adozona.hu
ÍH 2011.168
ÍH 2011.168
SZÉKHELYÁTHELYEZÉS MÁS UNIÓS ÁLLAMBA - SZEMÉLYES JOG MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL TÖRTÉNŐ SZÉKHELYÁTHELYEZÉS - CARTESIO-ÜGY A magyar jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy egy magyar gazdasági társaság - a cég megszűnése és végelszámolása nélkül - közvetlenül átalakuljon egy másik uniós tagállami társasággá, így téve át székhelyét oda. A személyes jog megváltoztatásával történő székhelyáthelyezés a hazai jog megfelelő rendelkezése hiányában jelenleg nem megengedett [Ctv. 7. §, 7/B. §, Európai
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az E. Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság 2009. augusztus 29-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Fejér Megyei Bíróságon mint Cégbíróságon, kérve székhelyének Ausztriába, Bad Kleinkircheimbe való áthelyezését.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzésében írt tájékoztatásra figyelemmel a társaság hivatkozott az Európai Bíróság C-210/06. számú, a Cartesio Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság (Cartesio) ügyében hozott ítéletére, amelyben kifejtettekből az is követ...
Az E. Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság 2009. augusztus 29-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Fejér Megyei Bíróságon mint Cégbíróságon, kérve székhelyének Ausztriába, Bad Kleinkircheimbe való áthelyezését.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzésében írt tájékoztatásra figyelemmel a társaság hivatkozott az Európai Bíróság C-210/06. számú, a Cartesio Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság (Cartesio) ügyében hozott ítéletére, amelyben kifejtettekből az is következik, hogy székhelyáthelyezésnek helye lehet más tagállamba akkor, ha a társaság lemond a személyes jogáról, s így székhelyét úgy teheti át, hogy nem kell a nyilvántartás szerinti országban megszűnnie és lefolytatnia a végelszámolási eljárást.
Az elsőfokú bíróság - a hiánypótlási eljárást követően - a cég 2009. augusztus 29-én benyújtott változásbejegyzési kérelmét végzésével elutasította. Határozata indokolása szerint az Európai Bíróságnak a Cartesio-ügyben kifejtett indokolása értelmében elvileg lehetőség volna a társaság kérelmének a teljesítésére, azonban a magyar jogszabályok ezt nem teszik lehetővé, mivel nincs jogszabály a nemzetközi székhelyáthelyezésre, sem arra, miként alkalmazható a magyar jog (társasági jog, cégjog, adójog, munkajog) a külföldi székhelyű társaságra. Álláspontja szerint a társaság a letelepedés szabadságát akkor gyakorolhatja, ha létezik; ha személyes jogáról lemond, a működés helye szerinti államban már nem létezőnek minősül, ezért nem alkalmazhatóak rá a nyilvántartás szerinti állam szabályai, tehát nem kérheti a székhelyének az áthelyezését sem, amíg pedig nem mond le, addig a magyar szabályokat kell alkalmazni, s emiatt a cégjegyzékből nem törölhető. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 7. §-ában (helyesen: 7/B. §) írtak olyan új szabályozás, amely lehetővé teszi a központi ügyintézési hely más tagállamba történő áthelyezését, s ezáltal a cég ténylegesen más tagállamban működik, de bejegyzett irodája marad, ezáltal megőrzi a honosságát és szerepel a magyar cégjegyzékben. E szabály megengedi a cég más tagállamban történő működését anélkül, hogy a bejegyzés helye szerinti államban meg kellene szűnnie. A hatályos jogi szabályozás tehát lehetőséget ad más tagállamban történő működésre - ezt azonban a cég a bíróság felhívása ellenére nem kérte - a társaság helytelenül értelmezi az Európai Bíróság ítéletét, ugyanis a hatályos jog nem akadályozza a társaság más tagállamban történő működését.
