adozona.hu
AVI 2012.6.71
AVI 2012.6.71
A birtoklás létrejöhet a birtoklás tudata és az arra való akarat nélkül is [Ptk. 187. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság járőrei 2005. november 3-án megjelentek a felperesi gazdálkodó (korábban: Bt.) kezelésében lévő és a bejelentett telephelyének. Itt ellenőrizték, a telephelyen nyitva álló Seat Toledo típusú gépkocsit, amelynek átvizsgálása során előkerült 379,9 karton kék Memphisz és 211 karton piros Memphisz magyar adójegy nélküli cigaretta.
Az ellenőrzés további megállapítása szerint a telephelyen három épület található. Közülük az egyik egy B. Bt. által a felperestől bérelt különálló raktárh...
AVI 2012.6.71 A birtoklás létrejöhet a birtoklás tudata és az arra való akarat nélkül is [Ptk. 187. § (1) bek.]
A vámhatóság járőrei 2005. november 3-án megjelentek a felperesi gazdálkodó (korábban: Bt.) kezelésében lévő és a bejelentett telephelyének. Itt ellenőrizték, a telephelyen nyitva álló Seat Toledo típusú gépkocsit, amelynek átvizsgálása során előkerült 379,9 karton kék Memphisz és 211 karton piros Memphisz magyar adójegy nélküli cigaretta.Az ellenőrzés további megállapítása szerint a telephelyen három épület található. Közülük az egyik egy B. Bt. által a felperestől bérelt különálló raktárhelyiség, amelynek átkutatása során előtalálásra került 6387 karton különböző márkájú magyar adójegy nélküli cigaretta.
A felperessel szemben a későbbiekben ez utóbbi épületben talált 6387 karton cigaretta tekintetében folytattak bizonyítási eljárást.
Ennek során megállapították, hogy az ingatlan a felépítményekkel együtt az S. Szövetkezeti Rt. tulajdona.
A felperes beltagja R. András bemutatta az ingatlan használat jogcímére vonatkozó albérleti szerződését, majd úgy nyilatkozott, hogy az albérletbe vett egyik elkülönített raktárhelyiséget 2005. július 1-jétől a B. Bt. részére adta használatba, aki képviseletében H. Jenő kereste meg és kötött szerződést.
A felperes beltagja, R. András nyilatkozata szerint nem ellenőrizte a B. Bt. cég okmányát, H. Jenő készpénzben fizette ki a díjat.
A vámhatóság megkeresésére a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság közölte, hogy a B. Bt. nyilvántartásukban nem szerepel. Ugyancsak ilyen választ kaptak az adóhatósági nyilvántartásról is. A S. Rt. arról nyilatkozott, hogy a felperesnek jogában volt az albérleti szerződés alapján további használatra adni a helyiségét, de csak a S. Rt. előzetes hozzájárulásával, ilyen kérés azonban a felperes részéről nem érkezett.
Mindezek alapján az elsőfokú vámhatóság megállapította, hogy a B. Bt. nem birtokolhatta a jövedéki ellenőrzés során raktárban előtalált cigarettát, miután egy nem létező gazdasági szervezet, ezért az elsőfokú 2006. június 9-én kelt határozatával a felperest 185 708 460 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes a másodfokú határozatával 2006. július 26-án az elsőfokú határozatot helyes indokaira utalással helybenhagyta.
Az alperes határozatában kiemelte, hogy az elsőfokú határozat tényállás-tisztázási kötelezettségének eleget tett, helyesen állapította meg azt a tényt, hogy a felperes tekinthető a feltalált jövedéki termékek birtokosának.
A törvénysértés megállapíthatóságának nem feltétele a felróhatóság fennállása.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az üzleti életben tisztességesen vállalkozó gazdasági társaság nem foglalkozik jövedéki termékek kereskedelmével. Sem az első-, sem a másodfokú határozat nem állította, hogy a felperesnek, vagy bármely alkalmazottjának köze lett volna a zárjegy nélküli cigarettához, így igazságtalan és megalapozatlan határozatnak tartja azt, hogy a felperes, mint egy terület bérlője ilyen nagy mértékben felelős lenne törvénysértés elkövetése miatt.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a per elbírálásához szükséges jogszabályi rendelkezéseket, így kifejezetten a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 15. § (2) bekezdés a), 17. § (3) bekezdés, 97. § (1), (2), és (6) bekezdését, 110. § (5) bekezdését, 114. § (1), (2), (4) bekezdését.
Ennek alapján elsődlegesen rámutatott arra, hogy a Jöt. az objektív felelősség talaján áll, a birtoklás ténye pedig objektív állapot.
Hivatkozott a Ptk. 187. § (1) bekezdésére és ennek alapján megállapította, hogy a felperes a birtoklás tényével kapcsolatosan téves álláspontra helyezkedett.
A felperes a feltalált termékek birtokosának volt tekinthető, a felperestől elvárható lett volna, hogy az általa szerződő felet leellenőrizze. A bérbevevő ellenőrizetlen adatait saját előadása szerint és kontroll nélkül fogadta el, ugyanakkor a S. Rt. tulajdonos előzetes hozzájárulását sem kérte. Így a felperes egy fantom cégnek adta ki a raktárt, ez által a birtoklásból nem került ki, nem létező gazdasági társasággal megfelelő képviselet nélküli személyekkel tárgyalt.
Tévesen hivatkozott a felperes arra is, hogy a felperesi birtokosi pozíció változna attól, mely szerint esetleg H. Krisztina volt a szállítója a raktárban előtalált jövedéki termékeknek is. A vámhatóság külön választotta a két eljárást és a raktár közelében parkolt autóban található cigarettával kapcsolatban a magánszemély ellen folytatott eljárást. Jelen eljárás tárgya kizárólag a raktárhelyiségben talált termék miatt folyt eljárás volt.
