tisztségből történő visszahívását, második napirendi pontként a társaság taggyűlésének hozzájárulását határozta meg ahhoz, hogy az üzletrészét édesanyjára B. Andrásnéra átruházza, míg a harmadik napirendi pont a fentiekkel egységes szerkezetű társasági szerződés elfogadása volt. A meghívót a felperes részére a 1253 Budapest, Pf.: 80. számú postafiók címre küldte meg "dr. F. Tamás, F. Medical Kft. részére" címzéssel. A meghívó "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, az nem került kézbesítésre a felperes részére. A felperes cégjegyzékbe bejegyzett és tényleges állandó lakcíme a házastársával azonosan 2000 B., D. u. 6. szám alatt van.
2009. november 5. napján az alperes megtartotta a taggyűlést, amin B. Andrea, B. Andrásné belépő tag, valamint az alperesi jogi képviselő voltak jelen. A jegyzőkönyvben rögzítetten megállapították, hogy a felperes szabályszerű meghívás ellenére nem jelent meg, a taggyűlés határozatképes. A napirendi pontokban határozatot hoztak a jelenlévő tag szavazatával, melyek értelmében a taggyűlés visszahívta a felperest az ügyvezetői tisztéből 2009. november 5-i hatállyal (1. számú határozat), tudomásul vette az üzletrész átruházást (2. számú határozat), végül elfogadta a jegyzőkönyvhöz csatolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést (3. számú határozat). 2009. október 19. napján B. Andrea az üzletrészét elajándékozta B. Andrásné részére.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperesi társaság 2009. november 5. napján megtartott taggyűlésen hozott valamennyi határozatát.
Arra hivatkozott, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, mivel arról nem szerzett tudomást. Az állandó bejelentett lakcímére nem érkezett meghívó a társaság másik ügyvezetője részéről. Az a postafiók, ahova a meghívót kézbesítette az ügyvezető, a cég postafiókja.
Előadta, hogy jogi képviselője útján maga is taggyűlést hívott össze a 2009. október 26. napján kelt meghívóval 2009. november 17. napjára. Ezen a taggyűlésen a másik tag képviseletében a jogi képviselő jelent meg, ennek a taggyűlésnek a napirendi pontja a másik ügyvezető visszahívása lett volna. Ekkor szerzett tudomást az alperesi jogi képviselőtől arról, hogy november 5-én a társaság állítólag taggyűlést tartott, ahol döntött a felperes ügyvezetői visszahívásáról és az üzletrész átruházás jóváhagyásáról.
Álláspontja szerint a 2009. november 5. napján hozott 2. számú taggyűlési határozat abból az okból is érvénytelen, hogy az üzletrésze átruházása kérdésében a társaság ott jelenlévő tagja nem szavazhatott volna a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 20. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel, mivel a határozat tartalmában érdekelve van. A 3. számú taggyűlési határozat pedig azért jogszabályellenes a fentieken túl, mert a Gt. 152. §-a alapján a társasági szerződés módosításához a tagok minimum háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, ami nem volt meg.
Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.
Állította, hogy a taggyűlési meghívó szabályszerűen lett megküldve a felperes részére, figyelemmel arra, hogy a felperes valamennyi hivatalos levelét erre a postafiók címre kéri. Ennek igazolására felmutatta a tárgyaláson a b.-i fogyasztási helyre vonatkozó és a felperes nevére szóló TIGÁZ számlát, ahol levelezési címként a postafiók van feltüntetve. A Gt.</a> nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy kizárólag az állandó bejelentett lakcímre kézbesíthető a taggyűlési meghívó. Előadása szerint azt B. Andrea éppen azért a postafiók címre küldte, mivel a különváltan élő házastársak ebben az időszakban mindketten a b.-i lakcímen laktak, és éppen azt kívánta elkerülni, hogy a felperes arra hivatkozzon, hogy a neki szóló postai értesítést nem kapta meg, mert azt esetlegesen B. Andrea vette ki a postaládából, és nem adta át. Hivatkozott arra, hogy ebben az időszakban a házastársak között feszült, bizalmatlan légkör volt. A meghívó átvételét a felperes saját felróható magatartásával hiúsította meg. Ennek megfelelően november 5-én a taggyűlés szabályszerűen került megtartásra és az ott hozott határozatok nem jogszabályellenesek. Álláspontja szerint az állandó bírói gyakorlat értelmében a Gt. 20. § (5) bekezdése jelen esetre nem alkalmazható, továbbá a taggyűlés nem módosította a társasági szerződést, csak egységes szerkezetbe foglalás történt, tehát nem volt szükség kétharmados szavazattöbbségre.
Az elsőfokú bíróság ítéletében hatályon kívül helyezte az alperes 2009. november 5. napján tartott taggyűlésének összes határozatát.
