adozona.hu
BH+ 2012.5.224
BH+ 2012.5.224
Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés hiányában nincs illetékfizetési kötelezettség [1990. évi XCIII. tv. 1. §, 23/A. §, 84. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2007. december 10-én megvásárolta 50 000 000 Ft + általános forgalmi adó vételárért a 817 és 818 helyrajzi számú ingatlanokat. Az adásvételi szerződés 6. pontjában a szerződő felek rögzítették, hogy "a vevő ingatlan-forgalmazást főtevékenység alapján végez, egyben kijelenti, hogy az ingatlant tovább-eladás céljából vásárolta", ezért kérte az illeték kiszabásánál az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. § (1) bekezdésének alkalmazását.
Az Adó- és ...
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2008. április 8. napján kelt fizetési meghagyásában 60 000 000 Ft forgalmi értékkel számolva, az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése, 23/A. §-a alapján 2%-os kedvezményes illetékkulcs alkalmazásával a felperes terhére, vagyonszerzése után 1 200 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket írt elő. Felszólította a felperest, hogy amennyiben a megszerzett ingatlant a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentéstől számított két éves határidőn belül nem adja el, illetőleg a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingbe nem adja, a megállapított illeték és az egyébként fizetendő illeték különbözetének kétszeresét pótlólag elő kell írnia.
A felperes a fizetési meghagyásban meghatározott összeget több részletben megfizette.
Az elsőfokú hatóság eljárása során a társhatóság adatbázisából megállapította, hogy az ingatlan a felperes tulajdonát képezi, amelyet követően a 2010. szeptember 16. napján kelt határozatával a felperest 9 600 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint az Itv. 23/A. §-ának (1) és (7) bekezdésében foglaltak alapján a felperes terhére az illetéket pótlólag azért írta elő, mert tovább-eladási kötelezettségét nem teljesítette, azt a két éves határidő lejártát követő 15 napon belül nem igazolta.
A felperes 2010. október 6-án kérelmet terjesztett elő a határozat visszavonása iránt. Előadta, hogy az ingatlanra megkötött adásvételi szerződés felbontásra került, ezért az Itv. 80. § (1) bekezdés c. pontja értelmében nem kell illetéket fizetnie. Kérelmét, annak elutasítása esetén, kérte fellebbezésként értékelni.
Az elsőfokú hatóság a 2010. október 15. napján kelt határozatával az illeték visszatérítése/törlése iránti kérelmet elutasította. A fellebbezés folytán eljárt alperes 2010. december 6. napján a másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette.
Az alperes ugyanezen a napon, 2010. december 6-án további határozatot hozott, amelyben az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta, elrendelte az 1 200 000 Ft visszterhes vagyonszerzési illeték visszatérítését az eredeti állapot helyreállítására tekintettel, ugyanakkor a 9 600 000 Ft pótilletéket előíró határozatot változatlanul hatályában fenntartotta. Indokolása szerint adózó azon álláspontja, miszerint az eredeti állapot helyreállításával mentesül a pótilleték megfizetése alól, nem helyálló. Az adásvételi szerződés felbontására tekintettel az illeték - a tárgyi ingatlan vonatkozásában - törlésre kell, hogy kerüljön, azonban ezen törlés nem jelenti az Itv.-ben előírt szankció (pótilleték) mellőzését. Az illetékkedvezmény feltételes volt, a feltételek nemteljesítése esetére a pótilleték fizetés szankcióját határozta meg a törvény. Az Itv. 23/A. § (7) bekezdésében írt határidőben és módon van lehetőség a feltételes illetékkedvezmény véglegessé tételére és a szankció törlésére. Az Itv. egyértelműen a két éven belüli eladást kedvezményezi, az eredeti állapot helyreállítása pedig nem tekinthető eladásnak. Az adózó az adásvételi szerződést 2007. december 18. napján nyújtotta be a földhivatalhoz, majd a továbbértékesítésre nyitva álló két éves határidő leteltét követően, 2010. szeptember 15. napján kelt adásvételi szerződés felbontásáról szóló okirattal rendelkeztek a felek az eredeti állapot helyreállításáról. A pótilleték fizetési szankció azért áll fenn, mert adózónak a kedvezmény kérelmezésekor tisztában kellett lennie, hogy továbbértékesítési kötelezettsége nemteljesítése esetén a törvényi szankció vonatkozásában teljesül.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, illetve másodlagosan a pótilleték megfizetése alóli mentesítését kérte. Álláspontja szerint vagyongyarapodás hiányában nincs illetékfizetési kötelezettsége. Tulajdonjogot nem szerzett, így továbbértékesítési kötelezettsége sincs.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes akként kérte a 2%-os mértékű illeték kiszabását, hogy a kedvezmény jogi szabályozását ismerte. A vállalt elidegenítési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, mulasztása így az Itv. 23/A. § (6) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt vonta maga után. Az adóhatóságnak pedig a törvényes határidő lejárta után a pótilleték előírása körében nincs mérlegelési lehetősége.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a keresete teljesítését, másodlagosan a pótilleték megfizetése alóli mentesítését, harmadlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 23/A. §-át, 80. § (1) bekezdés c. pontját. Hangsúlyozta, hogy vagyongyarapodás hiányában nincs illetékfizetési kötelezettsége.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Itv. 1. §-a alapján visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Amennyiben az illeték tárgya ingatlannak visszteher melletti megszerzése, e szerzés is visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik [Itv. 18. § (1) bekezdés]. Az Itv.-nek a felperes vagyonszerzése időpontjában hatályos 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%. Lakástulajdon szerzése esetén az illeték kedvezményezett mértékű: lakásonként 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6% [Itv. 21. § (1) bekezdés].
