adozona.hu
AVI 2012.3.33
AVI 2012.3.33
A jogbiztonság elveit sérti, ha a fél a törvényben írt határidő letelte után kéri az igazolvány adatainak a módosítását [1957. évi IV. tv. 52. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú hatóság járőrei 2006. szeptember 25-én a r.-i határátkelőhelyen ellenőrizték a felperes tehergépjárműveit, amely Olaszországból Magyarországra szállított árut nemzetközi áruforgalomban. Megállapítást nyert, hogy a tehergépjármű vezetője által bemutatott nemzetközi árufuvarozási igazolvány érvényességi ideje 2006. február 23-án lejárt. Ezért az elsőfokú hatóság a felperesi fuvarozó vállalatot 50 000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, melyet az alperes határozatával he...
AVI 2012.3.33 A jogbiztonság elveit sérti, ha a fél a törvényben írt határidő letelte után kéri az igazolvány adatainak a módosítását [1957. évi IV. tv. 52. § (3) bek.]
Az elsőfokú hatóság járőrei 2006. szeptember 25-én a r.-i határátkelőhelyen ellenőrizték a felperes tehergépjárműveit, amely Olaszországból Magyarországra szállított árut nemzetközi áruforgalomban. Megállapítást nyert, hogy a tehergépjármű vezetője által bemutatott nemzetközi árufuvarozási igazolvány érvényességi ideje 2006. február 23-án lejárt. Ezért az elsőfokú hatóság a felperesi fuvarozó vállalatot 50 000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, melyet az alperes határozatával helybenhagyott.A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte azzal, hogy közigazgatási bírság kiszabásának akkor lehet helye, ha az alperes meg tudja hivatkozni a hatósági igazolvány érvényességi idejét és annak az igazolványban való feltüntetését előíró jogszabályhelyet.
Az alperes a megismételt eljárásban hozott határozatával az elsőfokú határozatot ismét helybenhagyta. Hivatkozott a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés a) pontjára, a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM r.) 16. § b) pontjára, és a nemzeti közlekedési hatóság 55/1999. KFF. Szabályzatában (továbbiakban: Szabályzat) foglaltakra. Nemzetközi közúti áruszállítás csak olyan járművel végezhető, amelynek vezetője részére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv a nemzetközi árufuvarozói igazolványt kiadja, a felperes gépjárművezetője pedig ilyen igazolvánnyal nem rendelkezett.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a nemzetközi árufuvarozói igazolvány időkorlát nélkül érvényes, így a közigazgatási bírság kiszabása jogszabálysértő volt.
Az elsőfokú bíróság kijavított jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a GKM r. nem ad kellő felhatalmazást a vitatott igazolvány esetében az érvényességi idő hatóság által szabályozására. A Szabályzat jogszabálynak nem tekinthető, és nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 82. § (4) bekezdésének, 85. § (2) bekezdésének.
Összefoglalva megállapította, hogy az alperes határozatában nem tudott az ellenőrzés idején hatályos olyan jogszabályhelyet megjelölni, amely a vitatott igazolvány érvényességi idejét - mint hatósági igazolvány - kötelező tartalmát előírná.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az igazolvány kiállításakor (2001. február 23.) nem a GKM r., hanem még a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet (továbbiakban: KHVM r.) volt hatályban. Így az igazolvány érvényességi idejéhez sem a GKM r.-nek, sem az akkor még hatályba nem lépett Ket.-nek nincs jogi relevanciája.
A Szabályzat alapján a kiadott igazolványok a vizsga időpontjától számított 5 évig érvényesek.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
Az alperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (továbbiakban: MT r.) 11. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a közúti közlekedési szolgáltatás, továbbá a közúti áru- és személyszállítás keretében járművet az vezethet, aki az 1. számú mellékletben meghatározott tevékenységhez kapcsolódó képesítéssel rendelkezik. Az 1. számú melléklet A) rész II/2. pontja szerint nemzetközi forgalomban végzett közúti közlekedési szolgáltatásnál, árufuvarozásnál nemzetközi árufuvarozói szolgáltató képesítéssel kell rendelkezni. A nemzetközi árufuvarozó szolgáltató képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni.
