adozona.hu
ÍH 2011.182
ÍH 2011.182
A FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET JOGI KÉPVISELETE A felszámoló szervezet jogi szakvizsgával rendelkező ügyvezetője egyúttal jogi képviselőnek is minősül. Ezért az általa előterjesztett keresetlevél a jogi képviselet hiánya miatt nem utasítható el [Pp. 73/A-C. §, 130. § (1) bek. j) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2010. július 22. napja óta felszámolás alatt álló felperes a keresetében pénzkészlettel való elszámolás jogcímén 31 011 085 forint megfizetésére kérte kötelezni a volt ügyvezetőjét, az alperest. A keresetlevelet a felperes kijelölt felszámolója, a D. Felszámoló Kft. terjesztette elő, amely szervezetet a jogi szakvizsgával rendelkező ügyvezetője, Dr. M. P., mint felszámolóbiztos képviselte.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlás keretében felhívta a felperest, hogy a keresetlevelét - annak idézés ...
ÍH 2011.182 A FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET JOGI KÉPVISELETE
A felszámoló szervezet jogi szakvizsgával rendelkező ügyvezetője egyúttal jogi képviselőnek is minősül. Ezért az általa előterjesztett keresetlevél a jogi képviselet hiánya miatt nem utasítható el [Pp. 73/A-C. §, 130. § (1) bek. j) pont].
A 2010. július 22. napja óta felszámolás alatt álló felperes a keresetében pénzkészlettel való elszámolás jogcímén 31 011 085 forint megfizetésére kérte kötelezni a volt ügyvezetőjét, az alperest. A keresetlevelet a felperes kijelölt felszámolója, a D. Felszámoló Kft. terjesztette elő, amely szervezetet a jogi szakvizsgával rendelkező ügyvezetője, Dr. M. P., mint felszámolóbiztos képviselte.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlás keretében felhívta a felperest, hogy a keresetlevelét - annak idézés kibocsátása nélküli elutasítása terhével - 30 napon belül jogi képviselővel eljárva terjessze elő.
A felperes az engedélyezett határidőn belül bejelentette, és a csatolt jogi szakvizsga-bizonyítványa másolatával igazolta, hogy Dr. M. P. a felszámoló-szervezet ügyvezetője - aki egyben a felperes számára kijelölt felszámolóbiztos is - jogi szakvizsgával rendelkezik. Ezért állította, hogy a Pp. 73/C. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján Dr. M. P.-t, mint a felperes törvényes képviselőjét jogi képviselőnek kell tekinteni, így más jogi képviselő meghatalmazása szükségtelen.
Az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú végzésével a felperes keresetlevelét - a kötelező jogi képviselet hiánya miatt - idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés indokolásában hivatkozott arra, hogy a Pp. 73/B. § (1) bekezdése szerint, ha az eljárásban a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Megállapította, hogy a felszámolás alatt álló felperest a kijelölt felszámolója, a D. Kft. gazdálkodó szervezet képviseli. A felszámoló szervezet az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevezett ki, aki a felszámoló-szervezettel létesített munkaviszonya, tagsági viszonya, vagy megbízási jogviszonya alapján a felszámoló nevében járhat el. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy "A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról" szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) alkalmazásakor felszámoló alatt mindig gazdálkodó-szervezetet kell érteni, felszámolóbiztos alatt pedig mindig természetes személyt. A Csődtv. 27/A. §-ának (12) bekezdése alapján a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, tehát mint szervezet az adós gazdálkodó szervezet törvényes képviselője. Ebből következően a felszámoló (szervezet) és nem a felszámolóbiztos a felperes törvényes képviselője. Ennélfogva a felperes kötelező jogi képviseletét a felszámolóbiztos akkor sem láthatja el, ha ő igazoltan jogi szakvizsgával rendelkezik. Mivel pedig a felperes - eltérő jogi álláspontjából adódóan - a keresetlevele hiányosságait felhívás ellenére nem pótolta, ezért határozott az elsőfokú bíróság a Pp. 130. § (1) bekezdésének j) pontja alapján annak idézés kibocsátása nélküli elutasításáról.
E végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a sérelmezett végzés hatályon kívül helyezését és "az elsőfokú bíróságnak a per lefolytatására kötelezését" kérte.
Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen vonta le azt a következtetést, hogy a felperesi társaságnak kizárólag a felszámoló-szervezet és nem a felszámolóbiztos a törvényes képviselője. Állította, hogy a felszámolóbiztos nem a felszámoló-szervezet nevében jár el, hanem a felszámolási eljárásokban közvetlenül a felszámolás alá került gazdasági társaságok törvényes képviselőjeként. Ezt igazolja, hogy a cégnyilvántartásban nemcsak a felszámoló-szervezet, hanem a felszámolóbiztos is feltüntetésre kerül, ezért - állítása szerint - őt (is) a felperes törvényes képviselőjének kell tekinteni. Dr. M. P. tehát, mint jogi szakvizsgával rendelkező felszámolóbiztos jogosult a felperes kötelező jogi képviseletét ellátni.
Másodsorban a felperes hivatkozott arra is, hogy Dr. M. P. felszámolóbiztos az ügyvezetője a felszámoló-szervezetnek, a D. Kft.-nek. Ezért - amennyiben a felperes társaság törvényes képviselőjének a bíróság nem a felszámolóbiztost, hanem a felszámoló-szervezetet tekinti -, Dr. M. P. abban az esetben is jogosult a felperes törvényes képviselőjeként eljárni. A jogi személy nevében jognyilatkozatok tételére és elfogadására jogosult természetes személyt kell ugyanis a jogi személy törvényes képviselőjének tekinteni. A felszámoló-szervezet, mint jogi személy értelemszerűen maga nem tud jognyilatkozatot tenni, a törvényes képviseletét tehát csak az ügyvezetője (illetve más szervezeti képviselője) láthatja el. A felszámoló-szervezet jogi szakvizsgával rendelkező törvényes képviselőjeként tehát Dr. M. P. a felperes jogi képviselőjeként akkor is eljárhat, ha a felperes törvényes képviseletét nem a felszámolóbiztos, hanem a kijelölt felszámoló-szervezet jogosult ellátni.
Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés alapos.
Nem volt vitás a felperes részéről, hogy az adott perben a Pp. 73/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a jogi képviselet kötelező a per valamennyi szakaszában. Az ítélőtáblának ezért abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes felszámolója nevében eljáró jogi szakvizsgával rendelkező személy felszámolóbiztosként, vagy a kijelölt felszámoló-szervezet ügyvezetőjeként, vagy mindkét minőségében a Pp. 73/A. §-a alkalmazásakor jogi képviselőnek tekinthető-e [Pp. 73/C. § (2) bekezdés].
"Az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról" szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény 2011. március 1. napjától módosította a Pp. 73/A. §-a (1) bekezdésének b) pontját, és a felek szakszerű közreműködésének biztosítása, a bíróság munkájának megkönnyítése és a perhatékonyság előmozdítása érdekében a felek perbeli pozíciójától függetlenül - meghatározott kivételekkel - kötelezővé tette a jogi képviseletet a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben. A kötelező jogi képviselet korábban hatályba léptetett szabályait tartalmazó 2008. évi XXX. törvényhez fűzött indokolásban foglaltak szerint e rendelkezések meghozatalakor figyelemmel kellett lenni arra, hogy a törvénymódosítással a gazdasági élet szereplőire sem lehetett indokolatlan és szükségtelen terheket róni, éppen ezért semmi nem indokolta, hogy a jogi személy törvényes képviselője, amennyiben maga is rendelkezik jogi szakvizsgával, külön ügyvédet legyen köteles meghatalmazni. Ennek megfelelően tette lehetővé a jogszabály, hogy ne csak a Pp. 73/C. § (1) bekezdésében megjelölt képviselők járhassanak el a gazdálkodó szervezetek jogi képviselőjeként, hanem a Pp. 73/C. § (2) bekezdésében felsorolt személyek is, ha ők jogi szakvizsgával rendelkeznek.
