adozona.hu
AVI 2012.2.17
AVI 2012.2.17
Amennyiben az adóhatóság által alkalmazott becslési módszer, annak számszaki levezetése egyértelműen megállapítható a bíróság nem rendel ki szakértőt [Pp. 177. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2000-2004. adóévekre vonatkozó személyi jövedelemadó vizsgálatot folytatott le. Megállapította, hogy a felperes egyéni vállalkozása részére összesen 33 250 000 Ft befizetést eszközölt. Ebből 32 287 579 Ft jövedelem eltitkolását valószínűsítette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 109. § (1) bekezdése alapján, melyre figyelemmel összesen 12 173 973 Ft jövedelemadó kötelezettséget állapított meg a felperes terhére. Az alper...
AVI 2012.2.17 Amennyiben az adóhatóság által alkalmazott becslési módszer, annak számszaki levezetése egyértelműen megállapítható a bíróság nem rendel ki szakértőt [Pp. 177. § (1) bek.]
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2000-2004. adóévekre vonatkozó személyi jövedelemadó vizsgálatot folytatott le. Megállapította, hogy a felperes egyéni vállalkozása részére összesen 33 250 000 Ft befizetést eszközölt. Ebből 32 287 579 Ft jövedelem eltitkolását valószínűsítette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 109. § (1) bekezdése alapján, melyre figyelemmel összesen 12 173 973 Ft jövedelemadó kötelezettséget állapított meg a felperes terhére. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az adóhatóság a becslési eljárást helytelen elvek alapján és módszerekkel folytatta le, és nem vette figyelembe az általa hivatkozott bizonyítékokat.
Az elsőfokú peres eljárás alatt az alperes a határozatát módosította és ennek alapján az adóhiány összegét
11 926 973 Ft-ban, az adóbírság összegét 5 613 486 Ft-ban, a késedelmi pótlékot 2 269 110 Ft-ban határozta meg. Egyebekben az alperes a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott az Art. 97. § (4) bekezdésére, 109. § (1) és (3) bekezdéseire azzal, hogy az alperes tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett mind a becslés jogalapját, mind módszerét illetően a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el.
A módosított határozattal kapcsolatban érdemi döntésre kiható jogszabálysértés nem volt megállapítható. Elutasította a felperes azon hivatkozását, hogy az alkalmazott módszer tekintetében szakértői bizonyítás elrendelésére lett volna szükség.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak megváltoztatását. Álláspontja szerint az alperes nem volt jogosult saját hatáskörben módosítani határozatát a bírósági felülvizsgálat alatt. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte független igazságügyi könyvszakértő kirendelését.
Az alperes írásbeli ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Art. 109. § (1) és (3) bekezdéseivel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság már többször kifejtette, hogy a felperesnek nem elegendő valamilyen bizonyítékot nyújtani, mely esetleg valószínűsíti, hogy rendelkezhetett az általa hivatkozott összegekkel, mert ennél magasabb fokú bizonyítási kötelezettséget ír elő az Art. 109. § (3) bekezdése. E körben minden kétely, bizonytalanság az adózó terhére esik. (EBH 2007/1654).
Az Art. 135. § (1) bekezdése értelmében, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére a határozat (végzés) jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való elévüléséig módosíthatja vagy visszavonhatja. Ezen jogszabályhely alapján az alperes jogosult volt határozatát módosítani a felperes javára - bár a bírósági eljárás megindult -, de az jogerősen még nem fejeződött be. A Pp. 337. § (2) és (3) bekezdése kifejezetten lehetőséget nyújt a közigazgatási per során felügyeleti intézkedésként a perben felülvizsgálni kért határozat módosítására.
A Pp. 177. § (1) bekezdés értelmében, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A perbeli esetben azonban a Legfelsőbb Bíróság egyetért az elsőfokú bíróság ítéletével, hogy a perben szükségtelen lett volna igazságügyi könyvszakértő kirendelése. Ezzel kapcsolatos jogi álláspontját az elsőfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdése alapján megfelelően indokolta. A közigazgatási eljárás iratai alapján egyértelműen megállapítható volt az adóhatóság által alkalmazott becslési módszer, annak számszaki levezetése, e körben szükségtelen lett volna igazságügyi könyvszakértő kirendelése.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.119/2008.)