adozona.hu
BH+ 2012.1.36
BH+ 2012.1.36
Cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset elbírálásának jogi szempontjai [2006. évi IV. tv. (Gt.) 144. § (1) és (2) bek., 2006. évi V. tv. (Ctv.) 46. § (1) bek., 50. § (1) bek., 65. §, 74. § (2) és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes korlátolt felelősségű társaságnak tagjai 50-50%-os mértékű üzletrésszel a felperes és a házastársa. 2008 szeptemberében mindketten önálló képviseleti joggal rendelkező, a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetők is voltak.
A felperes házastársa 2008. szeptember 24-ére, 10 órára, az alperes székhelyére rendkívüli taggyűlést hívott össze. A taggyűlésen a felperes nem jelent meg, ezért házastársa 2008. október 14-ére, szintén az alperes székhelyére, megismételt taggyűlés megtartása végett ...
BH+ 2012.1.36 Cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset elbírálásának jogi szempontjai [2006. évi IV. tv. (Gt.) 144. § (1) és (2) bek., 2006. évi V. tv. (Ctv.) 46. § (1) bek., 50. § (1) bek., 65. §, 74. § (2) és (3) bek.].
Az alperes korlátolt felelősségű társaságnak tagjai 50-50%-os mértékű üzletrésszel a felperes és a házastársa. 2008 szeptemberében mindketten önálló képviseleti joggal rendelkező, a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetők is voltak.A felperes házastársa 2008. szeptember 24-ére, 10 órára, az alperes székhelyére rendkívüli taggyűlést hívott össze. A taggyűlésen a felperes nem jelent meg, ezért házastársa 2008. október 14-ére, szintén az alperes székhelyére, megismételt taggyűlés megtartása végett a felperes részére, a cégjegyzékbe bejegyzett lakcímére, ajánlott postai küldeményként meghívót küldött.
2008. október 14-én 9 órakor a felperes az alperes székhelyére bejutni nem tudott. Emiatt jogi képviselőjének irodájában 10 órakor, a felperes távollétében került sor a taggyűlés megtartására. Az 1/2008. (X. 14.) számú határozattal a felperes elleni kártérítési per megindításáról, a 2/2008. (X. 14.) számú határozattal a felperesnek október 25-i hatállyal a társaság ügyvezetéséből való visszahívásáról, a 3/2008. (X. 14.) számú határozattal a T., 0152/12. hrsz. alatti székhelynek a B., A. u. 7/B. szám alatti címre történő áthelyezéséről, a 4/2008. (X. 14.) számú határozattal a 2007. és a 2008. évi könyvelési adatoknak a felperes általi átadására vonatkozó kötelezettségről rendelkezett.
2008. november 6-án az alperes kérelmet nyújtott be a székhely áthelyezése illetve a felperes ügyvezetői tisztségből való visszahívása következtében beállott adatváltozások bejegyzése iránt a megyei bírósághoz, mint cégbírósághoz. A cégbíróság a változásbejegyzése iránti kérelmet az újonnan bejelentett székhely szerint illetékes bírósághoz, mint cégbírósághoz tette át.
A felperes az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemre indult eljárás során, 2009. január 16-án, az alperessel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Előadta, hogy csak véletlenül, a korábbi cégeljárásra meghatalmazott jogi képviselő részére tévedésből kézbesített, az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedését megállapító végzés alapján szerzett tudomást a székhelyváltozás bejegyzése iránti eljárás megindulásáról. Állította: az alperes tagjai taggyűlést nem tartottak, a székhely áthelyezéséről határozatot nem hoztak. Kérte ezért az alperes változásbejegyzési kérelmének elutasítását. A felperes utóbb tájékoztatta arról is a cégbíróságot, hogy a 2008. október 14-én kelt taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt polgári peres eljárást indított.
E keresetét a megyei bíróság a 2009. január 26-én kelt végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. § (3) bekezdésében előírt, a keresetlevél benyújtására nyitva álló, a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elmulasztása miatt. A végzést a ítélőtábla a 2009. július 9-én kelt helybenhagyta.
A felperes ezt követően módosította a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét. Az alperes változásbejegyzése iránti kérelmének elutasítását, a 2008. szeptember 24-én illetve a 2008. október 14-én tartott taggyűlések szabálytalan összehívására, ez utóbbi megismételt taggyűlés tényleges megtartásának hiányára hivatkozással kérte. Előadta azt is, hogy az új székhelyként megjelölt ingatlan 1/2-ed hányadának tulajdonosa, és a székhely használathoz nem járult hozzá.
A cégbíróság bizonyítási eljárást folytatott le a 2008. szeptember 24-i eredeti illetve a 2008. október 14-i, megismételt taggyűlés megtartásának körülményeire nézve. A becsatolt, ajánlott küldemények postára adását igazoló feladóvevényének adatai illetve az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyvek alapján, a 2009. október 16-án kelt végzésével elrendelte az alperes székhelyeként feltüntetett T., 0152/12. hrsz., valamint a felperes önálló képviseletére vonatkozó adatok törlését; bejegyezni rendelte új székhelyként a B., A. út 7/B. szám alatti címet, továbbá a létesítő okirat kelteként 2008. október 14-ét, valamint azt, hogy a székhelyáthelyezés miatt az alperes új cégjegyzékszámot kapott, a bíróságon mint cégbíróságon.