A Cstv. 34. § (2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámoló - amint azt helyesen az elsőfokú bíróság is megállapította - csak a felszámolók névjegyzékébe felvett gazdálkodó szervezet lehet, akinek nevében viszont - az adós cég képviselőjeként - a felszámoló-szervezet által kinevezett természetes személy, a felszámolóbiztos jár el, folytatja le ténylegesen az adós felszámolását. Ez azonban - értelemszerűen - nem jelenti egyben azt is, hogy csak a felszámolóbiztos, mint természetes személy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet kizárólagos törvényes képviselője. A felszámolóbiztos ugyanis - aki a Cstv. 27/A. § (3) bekezdésének utolsó mondata szerint a felszámolóval (felszámoló-szervezettel) létesített munkaviszonya, tagsági viszonya, vagy megbízási jogviszonya alapján végzi a tevékenységét - a felszámoló-szervezet nevében jár el, tehát lényegében a bíróság által kijelölt felszámoló-szervezetet képviseli az adott felszámolási ügyben. Az adós gazdálkodó szervezet bíróság által kijelölt törvényes képviselőjének megbízásából (az ő nevében, képviseletében) eljáró felszámolóbiztos tehát - a köztük létrejött jogviszony alapján - jogszabályi felhatalmazáson alapuló áthárított jogkörben ugyancsak az adós gazdálkodó szervezet törvényes képviseletét látja el mindaddig, amíg a kijelölt felszámoló-szervezet a felszámolóbiztosi jogviszonyát meg nem szünteti, és azt a cégnyilvántartásban közzé nem teszik.
Ebből következően a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet törvényes képviseletét - áthárított jogkörben - ellátó az a felszámolóbiztos, aki jogi szakvizsgával rendelkezik, a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 73/C. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az adós jogi képviseletét maga elláthatja az olyan bírósági eljárásokban, amelyekben a jogi képviselet kötelező.
Alappal állította emellett a felperes a fellebbezésében azt is, hogy a jogi szakvizsgával rendelkező Dr. M. P., mint a bíróság által kijelölt felszámoló-szervezet ügyvezetője (törvényes képviselője) ugyancsak az adós gazdálkodó szervezet jogi képviselőjének minősíthető a Pp. 73/C. § (2) bekezdésének a) pontja alapján. E rendelkezés ugyanis nem mondja ki, hogy csak a peres fél törvényes képviselője lehet jogi képviselő, amikor akként rendelkezik, hogy a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság törvényes képviselőjét jogi képviselőnek kell tekinteni, ha e személy jogi szakvizsgával rendelkezik. A jogi személyiségű felszámoló-szervezet (mint a bíróság által kijelölt törvényes képviselő) jogi szakvizsgával rendelkező szervezeti képviselője (ügyvezetője) tehát azokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező, egyrészt jogosult ellátni az általa képviselt felszámoló-szervezet jogi képviseletét, másrészt azoknak az adós gazdálkodó szervezeteknek a jogi képviseletét is, amelyek törvényes képviseletét - a bíróság kijelölő határozata alapján - az általa vezetett felszámoló-szervezet látja el, attól függetlenül, hogy a felszámolóbiztosi feladatokat - a felszámoló-szervezet intézkedése folytán - természetes személyként ki látja el. (E tekintetben a felszámoló-szervezet és a felszámolóbiztos közötti jogviszonyt - speciális jogszabályi rendelkezés hiányában - leginkább a Ptk. 475. §-ában foglaltak szerint lehet megítélni, mivel a megbízott (kijelölt) jogi személy (a felszámoló-szervezet) személyes eljárása a felszámolási ügyekben nyilvánvalóan kizárt.
A felperes tehát alappal állította a fellebbezésében is és az elsőfokú eljárás során is, hogy az adós gazdálkodó szervezet felperes keresetlevelét benyújtó Dr. M. P. a jelen perbeli jogi képviseletét jogszerűen elláthatta, mind a felszámoló-szervezet ügyvezetőjeként (szervezeti képviselőjeként), mind a felszámoló-szervezet által megbízott (kinevezett), a cégnyilvántartásba bejegyzett felszámolóbiztosként, mivel ő a jogi szakvizsgájának megszerzését megfelelően igazolta.
Az ítélőtábla megállapítása szerint ez a jogszabály-értelmezés felel meg a 2008. évi XXX. törvényhez fűzött indokolásban megfogalmazott annak a jogalkotói célnak, amely az indokolatlan terhektől kívánja kímélni a gazdasági élet szereplőit, ugyanakkor a fent írtak szerinti értelmezés levezethető a felszámolói, felszámolóbiztosi státuszokra vonatkozó, a többször történt jogszabályváltozás ellenére még mindig hiányos jogi szabályozásból is.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és a 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását mellőzte.
(Debreceni Ítélőtábla Gf. IV. 30.614/2011/2.)