A végzés ellen a társaság fellebbezést terjesztett elő, a határozatnak a kérelem szerinti megváltoztatása, a székhely áttételéről való rendelkezés iránt. Előadta, hogy az Európai Bíróság a Cartesio-ügyben hozott ítélete kapcsán kifejezetten kitért arra, hogy a székhely áthelyezésének azon esetét, amikor a társaság meg kívánja tartani eredeti tagállambeli joga szerinti minőségét, meg kell különböztetni attól az esettől, amikor az egyik tagállamban létrejött társaság a személyes jog megváltoztatásával kívánja a székhelyét a másik tagállamba áthelyezni, tehát azon tagállam joga szerinti társasági formába alakul át, amelyik tagállamba a székhelyét áthelyezi. Előadta továbbá, hogy a társaság a 3/2009. (VII. 31.) számú taggyűlési határozatában vállalta, hogy a székhelyének áthelyezésével a magyar jog szerinti társasági minőségéről lemond, és átalakul az osztrák jog szerinti társasággá, az osztrák jogszabályoknak megfelelően, ennek lehetőségéről előzetesen az osztrák hatóságoknál a társaság tagjai érdeklődtek, és az osztrák hatóságok késznek mutatkoztak a társaság Ausztriában való fogadására, s erre vonatkozóan előkészületeket tettek. A társaság valóban nem kívánt élni az elsőfokú bíróság felhívásával, miszerint a központi ügyintézés helyét helyezze át Ausztriába, Magyarországon a tevékenységével fel kíván hagyni, a tulajdonosok számára fontos, hogy minden törés nélkül - végelszámolás és újra alakulás nélkül - ugyanez a társaság Ausztriában folytathassa a tevékenységét.
A fellebbezés nem megalapozott.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az E. Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (E. Kft.) változásbejegyzés iránti kérelme megalapozatlan, mivel a cég székhelyének Magyarországról Ausztriába, Bad Kleinkircheimbe történő áthelyezésére a személyes jogának megváltoztatásával, a magyar társasági jog szabályai alapján, nincs törvényes lehetőség.
Az E. Kft. a magyar jog szerint (a gazdaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv.) létrejött korlátolt felelősségű társaság, a társaságot 2004. május 14-én jegyezték be a cégjegyzékbe, a székhelye Magyarországon D. városban található.
A társaság létrehozásakor irányadó 1997. évi CXLIV. tv. (régi Gt.) 1. §-ának (1) bekezdése kimondta; ez a törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok átalakulását, egyesülését, szétválását (a továbbiakban együtt: átalakulás) és jogutód nélküli megszűnését.
A régi Gt. 11. §-a a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeiről rendelkezik, a 11. §-ának a) pontja előírja, hogy a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét.
A cég jogalanyiságát a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (régi Ctv.) akként fogalmazta meg, hogy a cég az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], illetve egyéb gazdálkodó jogalany (továbbiakban együtt: jogalany), amely - ha a cég vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából. Törvény más célra alapított jogalany cégnyilvántartásba való bejegyzését is előírhatja [1. § (1) bekezdés]. A cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket [1. § (2) bekezdés].
Az E. Kft. a magyar jog szabályai szerint jött létre, így a működését, a megszűnését is a hazai jog szabályai határozzák meg.
A társaság 2009. augusztus 29-én székhelyváltozás bejegyzése iránt nyújtott be kérelmet az elsőfokú bírósághoz.
A változásbejegyzési kérelem előterjesztésekor hatályos, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 50. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégbíróság feladata az, hogy megvizsgálja; azok az adatok, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
Azt, hogy mi minősül a cég székhelyének, a Ctv. 7. §-a állapítja meg.
A Ctv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.
A 2007. évi LXI. törvénnyel a Ctv. rendelkezései közé beiktatott új szabály, a Ctv. 7/B. §-a csak annak teremti meg lehetőségét, hogy az e törvény szerint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti. A cég ez irányú döntése - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem igényli a székhelyére vonatkozó cégbejegyzés módosítását.
