adozona.hu
AVI 2012.2.18
AVI 2012.2.18
A Pp. 206. §-ának megsértését csak a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése valósíthatja meg (Pp. 206. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Vám- és Pénzügyőrség Fővámhivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei 2007. augusztus 1-jén a határátkelőhely belépő teherforgalmában ellenőrzés alá vonták a szerb cég tulajdonában lévő, szerb honosságú tehergépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvényt, amellyel felperes a nemzetközi forgalomban közlekedve fuvarozási tevékenységet végzett. A járművet horvát honosságú gépkocsivezető vezette.
Az elsőfokú hatóság a 2007. augusztus 1. napján kelt határozatával a közúti közlekedésrő...
AVI 2012.2.18 A Pp. 206. §-ának megsértését csak a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése valósíthatja meg (Pp. 206. §)
A Vám- és Pénzügyőrség Fővámhivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei 2007. augusztus 1-jén a határátkelőhely belépő teherforgalmában ellenőrzés alá vonták a szerb cég tulajdonában lévő, szerb honosságú tehergépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvényt, amellyel felperes a nemzetközi forgalomban közlekedve fuvarozási tevékenységet végzett. A járművet horvát honosságú gépkocsivezető vezette.Az elsőfokú hatóság a 2007. augusztus 1. napján kelt határozatával a közúti közlekedésről szóló 1988. évi
I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. §-ának (1) bekezdés d) pontja, (4) bekezdése, a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről kiadott 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 4. táblázatának második sora alapján a felperes terhére 400 000 Ft közigazgatási bírságot szabott ki, mert az ellenőrzéskor a tehergépjárműben menetíró készülék nem volt beépítve. A gépkocsivezető a jármű bérleti szerződésének magyar nyelvre hitelesen lefordított példányát sem tudta bemutatni, ezért e határozat szerint a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállítás külön feltételeiről szóló 4/2000. (II. 16.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM r.) 4. §-ának (2) bekezdés a) pontja, a Kkt. 20. §-ának (1) bekezdés d) pontja, (4) bekezdése, a Korm.r. 1. számú táblázatának hetedik sora alapján a felperes további 200 000 Ft közrendvédelmi bírság megfizetésére köteles.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. szeptember 13. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy a menetíró készülék hiányára vonatkozóan a jogszabályhely feltüntetése (4. táblázat második sora) helyes volt, azonban "az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó szabályok" szövegmegjelölés téves.
A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte azzal, hogy csak 200 000 Ft bírság kiszabása lett volna jogszerű.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv a Ket. 39. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben előírt kötelező elemeket tartalmazta, és az elsőfokú hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) a nyelvhasználatot szabályozó 10. §-ában foglaltakat sem sértette meg.
A hatóság a Ket. 50. §-ának (1) bekezdése alapján a tényállást kellően tisztázta, a jegyzőkönyvben rögzítésre került a menetíró készülék hiánya, ezért fényképfelvétel készítése nem volt szükséges. A 2007. július 21. napján kelt irat azt igazolja, hogy ezen a napon a készülék a gépkocsiba beszerelten megfelelően működött, azonban nem bizonyítja, hogy az a perbeli ellenőrzés időpontjában is a gépjárműben lett volna. A felperes a bérleti szerződés magyar nyelvű fordításának ellenőrzéskori hiányát nem vitatta, és azt az ellenőrzést követő 8 napon belül sem mutatta be. A hatóság által kiszabott bírság ezért a Kkt., a Korm.r., a KHVM r. alapján jogalapjában és összegszerűségében is jogszerű.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti a Ktv. 1. §-ának (2) és (3) bekezdését, 39. §-ának (1) bekezdését, 50. §-ának (1) bekezdését, lényegében fenntartotta és megismételte a keresetében foglaltakat.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogerős ítélet, vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól a fél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett - hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályként a Ket.-et jelölte meg, és azon belül olyan törvényhelyeket, amelyek hatóság általi jogszerű avagy jogsértő alkalmazásáról az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárás keretében döntött.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság a perben értékelte a közigazgatási eljárás teljes iratanyagát, a felek nyilatkozatait, a felperes által benyújtott okirati bizonyítékokat, és a bizonyítékokat egymással összevetve a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálta el.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ítéletében részletesen megindokolta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok, adatok alapján, körülmények ismeretében a hatóság által készített jegyzőkönyv, és abban, valamint a határozatokban jogszerű azon ténynek a rögzítése, hogy a menetíró készülék és a magyar nyelvű bérleti szerződés hiányzott. A felperes a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére e tényeket a perben nem cáfolta meg.
Az elsőfokú bíróság az indokolásban kitért arra is, hogy az alperes kijavította az elsőfokú határozatban a Korm. r. 4. táblázatának második sorát érintő elírást, az elsőfokú hatóság e pontatlanságának a helytállóan megállapított tényállás, és helyes jogszabályhely megjelölése mellett az ügy érdemi elbírálására hatása nem volt.
A Pp. 206. §-ának megsértését csak a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése valósíthatott volna meg. Ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.136/2008.)