AVI 2012.4.40

Az adóhatóságnak vizsgálnia kell a kezesség jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését [2003. évi XCII. tv. 117. § (1) és (3) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: FVM) 2001. február 2-án kelt és március 8-án módosított Támogatási Okiratban engedélyezte B. Cs. őstermelő (továbbiakban: adós) részére gazdahitel nyújtását.
A felperes a 2001. március 19-én kelt, és 2001. július 16-án módosított kölcsönszerződés alapján az adós részére 47 469 000 Ft összegű, 80%-os mértékű állami készfizető kezességvállalással biztosított kölcsönt nyújtott 2010. december 31-i lejárattal. A felperes az adós ré...

AVI 2012.4.40 Az adóhatóságnak vizsgálnia kell a kezesség jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését [2003. évi XCII. tv. 117. § (1) és (3) bek.]
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: FVM) 2001. február 2-án kelt és március 8-án módosított Támogatási Okiratban engedélyezte B. Cs. őstermelő (továbbiakban: adós) részére gazdahitel nyújtását.
A felperes a 2001. március 19-én kelt, és 2001. július 16-án módosított kölcsönszerződés alapján az adós részére 47 469 000 Ft összegű, 80%-os mértékű állami készfizető kezességvállalással biztosított kölcsönt nyújtott 2010. december 31-i lejárattal. A felperes az adós részére a kölcsönt 2001. március 19-én folyósította.
A kölcsön szerződésben megjelölt biztosítékai a következők voltak: beszámítás, zálogjog ingatlanon, állami készfizető kezességvállalás, állami kamattámogatás feltételes engedményezéssel, bianco váltó.
A felperes a hitelhez kapcsolódóan 2001. március 12-én, illetve 2001. november 26-án kötött óvadéki szerződést. Az óvadék összege az adós részére folyósított kölcsönből került elhelyezésre.
A felperes és az adós a jelzálogszerződést 2001. április 7-én kötötte meg a Cs., Sz. út 14. szám alatt található ingatlanra, amit az adós 2001. január 17-én vásárolt meg 550 000 Ft vételárért.
A bianco váltó folyósítással egyidejű letétbe helyezését a felperes nem követelte meg.
A felperes a 2002. június 28-án tartott helyszíni szemle alapján 2002. július 13-án azt állapította meg, hogy a program időarányosan nem valósult meg, teljes megvalósulása nem is várható, az adós a beruházás helyszínét "újra megváltoztatta".
Az adós a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, ezért a felperes a szerződést 2003. február 20-án azonnali hatállyal felmondta.
A felperes 2003. július 29-én kérte az adóhatóságtól 38 055 200 Ft összegben a kezesség beváltását. Kérelmét az elsőfokú adóhatóság elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 117. §-ában, a Ptk. 272-276. §-aiban, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi XCII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 78. § (1) és (4) bekezdéseiben, a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Korm.r.) foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes "folyósítási feltételek, mi több, a hitelszerződés hatályba lépésének feltételei hiányában (jelzálogszerződés megkötése, biztosítási szerződés megkötése az ingatlan jelzálogra)" helyezte ki a hitelt. Ezzel, illetve azzal, hogy nem a Támogatási Okirat szerinti ingatlanra kötötte meg a jelzálogszerződést, a garanciális feltételek hiánya miatt hátrányos helyzetbe hozta a kezest. Az óvadék összegére a felperes beváltási igénye nem terjedhet ki. A felperes részt vett a hitel rendeltetési céltól eltérő felhasználásában, elmulasztotta a hitelfelhasználás rendszeres ellenőrzését és a kölcsönszerződést is késedelmesen mondta fel, ezáltal a kezes helyzete terhesebbé vált. A felmondás azonnali hatállyal történő gyakorlása esetén nem, vagy nem ekkora mértékben keletkezett volna behajthatatlannak minősülő követelés.
A felperes a perben fenntartott módosított keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte akként, hogy 21 146 354 Ft összegű beváltási igény teljesítését kérte (az eredetileg igényelt összeget a felperes 16 908 846 Ft óvadékösszeggel csökkentette).