Mindezekből következően a magyar jogi szabályozás nem ad arra lehetőséget, hogy társaság, s így az E. Kft. kérelmező a tényleges székhelyét másik Európai Uniós tagállamba, Ausztriába helyezze át, lemondva a személyes jogáról, a Ctv. kizárólag az európai részvénytársaság (2004. évi XLV. tv.), valamint az európai szövetkezet</a> (2006. évi LXIX. tv.) székhelyének más tagállamba történő áthelyezése esetére tartalmaz rendelkezéseket [Ctv. 54. § (3) és (4) bekezdés].
A magyar társasági jogban nincs olyan szabály, amely megengedné, hogy az E. Kft. személyes jogáról lemondva, közvetlenül átalakuljon egy másik uniós tagállambeli társasággá, így téve át székhelyét Ausztriába, ezért az elsőfokú bíróság - hiánypótlási eljárást követően - megalapozottan utasította el a cég változásbejegyzés iránti kérelmét [Ctv. 46. § (6) bekezdés, Ctv. 50. § (1) bekezdés].
A társaság a változásbejegyzési eljárás során és a fellebbezési kérelmében is lényegében az Európai Bíróság Cartesio-ügyben hozott ítéletének, illetve ítélete indokai kifejtésének arra a részére hivatkozott, amely az alapügy kérdésein túllépve, kitért a társaság személyes joga megváltoztatásával történő székhelyáthelyezés kérdésére. A társaság a változásbejegyzési kérelem teljesítését lényegében a Cartesio-ítélet 111. és 112. pontjában foglaltakra alapozta. Ezen ítélet 111. pontja tartalmazza: "... meg kell különböztetni az egyik tagállamban létrejött társaság székhelyének a másik tagállamba, a személyes jog megváltoztatása nélkül történő áthelyezésének esetét attól az esettől, amikor a társaság székhelyének egyik tagállamból a másikba történő áthelyezésére az alkalmazandó nemzeti jog megváltoztatása mellett kerül sor, mivel a társaság azon tagállam joga szerinti társasági formába alakul át, amelybe a székhelyét áthelyezte". A Cartesio-ítélet 112. pontja szerint ez utóbbi esetben ugyanis a jelen ítélet 110. pontjában említett lehetőség - amely korántsem jelent a társaságok létrehozására és megszüntetésére vonatkozó nemzeti szabályozásnak az EK-Szerződés letelepedés szabadságára vonatkozó szabályai alóli bármiféle mentességet - főszabály szerint nem igazolhatja, hogy a létrehozás szerinti tagállam a társaság megszűnését és végelszámolását megkövetelve megakadályozza, hogy a társaság a másik tagállam joga szerinti társasággá alakuljon át, amennyiben annak joga ezt lehetővé teszi.
Az előzőekben kifejtettek értelmében azonban a magyar jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a kérelmező társaság - a cég megszűnése és végelszámolása nélkül - közvetlenül átalakuljon osztrák társasággá, így téve át székhelyét Ausztriába. A személyes jog megváltoztatásával történő székhelyáthelyezés kérdése jogszabályi rendelkezés hiányában jogalkotási kérdés.
A másodfokú bíróság megjegyzi; nincs adat arra, hogy Ausztria, mint a kérelmező által hivatkozott fogadó állam joga lehetővé tenné az ún. közvetlen átalakulást, azaz az E. Kft. székhelyének - végelszámolás és Magyarországon való megszüntetése nélküli - áthelyezését. A társaság a fellebbezésében maga is csak arra szorítkozik, hogy a jelenlegi ismeretei szerint az osztrák jog a kívánt "nemzetközi átalakulást" lehetővé teszi, de ennek igazolása sem az elsőfokú eljárás, sem a másodfokú eljárás során nem történt meg.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 44.879/2009/2.)