adozona.hu
ÍH 2011.177
ÍH 2011.177
FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS JOGHATÁLYOS KÉZBESÍTÉSE - CSTV. KÓGENCIÁJA Joghatály kizárólag az adós részére szabályszerűen kézbesített, tértivevényes küldeményhez vagy postára adott ajánlott küldeményhez fűződik, ezért a kézbesítés elmaradása önmagában megalapozza a kérelemnek a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti - érdemi vizsgálat nélküli - elutasítását. A csődtörvény hivatkozott rendelkezései nem diszpozitív jellegűek, ezért a felek szerződéses kikötéssel nem vonhatják ki magukat a rendelkezései alól [Cs
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező a 2011. január 6. napján előterjesztett beadványában az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését kérte az 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdésének a) pontjára alapítottan. Előadta, hogy a csődeljárás hatálya alatt álló T. Korlátolt Felelősségű Társasággal 2008. április 18-án GA-039707 számú, GA-039708 számú, GA-039746 számú, FA-039747 számú, FA-039840 számú közjegyzői okiratba foglalt több devizás hitelszerződéseket kötöttek, mely értelmében ...
ÍH 2011.177 FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS JOGHATÁLYOS KÉZBESÍTÉSE - CSTV. KÓGENCIÁJA
Joghatály kizárólag az adós részére szabályszerűen kézbesített, tértivevényes küldeményhez vagy postára adott ajánlott küldeményhez fűződik, ezért a kézbesítés elmaradása önmagában megalapozza a kérelemnek a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti - érdemi vizsgálat nélküli - elutasítását. A csődtörvény hivatkozott rendelkezései nem diszpozitív jellegűek, ezért a felek szerződéses kikötéssel nem vonhatják ki magukat a rendelkezései alól [Cstv. 25. § (1) bek. f) pontja, 27. § (2) bek. a) pontja és (3) bek.].
A hitelező a 2011. január 6. napján előterjesztett beadványában az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését kérte az 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdésének a) pontjára alapítottan. Előadta, hogy a csődeljárás hatálya alatt álló T. Korlátolt Felelősségű Társasággal 2008. április 18-án GA-039707 számú, GA-039708 számú, GA-039746 számú, FA-039747 számú, FA-039840 számú közjegyzői okiratba foglalt több devizás hitelszerződéseket kötöttek, mely értelmében a hitelező 335 000 000 Ft, illetőleg 40 000 000 Ft, 70 000 000 Ft, 155 000 000 Ft, 135 000 000 Ft összegre kiterjedő hitelkeretet bocsátott a T. Kft. rendelkezésére. A szerződésekben biztosítékként egyebek mellett az adós készfizető kezességét kötötték ki. Előadta, hogy a GA-039707 számú, GA-039708 szerződéseket 2010. október 20-án közjegyzői okiratba foglaltan felmondta. Az adóst felhívta a tartozás 5 napon belüli rendezésére ő azonban azt nem egyenlítette ki és nem is vitatta. Kérelméhez egyebek mellett csatolta a többdevizás hitelszerződéseket és ezek módosítását, a készfizető kezességi szerződéseket és a fizetési felszólítást.
Az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmét a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja alapján - kézbesített fizetési felszólítás hiányában - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a hitelező a csődeljárásról és felszámolási eljárásról kiadott többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással kezdeményezte az adós ellen a felszámolási eljárást. Az elsőfokú bíróság felhívása ellenére a hitelező nem csatolta a fizetési felszólítás adós általi átvételét igazoló tértivevényt, csupán bejelentette, hogy azt a posta "címzett elköltözött" jelzéssel küldte vissza a részére. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kérelem nem felel meg a Cstv. 27. § (3) bekezdésében foglaltaknak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A végzés ellen a hitelező jogi képviselő útján fellebbezést terjesztett elő, annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására való kötelezését kérve. Ismételten előadta és igazolta, hogy az adósnak megküldött fizetési felszólítás tértivevényét a posta "címzett ismeretlen helyre költözött" jelzéssel küldte vissza. Előadta, hogy az általa kötött jogügyletekre az Általános Üzletszabályzat rendelkezései külön kikötés nélkül alkalmazandók, így azok irányadók a fizetési felszólításra is. Hivatkozott az Általános Üzletszabályzatának 4.8.2 pontjára, mely rögzíti, hogy a Bank az üzletfél részére szóló nyilatkozatokat arra a címre küldi meg, melyet az üzletfél megadott. Hangsúlyozta, hogy a Bank nem felel azért, ha a kézbesítés a megadott cím pontatlansága miatt eredménytelen. A 4.8.6. pont szerint a Bank a postára adást követő 3. munkanap elteltével jogosult úgy tekinteni, hogy az írásos értesítést az üzletfél megkapta, még akkor is, ha a tértivevény címzett ismeretlen megjelöléssel érkezik vissza.
Az adós írásbeli észrevételt nem terjesztett elő.
A fellebbezés alaptalan.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdése értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. A (3) bekezdés értelmében, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén ellenkező bizonyításig a feladástól számított 5. munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A 24. § (1) bekezdése értelmében a kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén - az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.
A 25. § (1) bekezdés f) pontja szerint a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg.
Egységes és következetes a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlata atekintetben, hogy joghatály kizárólag az adós részére szabályszerűen kézbesített, tértivevényes küldemény esetén az adós által átvett fizetési felszólításhoz fűződik, ezért a kézbesítés elmaradása önmagában megalapozza a kérelemnek a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti - érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.
A Fővárosi Ítélőtábla a hitelező fellebbezésében foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A csődtörvény hivatkozott rendelkezései nem megengedő jellegűek, nem diszpozítív szabályok. A felek szerződéses kikötéssel nem vonhatják ki magukat a rendelkezései alól. A felek a szerződéses kapcsolatukban - a Ptk. diszpozitív jellege miatt - rendelkezhetnek úgy, hogy a "ismeretlen helyre költözött" postai jelzéssel visszaérkezett az adott szerződéshez kapcsolódó üzleti levelei vagy a szerződésnek a Ptk. diszpozitív szabályaihoz kapcsolódó tartalmi elemei, módosításai kézhez vettnek minősülnek. Azonban, ha a hitelező a csődtörvényben szabályozott felszámolási eljárást kezdeményez, a törvény szabályainak megfelelő fizetési felszólítást kell küldenie a felszámolni kért adósnak, ahhoz, hogy a várt joghatály beálljon. Mindebből következően a hitelező a fellebbezésében tévesen állította, hogy a fizetési felszólítás joghatályosan kézbesítettnek minősül a szerződésre irányadó Általános Üzletszabályzat azon rendelkezéseire figyelemmel, mely szerint amennyiben a hitelező az üzletfél által megjelölt címre küldi a fizetési felszólítást, azt a postára adást követő 3. munkanap elteltével jogosult kézbesítettnek tekinteni.
Erre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan döntött, amikor a hitelező kérelmét a fizetési felszólítás megtörténtének bizonyítatlansága okán érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy a bíróság jelen határozata nem eredményez "res iudicatat" a felszámolási eljárásban, vagyis a hitelező ismételten kezdeményezhet az adóssal szemben felszámolási eljárást is, amennyiben időközben - a fentiek szerinti - joghatályos fizetési felszólítást küldött az adósnak, illetőleg a követelését peres úton is érvényesítheti az adóssal szemben.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §, 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 43.765/2011/2.)