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, azt állapította meg, hogy az alperes határozata megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz a következők miatt:
A felperes a kölcsönszerződésben nem tüntette fel azt a körülményt, hogy a szerződés biztosítékául óvadéki szerződés is szolgál. Az adós csak az óvadékon felüli pénzösszeget fordíthatta a támogatott célok megvalósítására. A felperes a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről, érvényesíthetőségéről nem győződött meg. A jelzálogszerződést is csak utóbb és a pályázattól eltérő olyan ingatlanra kötötte meg, amelyről nem tudni, hogy milyen értékű, és milyen jelzálogjog alapján érvényesíthető összeget jelenthet. A felperes a hitelt a folyósítási feltételek hiányában helyezte ki, és nem tett eleget az ún. adóskövetésnek, illetve a hitel utógondozásának sem. A felperes mulasztást követett el azzal is, hogy nem élt az azonnali hatályú felmondás gyakorlásának jogával, eljárása nem felelt meg a Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak. Az alperes az óvadéki szerződéssel biztosított követelés behajthatatlanságára bizonyítást folytatott le.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését és módosított kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát, vagy a jogerős ítélet és az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését.
A felperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Ptk. 276. § (2) bekezdésében foglaltaknak és ellentétes a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.214/2004/5. és a Kfv.I.35.182/2006/7. számú ítéleteibe foglalt jogi állásponttal. Kifejtette, hogy az alperes határozata a követelést biztosító jogról való lemondásra, a sérelmezett felperesi magatartásra, a behajthatatlanság közötti ok-okozati összefüggésre tényállást nem állapít meg, a kezesi mentesülés feltételei nem bizonyítottak. Kizárólag a kölcsönszerződés létrejöttét követő kezesi pozíciót hátrányosan érintő változások eredményezhetik a kezes mentesülését. Hangsúlyozta, hogy a kezességbeváltás iránti kérelmét az óvadék összegével csökkentetten terjesztette elő. A kölcsön fedezeteként a pályázattól eltérő ingatlant is leköthetett. Nem mulasztotta el a hitelfelhasználás rendszeres ellenőrzését, és a kölcsönszerződést nem késedelmesen mondta fel. A jelzálogszerződés és a biztosítás nem volt folyósítási feltétel, ez utóbbi - káresemény hiányában - egyébként sem vezethet a kezes mentesüléséhez. Nem történt jogról lemondás, nem valósultak meg a Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségszegések sem, ezért az elsőfokú bíróságnak kereseti kérelmének helyt adó döntést kellett volna hoznia.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, a határozatában és korábbi nyilatkozataiban foglaltakat fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A perbeli kezesség vizsgálatánál nem hagyhatók figyelmen kívül a közjogi elemek. Az állami készfizető kezesség ugyanis a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg egy közigazgatási döntéssel jön létre a Korm.r-ben szabályozott elbírálás eredményeként. Ennek megfelelően a készfizető kezes pozíciója a közigazgatási döntésnek és a támogatási okiratnak megfelelő kölcsönszerződésben foglaltakon alapul. A kezességvállalás és kamattámogatás tényleges mértékére vonatkozó döntést ugyanis a hitelintézet és a bizottság javaslata alapján a FVM hozza meg [Korm.r. 8. § (5) bekezdése]. Ezért a Támogatási Okirat és az adóssal kötött kölcsönszerződés is utal a Korm.r.-re és az e szerinti készfizető kezességvállalásra (1. és 3. pontjai).
A Korm.r. 1. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a kezes "az államot képviselő Kormány nevében eljáró a kezesi megállapodást (szerződést) aláíró pénzügyminiszter". A készfizető kezesség továbbá - írásban - a kezes és a jogosult között jön létre, és a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, és nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt [Ptk. 272. § (1) bekezdése, 273. §].
A 2001. március 19-i kölcsönszerződés hatálybalépési feltételként rögzíti a kölcsönszerződés szerinti biztosítékok bankhoz való beérkezését. A Támogatási Okirat 7. pontja pedig kimondja, hogy a Támogatási Okirattal együtt kell kezelni az adós pályázatát, és a felperesnek a támogatás felhasználását ellenőriznie kell.