Döntését azzal indokolta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az alperes által a meghívón megjelölt postafiók cím nem a felperesé, hanem az alperesi társaságé. Ezért is tüntette fel az alperes a meghívót tartalmazó postai borítékon és annak ajánlott szelvényén az alperesi társaság megnevezését is. Nem bír relevanciával jelen perben az, hogy az alperesi társaság tagjai tulajdonában lévő ingatlan közüzemi számlái erre a postafiók címre érkeztek. Mivel nem volt szabályszerű a taggyűlés összehívása, jogszerű határozatot csak akkor hozhatott volna, ha a Gt. 20. § (4) bekezdése szerint azon valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a taggyűlés megtartásához és a napirendi pontok megtárgyalásához. Ez a törvényi feltétel nem állt fenn. Erre tekintettel az összes határozat jogsértő, ezért azokat az elsőfokú bíróság a Gt. 46. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Végül rámutatott arra, hogy ezen felül a 2. számú határozat a Gt. 20. § (5) bekezdését is sérti, mert annak tartalma a másik tag tagsági jogviszonyának a megszűnésére vonatkozik.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.
Változatlanul fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját, amely szerint a Gt.</a> sehol nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná, hogy a tag részére a küldeményt kizárólag a tagjegyzékben megjelölt címre lehet joghatályosan postázni. Ez nem vezethető le a Gt. 113. § (1) bekezdéséből, a 12. § (1) bekezdéséből, illetve a 150. §-ból. A tagjegyzéken szereplő cím maximum vélelmet állíthat fel, amennyiben azonban igazolható, hogy a tag életvitelszerűen, ténylegesen más "címre levelezik", úgy ez a vélelem megdönthető. Előadta, hogy az alperes jogi képviselője nem egy közüzemi számlát, hanem a felperes nevére szóló valamennyi közüzemi számlát felmutatta a per tárgyalásán fél évre visszamenőleg, melyek közül valamennyin a felperes levelezési címe a postafiók volt. Azokat a másodfokú tárgyaláson is bemutatta. Éppen azért postázta B. Andrea a meghívót erre a címre, hogy azt a felperes biztosan megkapja. Ha azt nem vette át a felperes, saját felróható magatartása miatt, amelyre előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. Éppen a közös lakcím és a felek közötti bizalmatlan viszony miatt az életszerűség is a postafiókra történő meghívó megküldését támasztotta alá. Az ezen a taggyűlésen hozott határozatok ezért jogszerűek és az alperes határozott meggyőződése szerint az alperes taggyűlése által hozott határozatok minden más szempontból is kiállják a jogszerűség próbáját.
A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte.
Bejelentette, hogy a perbeli taggyűlési határozatok alapján benyújtott változásbejegyzési kérelmet elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma ítéletet hozott, melyben hatályon kívül helyezte a Cégbíróság végzését és elrendelte a cégjegyzéki adatok törlését. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Csatolta az alperesi társaság cégkivonatát annak igazolására, hogy a hivatkozott ítélet alapján a cégbíróság a cégjegyzéki adatokat visszaállította, melynek megfelelően az alperesi cég tagjai és ügyvezetői változatlanul a felperes és B. Andrea.
Az alperes jogi képviselője ezzel kapcsolatban előadta, hogy a hivatkozott ítélet ellen határidőben fellebbezést nyújtott be.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló jogi következtetéssel helyezte hatályon kívül az alperesi társaság 2009. november 5. napján megtartott taggyűlésen hozott határozatait.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá a Fővárosi Ítélőtábla.
A peres felek által egyezően előadott tényállás szerint a perbeli időszakban a felperes bejelentett állandó lakcíme, a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett címe, ezzel egyezően a társasági szerződésben és a tagjegyzéken feltüntetett lakcíme is a 2000 B., D. u. 6. szám alatti cím volt, ahol életvitelszerűen lakott. Az alperes ügyvezetője, B. Andrea maga sem állította, hogy erre a címre kézbesítette a felperesnek szóló taggyűlési meghívót.
Az elsőfokú eljárásban előadott érdemi védekezésében és a fellebbezésében is arra hivatkozott, hogy azért kézbesítette a meghívót a postafiók címre, hogy azt a felperes biztosan megkapja, mivel a b.-i otthonuk közüzemi számlái is erre a címre érkeztek a felperes nevére, és ne hivatkozhasson a felperes esetlegesen arra, hogy a közös lakcímen B. Andrea az értesítőszelvényt maga vette ki a postaládából megakadályozva azt, hogy arról a felperes tudomást szerezzen. Ezek figyelembevételével az életszerűség is a postafiókra történő meghívó küldést támasztotta alá. A postafiókhoz hozzáféréssel rendelkező felperes azon magatartása, hogy az oda kézbesített meghívót nem vette át, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül. Saját felróható magatartására a felperes előnyök szerzése végett nem hivatkozhat.
