adozona.hu
AVI 2012.3.30
AVI 2012.3.30
A késedelmi pótlék előírásának mellőzésére a törvény nem ad lehetőséget (2003. évi XCII. tv. 165., 170. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes fő tevékenységi köre fa-, építőanyag- és szaniteráru nagykereskedelem. 2004. július 1-jén a felperesnél változás volt, D. B. lett a tulajdonos házastársával együtt és ő lett a felperes ügyvezetője is.
A felperes gépkocsi költségtérítés címén 2 644 000 Ft-ot számolt el 2005. évben, aminek igazolására útnyilvántartást bocsátott a revízió rendelkezésére és e tekintetben ügyvezetője is nyilatkozott.
D. B. 2005. évben a H. Erdészeti és Szolgáltató Kereskedelmi Kft. "fa" (továbbiakban:...
AVI 2012.3.30 A késedelmi pótlék előírásának mellőzésére a törvény nem ad lehetőséget (2003. évi XCII. tv. 165., 170. §)
A felperes fő tevékenységi köre fa-, építőanyag- és szaniteráru nagykereskedelem. 2004. július 1-jén a felperesnél változás volt, D. B. lett a tulajdonos házastársával együtt és ő lett a felperes ügyvezetője is.A felperes gépkocsi költségtérítés címén 2 644 000 Ft-ot számolt el 2005. évben, aminek igazolására útnyilvántartást bocsátott a revízió rendelkezésére és e tekintetben ügyvezetője is nyilatkozott.
D. B. 2005. évben a H. Erdészeti és Szolgáltató Kereskedelmi Kft. "fa" (továbbiakban: Kft.) ügyvezetője és a társaság jelentős befolyással bíró tagja volt, és 2 209 519 Ft-ot vett fel e Kft.-től saját gépjárműhasználat címén.
Az adóhatóság a felperesnél 2005. évre lefolytatott revízió eredményeként azt állapította meg, hogy az elszámolt útiköltségek - 12 útnyilvántartásban szereplő vállalkozás esetén elszámolt költség kivételével - ténylegesen fel nem merült, nem valós költségek. A felperes nem tudta hitelt érdemlő módon igazolni D. B. részére kifizetett gépjárműhasználat utáni költségeket. Ezért az útnyilvántartásban szereplő költségek közül az adóhatóság nem fogadta el azokat, amelyek vonatkozásában az útnyilvántartásban szereplő felkeresett üzleti partner egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy nem járt nála aznap D. B., vagy amely napokon a Kft. nevében más helyen járt. Erre figyelemmel az adóhatóság a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 6. §-ában, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 15. §-a alapján a felperes 2005 évi társasági adóalapját 1 317 000 Ft-tal megnövelte, kötelezte a felperest 210 000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 105 000 Ft adóbírság és 23 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok megváltoztatását, az adóhiánynak minősülő adókülönbözet 64 000 Ft-ra történő leszállítását és az erre eső 50%-os adóbírság és késedelmi pótlék mellőzését kérte.
A megyei bíróság a felperes keresetét "kis részben" találta alaposnak, ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a kereseti kérelemben megjelölt 16-tal szemben csak 5 cég esetén hivatkozott a felperes alappal arra, hogy az útnyilvántartás adatai helyesek, mivel ezek tekintetében az alperes nem bizonyította kétséget kizáróan a hiteltelenséget. Az új eljárásra előírta, hogy az elsőfokú adóhatóságnak az 5 cég tekintetében vagy el kell fogadnia a felperesi költségelszámolást, vagy a tényállás további tisztázására van szükség. Ennek során kell megállapítani azt is, hogy a gépkocsi-költségtérítés főkönyvi számla, valamint a rövid lejáratú kötelezettség főkönyvi számla milyen összeggel csökken, és ennek megfelelően a társaság adózás előtti eredménye hogyan növekedik, és ehhez képest határozható meg a társasági adónemben előírható adókülönbözet, és ennek jogkövetkezményei is.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagy az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezése mellett az adóhatóság új eljárásra kötelezését az összes érintett cég vonatkozásában. Azzal érvelt, hogy az alperes nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, nem igazolta az útnyilvántartások valótlanságát. A megyei bíróság "kirívóan okszerűtlenül és jogszabályellenesen mérlegelt az ügyben". Az Sztv. 162. §-a és 165. § (2) bekezdése szerinti szabályoknak és az általános gyakorlatnak megfelelően vezette gépjármű nyilvántartását, amit az adóhatóság köteles lett volna elfogadni, mivel annak valóságtartalmát nem tudta kétséget kizáró módon megcáfolni, erre ugyanis az érintett cégek nyilatkozatai nem alkalmasak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartotta.
A rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye a bizonyítás felvételének, sem a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. [Pp. 275. § (1) bekezdése, BH 2002/29.] Az ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az iratellenes, avagy téves, a logika szabályainak ellentmondó tényeket, ténybeli megállapításokat és következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél jogi álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval. Ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs jogszabályi lehetőség.
A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló tényállás a jogerős ítéletet felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróságot köti. (BH 1994/639., BH 1993/768., BH 1998/401.)
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben megfelel a Pp. 206. § (1) bekezdésében és 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A megyei bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapította meg, azokat a maguk összességében értékelte, meggyőződése alapján bírálta el, és eleget tett indokolási kötelezettségének is. Rögzítette mindazokat a körülményeket, amelyeket a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett és utalt azokra az okokra, melyek miatt a felperes által előadottakat nem találta bizonyítottnak. A jogerős ítélet nem iratellenes, az abban megállapított tényállás jogszerű, a rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére nem kerülhetett sor.
A felperes által előadottakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, önmagában az a körülmény, hogy az útnyilvántartás tartalmazza a jogszabályok által előírt adatokat, még nem jelenti azt, hogy tartalmilag is hiteles. Az adóhatóság jogszerűen járt el akkor, amikor más adóalanyokat nyilatkozattételre hívott fel - és a cégek nyilatkozataiban foglaltakat bizonyítási eszközként figyelembe véve -, vizsgálta és állapította meg a felperes adókötelezettségét.
Kiemeli e körben a Legfelsőbb Bíróság, hogy a megyei bíróság - az alperessel ellentétben - a nem bizonyított tényeket a felperes javára vette figyelembe akkor, amikor 5 cég esetében azt állapította meg, hogy az alperes nem bizonyította kétséget kizáróan az útnyilvántartás adatainak hiteltelenségét.
Az Art. 165. § (1) és (3) bekezdései, 170. § (1) bekezdése, 171. § (1) bekezdése értelmében pedig adóhiány esetén az adóbírság és a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség a törvényi rendelkezésekből következik. Az adóbírság továbbá csak kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén mérsékelhető, kiszabásától is csak ilyen esetben lehet eltekinteni. A késedelmi pótlék előírásának mellőzésére pedig a törvény nem ad lehetőség, kizárólag azt biztosítja, hogy kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adó esedékességének napjánál az adóhatóság későbbi időpontot is megállapítson a pótlékfizetés kezdő napjaként. A perbeli ügyben - az iratokból megállapíthatóan - kivételes méltánylást érdemlő körülmények nem kerültek feltárásra, ezért a jogkövetkezményekkel kapcsolatos felperesi érvelés sem alapos.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért eljárási, illetve anyagi jogszabályt, teljes körűen megfelel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.154/2008.)