Az állam a készfizető kezességet abban a tudatban vállalja el, hogy a felperes a rá vonatkozó szakmai gondosságot tanúsítja, és az ügyre vonatkozó jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelően jár el a folyósításkor és azt követően is. Konkrét előírás hiányában - nem vitásan - köthető zálogszerződés olyan ingatlanra is, amely nem szerepel a pályázatban. A perbeli esetben azonban a felperes a biztosítékok (értékbecslésen alapuló, megfelelő fedezetnek minősíthető jelzálogzálog szerződés és bianco váltó) megkövetelése nélkül helyezte ki a hitelt. Az óvadékra, mint biztosítékra való felperesi hivatkozás pedig azért nem alapos, mert az felperesi közreműködéssel, bizonyítottan a gazdahitelből került lekötésre. Az óvadék összege tehát - a rendeltetéstől eltérő felhasználás miatt - nem tartozik az állami készfizető kezességvállalás hatálya alá. Az állam a készfizető kezességet csak a gazdahitelhez nyújtja, az ettől eltérő bármely más jogcímen folyósított összegre benyújtott beváltási igény nem teljesíthető.
A perbeli esetben a készfizető kezes nem tudott a fedezet nélküli hitelkihelyezésről, mint ahogyan arról sem, hogy a fedezet nélküli hitelkihelyezést követően a felek a kezes számára nyilvánvalóan hátrányos módon megszüntették a hatálybalépési és folyósítási feltételeket [Ptk. 273. § (2) bekezdése]. Mivel csak a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok szállhattak volna át a készfizető kezesre, az utóbb keletkezett jelzálogszerződés a kezes kielégítését nem biztosítja (BH 1998/172). Megjegyzi e körben a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a felperes és az adós csak a kölcsön folyósítását követően és akkor is csak egy olyan ingatlanra kötött jelzálogszerződést, amely értéke - a felperes által meg nem cáfolt adatok szerint - a kihelyezett kölcsön 1,156 százalékának felel meg.
Az alperes és az elsőfokú bíróság tehát megalapozottan állapította meg, hogy a gazdahitelnek gyakorlatilag nem volt biztosítéka. Az állam fedezet nélküli hitelnyújtáshoz nem vállalt készfizető kezességet. A perbeli esetben tehát a felperes, mint jogosult olyan helyzetbe hozta a készfizető kezest, hogy arra a beváltási igény teljesítése esetén csak kötelezettség szállna át, olyan jog azonban nem, amelyből a rá átszálló követelésre kielégítést kaphatna (Ptk. 276. §).
Utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felperes által hivatkozott Kfv.I.35.214/2004/5. számú ítéletében is a felperes beváltási igényének jogalap nélküli voltát állapította meg a biztosítékok, szükséges fedezetek, illetve a folyósítási feltételek hiányára tekintettel. Mint ahogyan a Kfv.I.35.182/2006/7. számú ítéletben is azt rögzítette, hogy a kölcsönből folyósított óvadékösszegre az állami készfizető kezességvállalás nem terjed ki. Ez utóbbi ügy tényállása egyébként a jelzálog tekintetében nem azonos az e perbeli tényállással, ennél fogva jelen perre a korábbi döntés iránymutatásul nem szolgálhat.
A Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdése értelmében a hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A kockázatvállaló szerződés tartama alatt pedig rendszeresen figyelemmel kell kísérni a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását. Az ellenőrzési kötelezettséget egyébként a Korm.r., a Támogatási Okirat és a kölcsönszerződés is rögzíti (5. §, 8. § és 11. §, 7. pont, illetve VI.6. szerződési pont).
A perbeli esetben - a fedezet nélküli hitelkihelyezés miatt - már nincs ügydöntő jelentősége annak az egyébként tényszerű határozati megállapításnak, mely szerint a felperes nemcsak a folyósításkor, hanem később is megszegte ellenőrzési kötelezettségét (Lásd időarányos teljesítés hiánya, beruházás helyszínének újbóli megváltoztatása, program megvalósulása nem várható, azonnali hatályú felmondás elmaradása).
Az Art. 117. § (1) és (3) bekezdése értelmében az adóhatóságnak vizsgálnia kell a kezesség jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését, és ha a hitelintézet eljárása nem felel meg a feltételeknek, akkor a kezesség beváltása iránti kérelmet el kell utasítania.
Az előzőkben részletezettekre figyelemmel az alperes és az elsőfokú bíróság megalapozott és érdemben jogszerű döntést hozott akkor, amikor a felperes kezesség beváltása iránti kérelmét elutasította. A felperes eljárása ugyanis nem felelt meg a Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdéseiben, és a Korm.r., illetve a Ptk. előzőekben nevesített rendelkezéseiben foglaltaknak.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.130/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.