adozona.hu
BH+ 2012.3.127
BH+ 2012.3.127
A kifogás felszámolási eljárásban történő elbírálása feltételezi a felszámolási eljárás folyamatban létét. A felszámolási eljárás befejezését követően nincs helye a kifogás elbírálásának, mert egyrészt megszűnik a kifogást előterjesztő hitelező és a támadott felszámoló státusza, másrészt megszűnik a felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatásköre a kifogás elbírálására [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 51. §, Pp. 130. §, 157. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2009. június 3-án benyújtott kérelem alapján indult eljárásban az elsőfokú bíróság 2009. szeptember 11-én közzétett végzésével megindította az adós felszámolását, felszámolóként a P. Kft.-t jelölve ki.
A hitelező 2009. október 21-én postára adott levelében jelentette be a felszámolónak a 25 289 991 Ft összegű hitelezői igényét. A felszámoló 2009. október 27-én kelt - és a hitelező által 2009. október 30-án kézhez vett - levelében elutasította a követelés nyilvántartásba vételét a nyilvánta...
BH+ 2012.3.127 A kifogás felszámolási eljárásban történő elbírálása feltételezi a felszámolási eljárás folyamatban létét. A felszámolási eljárás befejezését követően nincs helye a kifogás elbírálásának, mert egyrészt megszűnik a kifogást előterjesztő hitelező és a támadott felszámoló státusza, másrészt megszűnik a felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatásköre a kifogás elbírálására [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 51. §, Pp. 130. §, 157. §].
A 2009. június 3-án benyújtott kérelem alapján indult eljárásban az elsőfokú bíróság 2009. szeptember 11-én közzétett végzésével megindította az adós felszámolását, felszámolóként a P. Kft.-t jelölve ki.A hitelező 2009. október 21-én postára adott levelében jelentette be a felszámolónak a 25 289 991 Ft összegű hitelezői igényét. A felszámoló 2009. október 27-én kelt - és a hitelező által 2009. október 30-án kézhez vett - levelében elutasította a követelés nyilvántartásba vételét a nyilvántartásba vételi díj befizetésének hiányában. Tájékoztatta a hitelezőt, hogy ha ezt igazolja, akkor is csak a határidőn túli követelések között veszi nyilvántartásba az igényt, mert a bejelentési határidő utolsó napja 2009. október 21. volt, és a hitelező levele csak 2009. október 26-án érkezett meg a felszámolóhoz. A hitelező 2009. november 4-én fizette be a nyilvántartásba vételi díjat a bírósági gazdasági hivatal számlájára.
A hitelező a felszámoló sérelmes intézkedése miatt 2009. november 9-én kifogással élt. Álláspontja szerint a határidőben postára adott hitelezői igénybejelentés nem késett el, a regisztrációs díj késedelmes befizetéséhez pedig nem fűz olyan jogkövetkezményt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.), amely szerint az egyébként határidőben bejelentett igényt a határidőn túl bejelentett hitelezői igények között kellene nyilvántartásba venni. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót hitelezői igénye határidőn belül érkezettként történő nyilvántartásba vételére és a követelésnek a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti kezelésére.
2009. november 11-én kelt levelében a felszámoló határidőn túl bejelentett követelésként [a Cstv. 57. § (1) bekezdés e), g)</a> és f) pontjába sorolva] nyilvántartásba vette a hitelező 25 289 991 Ft összegű követelését és közölte, hogy csak a határidőben érkezett hitelezői igények kielégítését követően van lehetőség arra, hogy a hitelező követelését kiegyenlítse. Tájékoztatta egyebekben a hitelezőt, hogy vagyon hiányában várhatóan egyszerűsített módon fogja az eljárást befejezni.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint a követelés felszámolóhoz történő megérkezésének van jelentősége - amely jelen esetben a határidő letelte után 5 nappal, 2009. október 26-án történt -, és a regisztrációs díj befizetését sem igazolták, ezért a hitelezői igény nem vehető nyilvántartásba.
Az elsőfokú bíróság a kifogásnak helyt adott.
A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kifogást elutasította.
A jogerős végzés ellen a hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte elsődlegesen a másodfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát oly módon, hogy kötelezze a Legfelsőbb Bíróság a felszámolót a hitelező igényének határidőn belül bejelentettként történő nyilvántartásba vételére, illetve másodlagosan kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság utasítsa az eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára. Kérte az egységes joggyakorlat érdekében az általa - a felülvizsgálati kérelemben kifejtett - ellentmondás feloldását kötelező érvényű jogi eszközzel.
Az adós nevében a felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében közölte, hogy a felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 2010. november 5-én kelt 9. sorszámú végzésével a felszámolási eljárást befejezte, a felülvizsgálati kérelem ezt követő 10 nappal érkezett a bíróságra.
A Legfelsőbb Bíróság a tényállást kiegészíti azzal, hogy az elsőfokú bíróság eljárást befejező 9. sorszámú végzése ellen fellebbezést nem nyújtottak be, az jogerőre emelkedett, az eljárás befejezése tényének bejegyzésére és az adós cégnyilvántartásból való törlésére még nem került sor.
A Legfelsőbb Bíróságnak abban az eljárásjogi kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felszámolási eljárás jogerős befejezését követően van-e lehetőség a kifogás alapján indult eljárásban a felülvizsgálati kérelem elbírálására, azaz folytatható-e ez a felszámolási eljárástól eltérő számon folyó, de a felszámolási eljárás részének tekinthető eljárás.
A kifogás felszámolási eljárásban történő elbírálása feltételezi a felszámolási eljárás folyamatban létét. A felszámolási eljárás befejezésével nincs helye a kifogás elbírálásának, mert megszűnik egyrészt a kifogást előterjesztő hitelező és a támadott felszámoló státusza, másrészt a felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatásköre a kifogás elbírálására. (Az eljárás folytatásának érdemben sem lenne értelme, mert a hitelező kifogása arra irányult, hogy a már befejezett felszámolási eljárásban kerüljön előnyösebb helyre a kielégítési rangsorban.)
Miután időközben szűnt meg a felülvizsgálati kérelem elbírálásának jogi lehetősége, mert a hitelező hagyta jogerőre emelkedni a felszámolási eljárást befejező végzést, a Legfelsőbb Bíróság a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazott Pp. 275. § (2) bekezdése alapján az eljárást megszüntette. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést nem helyezte hatályon kívül, mert annak alapján született meg a felszámolási eljárást befejező határozat. (Legf.Bír. Gfv.X.30.454/2010.)