adozona.hu
BH 2012.5.126
BH 2012.5.126
Ha az egyéni cég tulajdonosa az egyéni cég korlátolt felelősségű társasággá való átalakulásának bejegyzése alatt indult cégeljárás során elhunyt, és ezt a tényt az eljáró jogi képviselő nem hozza a cégbíróság tudomására, a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt eredményes kereset nem terjeszthető elő [2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság mint cégbíróság a Cg. 03-11-100209.cégjegyzék számon tartotta nyilván a H. Kereskedelmi, Feldolgozó és Szolgáltató Egyéni céget.
2009. június 15-én a cégtulajdonos, H. I., elhatározta az egyéni cégnek egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá átalakulását. 2009. július 10-én elfogadta a jogutód cég alapító okiratát, kinevezte - fia személyében - az ügyvezetőt. H. I. 2009. július 11-én elhunyt.
2009. augusztus 24-én, a jogelőd és a jogutód cég nevében eljáró jogi képvise...
BH 2012.5.126 Ha az egyéni cég tulajdonosa az egyéni cég korlátolt felelősségű társasággá való átalakulásának bejegyzése alatt indult cégeljárás során elhunyt, és ezt a tényt az eljáró jogi képviselő nem hozza a cégbíróság tudomására, a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt eredményes kereset nem terjeszthető elő [2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. §].
A megyei bíróság mint cégbíróság a Cg. 03-11-100209.cégjegyzék számon tartotta nyilván a H. Kereskedelmi, Feldolgozó és Szolgáltató Egyéni céget.2009. június 15-én a cégtulajdonos, H. I., elhatározta az egyéni cégnek egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá átalakulását. 2009. július 10-én elfogadta a jogutód cég alapító okiratát, kinevezte - fia személyében - az ügyvezetőt. H. I. 2009. július 11-én elhunyt.
2009. augusztus 24-én, a jogelőd és a jogutód cég nevében eljáró jogi képviselő kérelmet terjesztett elő a jogelőd egyéni cég törlése, és a jogutód korlátolt felelősségű társaság bejegyzése iránt.
A cégbíróság a 2009. szeptember 3-án kelt, és a Cégközlöny 2009. szeptember 24-i számában közzétett végzésével elrendelte az egyéni cég törlését, illetve végzésében rendelkezett a korlátolt felelősségű társaság bejegyzéséről.
A felperes keresetében, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Ctv.) 65. § (1) bekezdése alapján, az említett két cégbírósági végzés hatályon kívül helyezését kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az átalakulás illetve a jogutód cégbejegyzési eljárása során alkalmazandó, az egyéni vállalkozásról szóló 1990.évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. § (2) bekezdése szerint, az egyéni cég nem jogi személy. Az a cégtulajdonos halálával, a jogképességét elveszítette, figyelemmel arra, hogy az egyéni vállalkozó özvegye, illetve annak örökösei, a Evt. 13. § (1) bekezdés c) pontja, illetve (2) bekezdése szerint, a halál bekövetkezésétől számított három hónapon belül, az egyéni vállalkozás folytatását a körzetközponti jegyzőnek nem jelentették be. Az egyéni cég jogképességének hiánya miatt, az átalakulás bejegyzése iránti cégeljárás kezdeményezésének, illetve lefolytatásának eljárásjogi akadálya volt, az ennek ellenére meghozott cégbírósági végzések jogszabályba ütköznek. A felperes utóbb, módosított nyilatkozatában hivatkozott arra is, hogy a jogutód bejegyzését elrendelő végzés alapjául szolgáló alapító okirat semmis. Az alapításban ugyanis jogalanyisággal, így cselekvőképességgel sem rendelkező személy vett részt. A felperes utalt arra: az alapító okirat érvénytelenségére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Gt.) 12. § (4) bekezdés d) pontja értelmében hivatkozhat, mivel a jogutód egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjára vonatkozó adat cégjegyzékbe bejegyzendő.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a bejegyzési eljárás során a cégbíróságnak - arra vonatkozó bejelentés hiányában - nem volt tudomása arról, hogy a jogelőd cég tulajdonosa elhunyt. A felperes ezért olyan jogszabálysértésre hivatkozik, amelyet a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságnak észlelnie nem kellett. Állította azt is, hogy a jogutód alapító okirata nem ütközik a 2006. évi Gt. 12. § (4) bekezdés d) pontjába, nem semmis. Átalakulás során a jogutód cégformájának megfelelő alapítási szabályok alkalmazandók, az alapító okirat elfogadásának időpontjában az alapító még élt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a támadott cégbírósági végzéseket hatályon kívül helyezte. Felhívta a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére. Kötelezte az alperest a felperes által le nem rótt illeték megfizetésére.
Egyetértett a felperes jogi álláspontjával, miszerint a Evt. 15. § (2) bekezdése értelmében, miután az egyéni cég nem jogi személy, az egyéni cégtulajdonos halálával annak jogképessége megszűnt, figyelemmel arra, hogy az elhunyt özvegye illetve örökösei az Evt. 13. § (2) bekezdése alapján a vállalkozás tovább folytatására bejelentést nem tettek.
