adozona.hu
BH+ 2012.2.88
BH+ 2012.2.88
A tárgyaláson szóban - a megengedett keresetváltoztatás körében - előterjesztett kereseti kérelmet érdemben el kell bírálni [1952. évi III. tv. 215. §, 221. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi gazdasági társaság tulajdonában állt a V. Hotel és a V. Restaurant nevű szoftver. A szoftverek a felperes, mint védjegyjogosult feltüntetésével szerepelnek a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy lajstromában is. A szoftvereket a felperesi társaság könyvelésében nem tartotta nyilván. A felperes 2006. évben költségként számolt el olyan kiadásokat, amelyek a szoftverek fejlesztésével összefüggésben kötött megbízási szerződés alapján merültek fel. A számlákat a megbízott egyéni vállalkoz...
BH+ 2012.2.88 A tárgyaláson szóban - a megengedett keresetváltoztatás körében - előterjesztett kereseti kérelmet érdemben el kell bírálni [1952. évi III. tv. 215. §, 221. §]
A felperesi gazdasági társaság tulajdonában állt a V. Hotel és a V. Restaurant nevű szoftver. A szoftverek a felperes, mint védjegyjogosult feltüntetésével szerepelnek a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy lajstromában is. A szoftvereket a felperesi társaság könyvelésében nem tartotta nyilván. A felperes 2006. évben költségként számolt el olyan kiadásokat, amelyek a szoftverek fejlesztésével összefüggésben kötött megbízási szerződés alapján merültek fel. A számlákat a megbízott egyéni vállalkozók állították ki. Az adóhatóság 2008 évben valamennyi adónemre kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatát végezte a felperesnél 2006 adóévre. Ennek során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes a szoftverfejlesztéssel kapcsolatos kifizetéseket költségként nem számolhatja el. A szoftvereket, illetve az azokra fordított kiadást az immateriális javak között kell kimutatni, és, mint tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás számolható el. Ezért a felperes terhére társasági adónemben 1 283 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot és mulasztási bírságot szabott ki, valamint késedelmi pótlékot számított fel az adóhatóság.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2009. június 19-ei határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és a terhére tett megállítások törlését kérte. Írásban előterjesztett keresetlevelében arra hivatkozott, hogy a szoftverfejlesztők által kiállított számla költségként elszámolható, a kérdéses szoftverek árunak minősülnek. A perben 2010. március 30-án tartott tárgyaláson a felperes képviselője további jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy ha a szoftvereket befektetett eszközként kellene nyilvántartani, akkor is téves az adóhatóság elszámolása. A fenti előadás alátámasztásaként könyvvizsgálói véleményt csatolt, amelynek 2. oldal 3. bekezdése tartalmazza azt az előadást, hogy az adóalapot nemcsak az értékcsökkenés összegével, hanem az immateriális javakká minősített szoftverek értékével is csökkenteni kell.
A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a szoftvereket befektetett eszközként az immateriális javak között kell nyilvántartani, árunak nem minősíthetők. Ezért költségként sem számolhatók el a szoftverfejlesztést végző egyéni vállalkozók számlái. Az ítélet indokolása utal arra, hogy a felperes nyilatkozataként vette figyelembe a csatolt könyvvizsgálói véleményt. Az ítélet nem tartalmaz tényállást, illetve megállapítást abban a vonatkozásban, hogy az adóhatóság jogszerűen járt-e el, amikor az adóalapot csak az értékcsökkenés összegével csökkentette, és nem vette figyelembe a szoftverek értékét adóalap-csökkentő tételként. Ezzel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy az alperes 2010. május 31-én iktatott 8. számú előkészítő iratában a 3. oldal 1. és 2. bekezdésében álláspontját kifejtette.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte hivatkozással arra, hogy a megyei bíróság tévesen tekintette a szoftvereket befektetett eszközöknek, figyelmen kívül hagyva a felperesi érvelést. Hivatkozott továbbá arra, hogy az adóalapot nemcsak az értékcsökkenési leírás összege, hanem a szoftverek értéke is csökkenti. Sérelmezte, hogy az erre vonatkozó felperesi előadást, illetve a perben csatolt szakvélemény megállapítását mind az adóhatóság, mind a megyei bíróság figyelmen kívül hagyta. Utalt arra, hogy a szoftverek értékének adóalap-csökkentő tételként történő elfogadása esetén a felperesnek adókülönbözete nem keletkezik.
A felülvizsgálati kérelem eljárási okból alapos.
A megyei bíróságnak az alperesi határozat jogszerűségét a Pp. 324. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 121. §-a szerint előterjesztett kereset alapján kellett vizsgálnia. A Pp. 335/A. § (1) bekezdés lehetőséget ad arra, hogy a felperes keresetét az első tárgyaláson megváltoztassa. A perben megengedett keresetváltoztatásra került sor akkor, amikor a megtartott első tárgyaláson a felperes szóban és a nyilatkozataként figyelembe veendő becsatolt szakértői véleményben arra hivatkozott, hogy a társasági adó alapját nemcsak az értékcsökkenés, hanem a szoftverek értéke is csökkenti. A Pp. 215. §-a és 221. § (1) bekezdése szerint az ítéletnek minden kereseti kérelemre ki kell terjednie. Miután a jogerős ítélet indokolásából kitűnően a megyei bíróság nem vizsgálta az alperesi határozat jogszerűségét a felperes tárgyaláson előterjesztett kérelmével összefüggésben, a Legfelsőbb Bíróságnak a Pp. 275. § (3), illetve (4) bekezdésében foglaltak folytán nem volt lehetősége a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására. Ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a jogerős ítéletben foglalt indokok mellett el kell bírálni a felperes keresetét abban a tekintetben is, hogy az adóhatóság által immateriális javakká minősített szoftverek értékével csökkenthető-e a társasági adó alapja. (Legf.Bír.Kfv.I.35.393/2010.)