adozona.hu
ÍH 2011.173
ÍH 2011.173
KORÁBBAN MEGINDÍTOTT FELSZÁMOLÁS ÉS CSŐDELJÁRÁS VISZONYA - "MEGHOZOTTNAK" SZÁMÍTÓ VÉGZÉS A korábban megindított felszámolási eljárás akkor zárja ki a csődeljárás lefolytatását, ha a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő végzést meghozták. A végzés akkor tekinthető "meghozottnak", ha a határozatot a bíró aláírta és utasítása alapján a határozatok kiadása megtörtént [Cstv. 9. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő a megyei bírósághoz az adós 2011. szeptember 30. napján.
Kérelmében kérte, hogy a megyei bíróság rendelje el a csődeljárását, egyben kérelmében bejelentette, hogy jelenleg nincs folyamatban ellene sem csődeljárás, sem felszámolási eljárás.
A megyei bíróság 2011. október 6. napján közzétette az ideiglenes fizetési haladékot.
Időközben a megyei bíróság megállapította, hogy az adós ellen 2011. május 31. napján a bírósághoz érkezett felszámolási eljá...
ÍH 2011.173 KORÁBBAN MEGINDÍTOTT FELSZÁMOLÁS ÉS CSŐDELJÁRÁS VISZONYA - "MEGHOZOTTNAK" SZÁMÍTÓ VÉGZÉS
A korábban megindított felszámolási eljárás akkor zárja ki a csődeljárás lefolytatását, ha a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő végzést meghozták. A végzés akkor tekinthető "meghozottnak", ha a határozatot a bíró aláírta és utasítása alapján a határozatok kiadása megtörtént [Cstv. 9. § (4) bek.].
Csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő a megyei bírósághoz az adós 2011. szeptember 30. napján.
Kérelmében kérte, hogy a megyei bíróság rendelje el a csődeljárását, egyben kérelmében bejelentette, hogy jelenleg nincs folyamatban ellene sem csődeljárás, sem felszámolási eljárás.
A megyei bíróság 2011. október 6. napján közzétette az ideiglenes fizetési haladékot.
Időközben a megyei bíróság megállapította, hogy az adós ellen 2011. május 31. napján a bírósághoz érkezett felszámolási eljárás van folyamatban. A felszámolási eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Z. Megyei Adóigazgatósága kezdeményezte 19 784 868 forint adótartozás meg nem fizetése miatt.
A megyei bíróság értesítette az adóst a felszámolás iránti kérelméről, az adós a bírósági iratokat nem vette át, ezért a posta "nem kereste" jelzéssel küldte vissza. A megyei bíróság ezután a kézbesítési vélelem beálltáról értesítette az adóst. Adós 2011. július 8. napján bejelentette, hogy a felszámolási eljárást a bíróság szüntesse meg, illetve függessze fel, miután véleménye szerint a követelés nagyságrendjét nem ismeri, és hitelkiváltás ügyében külföldön tartózkodtak.
A megyei bíróság a hitelezőt megkereste, aki bejelentette, hogy adóst fizetésképtelennek tartja, és mindenben fenntartja a bírósághoz 2011. május 31. napján benyújtott kérelmét.
Ezt követően a megyei bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét, és kirendelte részére a felszámolót, a határozatot 2011. szeptember 9. napán hozta meg.
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós által kezdeményezett csődeljárást megszüntette arra hivatkozással, hogy hitelt érdemlő tudomást szerzett arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtása előtt az adós felszámolását elrendelő végzést hoztak.
A végzés ellen az adós fellebbezett, és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte a másodfokú bíróságtól arra hivatkozással, hogy a fizetésképtelenséget megállapító végzés még nem emelkedett jogerőre akkor, amikor a csődeljárás iránti kérelmet az elsőfokú bírósághoz benyújtotta.
A fellebbezés alaptalan.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 9. § (4) bekezdésének f) pontja szerint a bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak. A 9. § (9) bekezdése szerint pedig a bíróság megszünteti a csődeljárást akkor is, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtása előtt az adós felszámolását elrendelő végzést hoztak.
A korábbi szabályozással ellentétben nem a felszámolási eljárás korábbi megindítása vezet a csődeljárás megszüntetéséhez, hanem az, ha a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő végzést meghozták.
Mindezek alapján a felszámolási eljárás elrendelése, a fizetésképtelenség megállapítása és a felszámoló kirendelése tekintetében hozott végzés puszta meghozatalának - nem pedig jogerőre emelkedésének vagy az adós e végzésről való tudomásszerzésének - a ténye a törvény kógens rendelkezése szerint a csődeljárás vonatkozásában kifejezett és meg nem kerülhető eljárási akadály. A felszámolási eljárásban akkor tekinthető a végzés meghozottnak, ha azt a bíró aláírta és az utasítása alapján a határozatok kiadása megtörtént.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését ezért a Csődtv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - helyes indokaira is tekintettel - helybenhagyta. Az adós tehát alaptalanul fellebbezett, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint viselni tartozik saját - ügyvédi munkadíjban és lerótt fellebbezési eljárási illetékben álló - másodfokú perköltségét. A másodfokú bíróság tehát a perköltségről külön rendelkeznie nem kellett.
(Pécsi Ítélőtábla Cspkf. II. 30.530/2011/2.)