A vitatott igazolvány kiállításakor hatályos KHVM r. 22. § (1) bekezdése szerint az egyes közúti közlekedési tevékenységek végzéséhez szükséges, illetőleg a külön jogszabályban kötelezően előírt szakképesítés megszerzéséhez a KFF engedélye alapján szaktanfolyam szervezhető. A (6) bekezdés értelmében a vizsgák feltételeit és rendjét a KFF szabályzatban hirdeti meg. A vizsgát a KFF vagy az általa megbízott képző szerv (a továbbiakban: megbízott) szervezheti. A (8) bekezdés alapján pedig a szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a KFF adja ki, és tartja nyilván. A 27. § c) pontja alapján a KFF vezetője a külön jogszabályok és e rendelet alapján meghatározza a vizsgáztatás módszereit, feltételeit és az abban közreműködők feladatait.
A KHVM r. helyébe lépő GKM r. 33. § (1) bekezdése értelmében az egyes közúti közlekedési tevékenységek végzéséhez szükséges, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez a KKF engedélye alapján szaktanfolyam szervezhető. A (8) bekezdés alapján a szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a KFF adja ki. A KFF vezetője a 16. § b) pontja felhatalmazása alapján szabályozza a vizsgáztatás módszereit, eljárási rendjét és ügyvitelét. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a felhívott jogszabályhelyek megteremtették azt a jogi lehetőséget, hogy a Szabályzatban meghatározásra kerüljön az igazolvány érvényességi határideje. Ezt egyébként az igazolvány kiállításakor sem a felperes, sem, a tehergépjármű vezetője sem kifogásolta, tudták, hogy 5 éves érvényességi időre kapta meg.
Az elsőfokú bíróság utalt a GKM r. 33/C. §-ra azzal, hogy a jogalkotó az alkotmányos jogi szabályozás hiányát felismerte. A Legfelsőbb Bíróság e körben sem osztja az elsőfokú bíróság véleményét.
A GKM r. módosításáról szóló 38/2007. (III. 28.) GKM rendelet 4. §-a a GKM r.-et kiegészítette a 33/A-33/G. §-sal. A 33/C. § (1) bek. bb) alpontja értelmében a 33/A. § a) pontjában meghatározott gépkocsivezető a C1, C1+E, C, C+E kategóriájú jármű esetében a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. mellékletének A. részében meghatározott nemzetközi árufuvarozói szolgáltató képesítés alapján kiadott igazolvány érvényességéig, de legfeljebb 2014. szeptember 10-éig - a közúton történő járművezetéshez - szakmai továbbképzési képesítés (a továbbiakban: továbbképzési képesítés) megszerzésére kötelezett.
E jogszabályhely helyes értelmezése az, hogy nem ez vezette be az igazolvány érvényességi idejét, az, mint jogi kategória már létezett, hiszen ennek leteltéig kell megszerezni a továbbképzési képesítést. Ez a szabály a módosított jogszabályhely hatálybalépését megelőzően megszerzett igazolványokra is vonatkozik, tehát azoknál is az igazolvány érvényességéig kell megszerezni a továbbképzési képesítést. Ebből következően korábban is volt érvényességi ideje az igazolványnak.
Az igazolvány kiállításakor hatályos, az államigazgatási eljárás általános szabályairól 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 52. § (3) bekezdése alapján a hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető. Az alperes tehát jogszerűen járt el, amikor a hatósági igazolvány tartalmát vette figyelembe. Ugyanakkor a jogbiztonság elvét sértené, ha az Áe.</a>-ben, majd a Ket.-ben meghatározott határidők letelte után, a felperes 5 év után kérné a kiállított igazolvány adatainak módosítását, vagy figyelmen kívül hagyását.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján, hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.092/2009.)