Az Itv. az illetékfizetés általános szabályai mellett illeték kedvezményekről és mentességről is rendelkezik.
Az Itv.-be az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetékének szabályait tartalmazó 23/A. §-át a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 39. §-a iktatta be 1995. július 30-ai hatállyal. A 23/A. § (1) bekezdése szerint ingatlan tulajdonjogának az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.
Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzési illetékszabályok bevezetésének a célja az illetékteher áthárításából adódó árnövekedés elkerülése, az ingatlanmobilitás preferálása volt. Az ingatlanforgalmazási célnak tulajdonjog átszállással kell megvalósulnia a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított 2 éven belül. Ha ennek a kötelezésnek a vállalkozó nem tesz eleget, és a megszerzett ingatlanvagyon továbbértékesítése a határidő elteltét követő 15 napon belül a törvény által előírt módon nem igazolt, akkor az illetékhivatal a kedvezményes kulccsal megállapított illeték és a vagyonszerzés után az általános szabályok szerint egyébként járó (2-6%-os, illetve 10%-os mértékű) illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja [Itv. 23/A. § (7) bekezdés].
Az Itv. lakáspolitikai célt szolgáló, a lakóházépítéseket kedvezményező 26. § (1) bekezdésének 2007. évben is változatlan a. pontját az Itv. módosításáról szóló 1993. évi XCVII. törvény 13. §-a állapította meg 1994. január 1-jei hatállyal. E jogszabályhely szerint az illetékmentesség feltétele, hogy a vagyonszerző lakóházépítési szándékáról meghatározott időpontig nyilatkozzon az állami adóhatóságnak, és a megszerzett, lakóház építésére alkalmas telektulajdonán a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül meg is építse a lakóházat. Ha a vagyonszerző e feltételeket teljesíti - (2) bekezdés -, az adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
Ha azonban az Itv. 26. § (1) bekezdés a. pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni [Itv. 87. § (2) bekezdés].
Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzési illetve a lakóházépítéseket kedvezményező illetékszabályok ismertetett szabályozásában közös, hogy az Itv. meghatározott, közöttük a vagyonszerző eljárását igénylő feltételeket szab az illeték kedvezményhez/mentességhez, amelynek nem teljesítése esetén a vagyonszerzőnek az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés esetén illeték különbözetet, a lakóházépítési célzatú vagyonszerzés esetén pedig illetéket és járulékot kell fizetnie. Míg a feltételek teljesítése az egyik esetben 2%-os mértékű illetékfizetést, a másikban illetékmentességet eredményez, addig azok nem teljesítésének következménye az illetéktehernek - a kedvezményezett összeghez illetve mentes állapothoz képest - nagyobb összegű kötelező megfizetése. A nemteljesítés tehát illetékfizetést eredményez.
A közteherviselés, ami az Itv. szabályozása alapján (1. §) illetékfizetés, vagyonszerzés következménye. Az illeték tárgya a vagyon - különböző jogcímeken történő - megszerzése. Vagyonszerzés hiányában illetéket sem kell fizetni. Abban az esetben, ha a szerződő felek az eredeti állapot helyreállításával a jogügyletet közös megegyezéssel megszüntetik, vagy az arra jogosult a jogügylettől eláll, a vagyonszerzőnek - a szerződés megkötése előtti állapot helyreállítása miatt - nincs vagyonszerzése, és nincs vagyonnövekménye.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c. pontja értelmében a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének a fizetésre kötelezett kérelmére helye van, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják.
Az alperes és az elsőfokú bíróság által megállapított, a felperes részéről felülvizsgálati kérelemmel nem támadott azon tény alapján, hogy felperes és szerződő partnere az adásvételi szerződést az eredeti állapot helyreállításával felbontották, és ezt a felperes az adásvételi szerződés felbontását tartalmazó okirat, illetve az ingatlanügyi hatóság határozatával igazolta, továbbá az Itv. 80. § (1) bekezdés c. pontjában foglaltak alapján, a felperes terhén vagyonszerzés, vagyonnövekmény hiányában illetékteher nem maradhat.
A felperes terhére az Itv. 23/A. § (1), (7) bekezdése alapján kiszabott 9 600 000 Ft illetékről, miután azt az Itv. 23/A. §-a, illetve e jogszabályhelyhez fűzött törvényi indokolás csak és kizárólag illetéknek minősíti, az Itv. 80. § (1) bekezdés c. pontja alapján kérelmére az adóhatóságnak rendelkeznie kell, méghozzá akként, hogy terhén illetékteher nem maradhat. Az elsőfokú bíróság és az alperes ellentétes álláspontja téves.
Rögzíti a Kúria, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.VI.39.031/2010/8. számú ítéletében akként foglalt állást, hogy abban az esetben, amikor a vagyonszerző az Itv. 26/A. § (1) bekezdésében szabályozott beépítési szándékkal vásárolt ingatlant, majd az adásvételi szerződést a felek az eredeti állapot helyreállításával felbontották, az illetékmentességhez szükséges telekbeépítés elmaradása ellenére, vagyonszerzés hiányában illeték- és késedelmi pótlékfizetési kötelezettség az Itv. 80. § (1) bekezdés c. pontja és 87. § (2) bekezdése alapján nem áll fenn.
Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a másodfokú határozatnak a keresettel nem támadott részét nem érintve a 9 600 000 Ft illetékkülönbözetre vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
A megismételt eljárásban az alperesnek az elsőfokú határozat elleni fellebbezést akként kell elbírálnia, hogy a perben értékelt ügylet kapcsán a felperes terhén nem maradhat illetékteher, azaz a 9 600 000 Ft illetéket törölnie kell. (Kúria, Kfv.V.35.330/2011.)