Az átalakulás bejegyzése iránti eljárás kezdeményezésére a cégtulajdonos halálát követően került sor. A 2006. évi Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint, a cégeljárásban alkalmazandó Pp. szabályai folytán, a cégbíróságnak vizsgálnia kell mind a fél jogképességét, mind a nevében eljáró jogi képviselő meghatalmazását abból a szempontból, hogy az jogképességgel rendelkező személytől származik- e. Az átalakulás, mint speciális változás bejegyzési eljárás során hozott végzések meghozatala alapjául jogszabályba ütköző okiratok szolgáltak, ezért azokat hatályon kívül kellett helyezni. Hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy a változás bejegyzése cégjegyzéki adattal függött össze, mert az egyéni cég tulajdonosát illetve az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagját a cégjegyzékben nyilván kell tartani. Utalt arra is, hogy a jogutód bejegyzésének alapjául szolgáló alapító okiratot a 2006. évi Gt. 12. § (2) bekezdés d) pontjába ütközőnek tartotta, mivel az alapító - halálával - a jogképességét és cselekvőképességét elveszítette.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - az érintett végzések számának pontosításával - a cégbírósági határozatok hatályon kívül helyezésére vonatkozó részében helyben hagyta. Mellőzte a cégbírósági intézkedési kötelezettségre, és az alperesnek az illeték 15 napon belüli megfizetésére vonatkozó felhívást tartalmazó rendelkezéseket.
Határozatának indokolásában kifejtette: a felperesnek a 2006. évi Ctv. 65. § (1) bekezdésére hivatkozással előterjesztett keresete alapján, az átalakulás bejegyzése iránti eljárásban hozott cégbírósági végzéseket kellett vizsgálni. A felperes a kérelmét az eljárás jogsértő jellegére, és nem a bejegyző végzés alapjául szolgáló okiratnak a cégjegyzéki adattal összefüggő érvénytelenségére alapította. Utalt arra is, hogy az átalakulás egy folyamat. Mindaddig, amíg a jogutód bejegyzésére nem kerül sor, a jogelőd változatlanul működik. Az eljárás egyidejűleg, egymásra tekintettel, és egymástól függően folyik a jogelőd cég törlése, valamint a jogutód bejegyzése iránt. Az egyéni cég és annak tulajdonosa nem különül el egymástól. A természetes személy tulajdonos halála, a jogi képviselő átalakulással összefüggő eljárási jogosultságát, a Pp. 71. § értelmében, megszüntette. Ezt a jogi képviselő köteles lett volna bejelenteni. Képviseleti jogosultsága egyébként, a Ptk. 481. § b) pontja szerint sem állt fenn. A cégbíróságnak hivatalból vizsgálnia kell a képviseleti jogosultságot. Vizsgálati jogköre kiterjed továbbá az átalakulás során bejegyzendő valamennyi adatra is. Megfelelő képviselői magatartás mellett ezért, a 2006. évi Ctv. 65. § (3) bekezdése értelmében észlelnie kellett volna az átalakulási eljárás során az eljárásra való képviseleti jogosultság hiányát. A felperes ezért, megalapozottan hivatkozott az általa támadott cégbírósági végzések jogszabályba ütközésére, azokat az elsőfokú bíróság helytálló döntéssel helyezte hatályon kívül. Ilyen peres bírósági határozathozatal esetén, a cégbíróság számára a 2006. évi Ctv. 66. § (3) bekezdés intézkedési kötelezettséget ír elő. A másodfokú bíróság ezért szükségtelennek tartotta az elsőfokú bíróságnak az arra vonatkozó ítéleti rendelkezését.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel kifejtette azt is, hogy az átalakulás bejegyzéséig az egyéni cég tulajdonosa, illetve a jogutód alapítója jogalanyiságának, cselekvőképességének fenn kell állnia. Annak hiányában az Európai Közösségek Tanácsa 68/151/EGK. irányelvével, az azzal összhangban álló 2006. évi Gt. 12. § (4) bekezdésével nem tartotta ellentétesnek a cégbíróság bejegyző végzésének teljes terjedelemben való hatályon kívül helyezését.
Utalt arra is, hogy a joghatás kiváltására nem alkalmas átalakulás miatt, cégbírósági hatáskörbe tartozik annak vizsgálata, hogy az örökösök, vagy az elhunyt tulajdonos özvegye az egyéni cég tagjává válhat-e.
Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében, elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával, a jogszabálysértés megállapításával, a keresettel támadott végzések hatályban fenntartását indítványozta.
Előadta: a támadott másodfokú bírósági határozat sérti a 2006. évi Gt. 12. § (3) és (4) bekezdését, a 69. § (1) bekezdését, a 2006. évi Ctv. 68. §-át, 46-47. §-át, 65. §-át,az Európai Közösségek Tanácsa 68/151/EGK irányelvének 11. cikk (2) bekezdését.