Arra helytállóan utalt az alperes, hogy az állandó bírói gyakorlat nem értékeli a társaság terhére, ha a kft. taggyűlési meghívójának átvétele, a taggyűlésről való tudomásszerzés a tag hibájából marad el (BDT 2010/2302.), jelen esetben azonban a másodfokú bíróság megítélése szerint nem alkalmazható ez az egyébként indokolt ítélkezési gyakorlat az alábbiak miatt.
A Gt. 12. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a tagok nevének és lakóhelyének feltüntetése. Ugyanezen adatokat az ügyvezető a tagjegyzékben is köteles feltüntetni a Gt. 150. § (2) bekezdés a) pontja szerint.
A cégjegyzék a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 27. § (3) bekezdés a) pontja szerint tartalmazza a tagok nevét és lakóhelyét.
A Gt. 144. § (2) bekezdése kimondja, hogy a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább 15 napnak kell lennie.
A Gt. 9. § (2) bekezdése és a Ptk. 199. §-a szerint alkalmazandó Ptk. 214. § (1) bekezdése értelmében az írásban közölt nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék.
A fenti jogszabályok együttes figyelembevételével helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra a jogi következtetésre, hogy a meghívót a felperes részére a B., D. u. 6. szám alatti címre kellett volna megküldeni. Bár tételes jogi szabályozás valóban nincs arra nézve, hogy a taggyűlésre szóló meghívót a tag bejelentett és a cégjegyzékben, valamint a társasági szerződésben is szereplő, továbbá az ügyvezető által ismert módon tényleges lakcímére kell kiadni, azonban a fenti rendelkezések egybevetéséből egyértelműen ez következik.
Nem illeti meg mérlegelési jogkör az ügyvezetőt arra nézve, hogy szerinte hol célszerűbb a kézbesítés a tag részére akkor, ha meg sem kísérli a bejelentett és tényleges lakcímen a kézbesítést. Különösen igaz ez arra az esetre, ha a tagok között a viszony - ahogy jelen esetben is - megromlott, bizalomvesztés állt be. Csak abban az esetben hivatkozhatna alappal arra a taggyűlést összehívó ügyvezető, hogy a meghívót a saját hibájából nem vette át a felperes, ha a kézbesítést az ismert és tényleges lakcímen, illetve elsődlegesen ott kísérli meg, és csak azt követően vagy amellett adja azt ki az általa ismert egyéb elérhetőségre is. Mivel a felperes lakcímére nem vitásan nem történt kézbesítés, a postafiók címen pedig az sikertelen volt, így a meghívó tartalma nem jutott a felperes tudomására.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, ezért az ott hozott határozatok ezen okból jogszabályba ütköznek.
A fentiekhez képest másodlagos kérdés, hogy a 2. számú taggyűlési határozat más okból is jogszerűtlen, azonban megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy e körben is egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal, amely szerint ez a határozat a Gt. 20. § (5) bekezdésébe is ütközik.
Az alperes jogi képviselője megalapozatlanul hivatkozott e körben a Pécsi Ítélőtábla Cgf. V. 30.090/2005/2. számú végzésében megmutatkozó bírói gyakorlatra, amely szerint a taggyűlés üzletrész átruházásához hozzájáruló határozata nem tartozik abba a körbe, amely kérdésben az érdekelt tag nem szavazhat. A Pécsi Ítélőtábla határozata ugyanis az 1997. évi CXLV. törvény 18. § (5) bekezdésén alapult, amely úgy rendelkezett, hogy a határozat hozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani. A Pécsi Ítélőtábla e határozatban azt mondta ki, hogy az üzletrész átruházásához hozzájáruló taggyűlési határozat a tagot nem mentesíti kötelezettség vagy felelősség alól, ezért abban a kérdésben szavazhat. A Gt. 20. § (5) bekezdése azonban - amely jelen ügyre irányadó - eltérően rendelkezik az 1997. évi Gt. 18. § (5) bekezdésétől annyiban, hogy a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag sem, akinek a társasággal fennálló tagsági jogi jogviszonyának létesítésére, tartalmára vagy megszűnésére a határozat vonatkozik. Mivel a 2. számú határozat kifejezetten és egyértelműen B. Andrea társasággal fennálló tagsági jogi jogviszonyának megszűnésére vonatkozott, ezért a jogszabály kifejezett rendelkezése értelmében e határozat meghozatalánál nem szavazhatott volna.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - a fentiek szerint kiegészített indokolással - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Gf. 40.527/2011/4.)