Nem volt jelentősége annak sem, hogy időközben büntetőeljárás is indult, a két eljárás a közigazgatási és büntetőeljárás eltérő felelősséget takar. Ezért nem tekinthető előzetes kérdésnek a megindított büntetőeljárás.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését.
A felperes arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő és iratellenes, amikor azt állapította meg, hogy a termék birtoklásával jövedéki törvénysértést követtek el.
A felperes hangsúlyozta, hogy figyelmen kívül hagyták, miszerint a vámhatóság ellenőrei váratlanul jelentek meg a telephelyen és ott a raktárhelyiség előtt parkoló személygépkocsiban talált zárjegy nélküli cigarettákat foglaltak le, mely cigarettákat a helyszínről elmenekülő személy hozta oda, és feltehetően a raktárhelyiségben kívánta elraktározni.
Nem került értékelésre az a tény, hogy zárcsere miatt a felperes be sem tudott jutni a raktárhelyiségbe, azt a járőrök törték fel. Így nyilvánvalóan azok rendelkeztek a raktárhelyiségben található termékekkel, akik azt a kulcsok átvételével és a lakattal történő lezárással átvették a felperestől. A rendőrség és a vámhatóság a jövedéki törvénysértő személyek kilétét ismerte, így H. Krisztina, B. János és H. Jenő személyét. Ennek következtében jogszabálysértőnek tartotta azt a határozatot, melyet vele szemben hoztak, és nem az ismert jogsértő személyekkel szemben.
A felperes felülvizsgálati kérelme kiegészítésében hangsúlyozta, hogy a birtoklás valóban ténykérdés, az eljáró hatóságok nem a tények, hanem kizárólag egy albérleti szerződés alapján határozták meg a felperest a raktárhelyiség birtokosának.
A felperes utóbb bejelentette, hogy a végrehajtási eljárás során méltányossági eljárásban a jövedéki bírság tartozását mérsékelték.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes által sem vitatott tényállás szerint a jövedéki ellenőrzés során az eljáró hatósági személyek a felperes használatában, bérleményében található épületben nagy mennyiségű magyar adójegy nélküli különböző márkájú cigarettát talált.
A Jöt. 114. §-a alapján az a természetes személy és vállalkozó gazdasági társaság, aki jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, felhasznál, és a termék adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását nem tudja igazolni számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal vagy egyéb vámokmánnyal illetve más hitelt érdemlő módon, az jövedéki törvénysértést követ el, és jövedéki bírság fizetésére kötelezhető.
A perbeli esetben a vámhatóság a felperest, mint a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki termék birtokosát kötelezte jövedéki bírság fizetésére.
A felperes vitatta, hogy a feltalált jövedéki termékek birtokosa lenne. Arra hivatkozott, hogy bérleti szerződést kötött a B. Bt.-vel erre az épületre, e szerződés alapján az épületet ő nem használta, ott zárcsere történt, az ellenőrzést végzők is észlelhették, hogy az épületet lakattal lezárták, ennek következtében a birtokosnak az épületet bérbevevő volt tekinthető.
A perben tehát eldöntendő kérdés az volt, hogy a feltalált, ellenőrzés alól elvont jövedéki termékeknek ki a birtokosa.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az alperes határozatában foglaltakkal és az elsőfokú bíróság ítéleti megállapításával.
A vámhatóság részletes bizonyítási eljárást folytatott le az ügyben és ennek adatait mérlegelve jutott arra a megállapításra, hogy a felperes által bemutatott szerződéskötő B. Bt. cég egy gazdasági társaság volt, aki sem a cégnyilvántartásban, sem az adóhatósági nyilvántartásban nem volt fellelhető.
Ebből következik, hogy a felperes által a nem létező céggel kötött szerződésre hivatkozni nem lehet, továbbra is a felperest kellett a szerződésben szereplő ingatlanok birtokosának, használójának tekinteni.
Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a jövedéki jogszabály az objektív felelősség alapján áll, amely azt jelenti, hogy amennyiben megállapítható hogy az adott ellenőrzés alól elvont termékeknek ki a birtokosa, nincsen jelentősége annak, hogy az adott dolog hogyan került a birtokos birtokába, illetőleg hogy tud-e róla és felróható-e részére a dolgok birtoklása.
Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság már számos ítéletében kifejtette, miszerint a Ptk. 187. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésből következően birtokosnak az tekinthető, aki a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi vagy akinek más módon hatalmába került. A birtokos személy elsősorban a tényleges helyzet alapján állapítható meg. Az hogy a dolog felett a tényleges hatalmat valóban megszerezte-e valaki, illetőleg hogy valóban gyakorolja-e, a dolog természetéből, rendeltetéséből, használatának módjából kiindulva közfelfogás szerint kell megítélni. A birtokos lehet magánszemély és jogi személy. A jogi személy származékos birtokszerzéséhez nem kell tényleges cselekvő magatartás, csak a dolog valamilyen módon történő hatalomban tartása. A birtokos személyét nem az határozza meg, hogy tudata átfogja-e birtokosi minőségét, a birtoklás létre jöhet a birtoklás tudata és az arra való akarat nélkül is.
A felperes nem tudta bizonyítani az általa kötött bérleti szerződés valós tényét és voltát. Ebből következően az alperes és az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg birtokosi minőségét, illetőleg helytálló és a jogszabályoknak megfelelő volt a jövedéki törvénysértés elkövetése miatt a jövedéki bírság kiszabása.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.216/2008.)