Állította, az átalakulás bejegyzése alapjául benyújtott, és a cégbíróság vizsgálati jogkörébe tartozó okiratok a jogszabályoknak megfeleltek. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 482. § (2) bekezdése értelmében a jogi képviselőnek elhunyt megbízója érdekében a halaszthatatlan intézkedéseket meg kellett tennie. Utalt arra is, hogy a jogutód cég alapításakor az alapító még jog- és cselekvőképes volt. A bejegyzési eljárás lezárását a halála nem akadályozta, az örökösök a bejegyzett korlátolt felelősségű társaság üzletrészének tulajdonosaivá váltak. Előadta, hogy a jogerős bejegyzés elrendelésével a jogutód a gazdasági életbe belépett, 13 hónapon keresztül abban részt vett. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezésével, a jogutódnak a bejegyzésre visszamenőleges hatállyal történő megszüntetésével feloldhatatlan jogi helyzet keletkezik mind a jogutód, mind a vele kapcsolatba került szerződő felek, illetve a jogutód alkalmazottjai számára.
Esetleges jogszabálysértés megállapítása, de a keresettel támadott végzések hatályban fenntartása nem okozna hátrányt sem a gazdasági életben részt vevőknek, sem a hatóságoknak.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte. Vitatta, hogy a jogerős ítélet az alperes által megjelölt jogszabályokat sérti.
A Legfelsőbb Bíróság a támadott jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt szükségesnek tartja rögzíteni: a 2006. évi Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján indított per nem azonos a 2006. évi Ctv. 69. § (1) bekezdésében írtak szerint indított perrel.
Ha a 2006. évi Ctv. 65. § (1)-(3) bekezdésben felsorolt egyéb jogszabályi feltételek fennállnak, a 2006. évi Ctv. 68. §-a értelmében, a létesítő okirat érvénytelensége - amennyiben az, cégjegyzéki adattal függ össze - alapul szolgálhat a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti, eredményes kereset előterjesztésére. A 2006. évi Ctv. 65. §-ban írt feltételek hiányában azonban, kizárólag a 2006. évi Ctv. 69. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránt kezdeményezhető peres eljárás.
A peres felek között nem volt vitatott, hogy a cégbíróságnak az eljárása során nem volt tudomása a jogelőd cég tulajdonosának, illetve a jogutód egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának a bejegyzés elrendelését megelőzően bekövetkezett haláláról. Márpedig a 2006. évi Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján előterjesztett keresetlevélre vonatkozóan, a 2006. évi Ctv. 65. § (3) bekezdése azt tartalmazza, hogy abban, illetve az azzal kezdeményezett eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A jogerős ítéletben kifejtettekkel ellentétben ezért, a felperes által támadott cégbírósági végzések hatályon kívül helyezésének jogszabályi feltételei nem álltak fenn a jogi képviselő eljárásra szóló meghatalmazásának, a meghatalmazó halála következtében történt megszűnése miatt.
Észlelte azonban a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes, a 2010. március 3-án tartott elsőfokú bírósági tárgyaláson, eshetőlegesen előterjesztett, másodlagos keresetében, az egyéni cég átalakulásával létrehozni kívánt egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata semmisségének megállapítását is kérte, a 2006. évi Gt. 12. § (4) bekezdés d) pontja alapján. E kérelme, a 2006. évi Ctv. 69. § (1) bekezdésében írt, a cég alapítása érvénytelenségének megállapítása iránti per kezdeményezését jelentette. Miután az elsődleges keresetet a Legfelsőbb Bíróság a megelőzően kifejtettek szerint alaptalannak tartotta, szükségessé vált e másodlagos kereset elsőfokú bíróság általi elbírálása. Ha az elsőfokú bíróság úgy ítéli meg, hogy az alapító okirat érvénytelen a felperes által hivatkozott okok miatt, és az érvénytelenség nem küszöbölhető ki, a 2006. évi Ctv. 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia, rendelkeznie kell a jogutód létesítő okiratának hatályossá nyilvántartásáról, fel kell hívnia a cégbíróságot, hogy intézkedjék a megszűntnek nyilvánításról, és az ahhoz kapcsolódó végelszámolási - a szükséghez képest esetleg felszámolási - eljárás lefolytatásáról. Ha érvénytelenségi okot nem észlel, a felperes keresetét el kell utasítania.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a 2006. évi Ctv. 65. §-át sértő jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította, a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján. E döntésre tekintettel az alperes felülvizsgálati eljárási költségeit csak megállapította, annak viseléséről a megismételt eljárásban kell döntenie az elsőfokú bíróságnak.
Miután a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet jogszabálysértését a 2006. évi Ctv. 65. § alapján megállapította, arra alapítva a döntése meghozható volt, az alperes által megjelölt további jogszabálysértések vizsgálatát mellőzte.
(Legf. Bír. Gfv. X.30.413/2010.)