adozona.hu
AVI 2011.12.136
AVI 2011.12.136
Az adóhatóság jogosult határozatát a felperes javára módosítani, ha a bírósági eljárás jogerősen nem fejeződött be [2003. évi XCII. tv. 135. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2000-2004. adóévekre vonatkozó személyi jövedelemadó vizsgálatot folytatott le. Megállapította, hogy a felperes egyéni vállalkozása részére összesen 33 250 000 Ft befizetést eszközölt. Ebből 32 287 579 Ft jövedelem eltitkolását valószínűsítette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 109. § (1) bekezdése alapján, melyre figyelemmel összesen 12 173 973 Ft jövedelemadó kötelezettséget állapított meg a felperes terhére. Az alper...
AVI 2011.12.136 Az adóhatóság jogosult határozatát a felperes javára módosítani, ha a bírósági eljárás jogerősen nem fejeződött be [2003. évi XCII. tv. 135. § (1) bek.]
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2000-2004. adóévekre vonatkozó személyi jövedelemadó vizsgálatot folytatott le. Megállapította, hogy a felperes egyéni vállalkozása részére összesen 33 250 000 Ft befizetést eszközölt. Ebből 32 287 579 Ft jövedelem eltitkolását valószínűsítette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 109. § (1) bekezdése alapján, melyre figyelemmel összesen 12 173 973 Ft jövedelemadó kötelezettséget állapított meg a felperes terhére. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az adóhatóság a becslési eljárást helytelen elvek alapján és módszerekkel folytatta le, és nem vette figyelembe az általa hivatkozott bizonyítékokat.
Az elsőfokú peres eljárás alatt az alperes az első határozatát módosította és ennek alapján az adóhiány összegét 11 926 973 Ft-ban, az adóbírság összegét 5 613 486 Ft-ban, a késedelmi pótlékot 2 269 110 Ft-ban határozta meg. Egyebekben az alperes a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott az Art. 97. § (4) bekezdésére, 109. § (1) és (3) bekezdéseire azzal, hogy az alperes tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett mind a becslés jogalapját, mind módszerét illetően a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el.
A módosított határozattal kapcsolatban érdemi döntésre kiható jogszabálysértés nem volt megállapítható. Elutasította a felperes azon hivatkozását, hogy az alkalmazott módszer tekintetében szakértői bizonyítás elrendelésére lett volna szükség.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak megváltoztatását. Álláspontja szerint az alperes nem volt jogosult saját hatáskörben módosítani határozatát a bírósági felülvizsgálat alatt. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte független igazságügyi könyvszakértő kirendelését.
Az alperes írásbeli ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Art. 109. § (1) és (3) bekezdéseivel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság már többször kifejtette, hogy a felperesnek nem elegendő valamilyen bizonyítékot nyújtani, mely esetleg valószínűsíti, hogy rendelkezhetett az általa hivatkozott összegekkel, mert ennél magasabb fokú bizonyítási kötelezettséget ír elő az Art. 109. § (3) bekezdése. E körben minden kétely, bizonytalanság az adózó terhére esik. (EBH 2007/1654).
Az Art. 135. § (1) bekezdése értelmében, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére a határozat (végzés) jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való elévüléséig módosíthatja vagy visszavonhatja. Ezen jogszabályhely alapján az alperes jogosult volt határozatát módosítani a felperes javára - bár a bírósági eljárás megindult -, de az jogerősen még nem fejeződött be. A Pp. 337. § (2) és (3) bekezdése kifejezetten lehetőséget nyújt a közigazgatási per során felügyeleti intézkedésként a perben felülvizsgálni kért határozat módosítására.
A Pp. 177. § (1) bekezdés értelmében, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A perbeli esetben azonban a Legfelsőbb Bíróság egyetért az elsőfokú bíróság ítéletével, hogy a perben szükségtelen lett volna igazságügyi könyvszakértő kirendelése. Ezzel kapcsolatos jogi álláspontját az elsőfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdése alapján megfelelően indokolta. A közigazgatási eljárás iratai alapján egyértelműen megállapítható volt az adóhatóság által alkalmazott becslési módszer, annak számszaki levezetése, e körben szükségtelen lett volna igazságügyi könyvszakértő kirendelése.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.119/2008.)