A cégbíróság egyúttal elutasította a felperes törvényességi felügyeleti eljárásban előterjesztett kérelmét. Határozatának indokolásában kifejtette: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szabályai szerint, a hiánypótlási eljárás lefolytatását követően, az alperes által bejelentett adatok bejegyzésének nem volt jogi akadálya. A cégbíróság a felperes törvényességi felügyeleti eljárás során előterjesztett kérelmét, a Gt. 7. § (2) bekezdésében foglaltak alapján alaptalannak tartotta. Rámutatott: az alperes 2008 szeptemberében a felperes az általa ismert lakcímére megküldte ajánlott küldeményként a taggyűlésekre szóló meghívókat. A felperes e meghívók átvételének hiányát nem tudta igazolni.
A felperes a 2009. november 10-én benyújtott keresetével a cégbíróság megelőzően ismertetett, 21. sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését, és törvényességi felügyeleti intézkedésként az alperes által hozott jogszabálysértő határozatok megsemmisítését, új taggyűlési határozat meghozatalának elrendelését kérte. Megismételte az általa kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban előadottakat. Állította: az adatváltozások bejegyzése alapjául megjelölt taggyűlési határozatok jogszabálysértőek, mert a taggyűlés összehívására a Gt. 7. §-ában, 142. § (3) bekezdésében, 144. §-ában, a társasági szerződés 13. pontjában foglaltak megsértésével került sor. A taggyűlésekre nem kapott meghívót, azok megtartásáról nem volt tudomása, a megismételt taggyűlés székhelyen kívüli megtartásához a tagok előzetesen nem járultak hozzá, nem született az ügyvezetői tisztségből történő visszahívásához szükséges 3/4-des szótöbbségű határozat. A felperes hivatkozott arra is, hogy a bejelentett új székhelyen az alperes tevékenységet nem fejt ki, és annak használatához a felperes tulajdonosi hozzájárulása sem áll rendelkezésre. A felperes jogi álláspontja az volt: a cégbíróság a Ctv. 76. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak ellenére - bár a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását megalapozó körülményekről az eljárása során tudomást szerzett, - hivatalból ilyen eljárást nem folytatott le. A felperes szerint a taggyűlések szabályszerű összehívását a feladást igazoló ajánlott feladóvevény mellett, a küldemény átvételét igazoló tértivevény becsatolásával kellett volna igazolnia az alperesnek. Ez utóbbi hiányában, a hiánypótlási kötelezettség teljesítése nem volt megfelelő, a cégbíróságnak a Ctv. 46. § (6) bekezdése alapján az adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet el kellett volna utasítania.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes kizárólag a keresettel támadott cégbírósági végzésnek az őt érintő részére vonatkozó rendelkezését támadhatja, a Ctv. 65. §-a alapján. Az általa hivatkozott okok azonban a hatályon kívül helyezés alapjául nem szolgálhatnak. Taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára ugyanis kizárólag a Gt.</a> szabályai szerint, az arra irányuló perben kerülhet sor. A cégbíróságnak az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemről a Ctv. mellékleteiben előírt, csatolandó okiratok alapján kell döntenie. Eljárása során a taggyűlés összehívása, a taggyűlési meghívó elküldése, az annak feladását igazoló tértivevény és a feladóvevény nem vizsgálható. Az alperes állította azt is, hogy a Ctv. 74. § (2) és (3) bekezdése alapján a felperes a bejegyezni kért adatokkal kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás megindítására sem volt jogosult. Állította: a taggyűlés összehívására a Gt. 7. §-ának megfelelően, a 15 napos időköz betartásával került sor. A felperes terhére kell értékelni, hogy a megváltozott lakcímét nem jelentette be, küldeményeinek átirányítása végett nem intézkedett. Hivatkozott arra is, hogy az ügyvezető a taggyűlést az alperes székhelyére hívta össze. A megismételt taggyűlésnek a székhelyen történő megtartására a másik tagnak fel nem róható okból nem kerülhetett sor. Az alperes előadta azt is, hogy a cégeljárás során a székhely használatára feljogosító okiratot nem kell benyújtani, s annak csatolását a cégbíróság sem követelheti meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a cégbíróság végzését hatályon kívül helyezte. Felhívta a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hivatalból jegyezze be illetve törölje a hatályon kívül helyezett változásbejegyző végzéssel érintett cégjegyzéki adatokat, és tegyen intézkedéseket a törvényes állapot helyreállítása érdekében. Elrendelte az ítélet jogerőre emelkedését követően a per jogerős befejezésének a cégjegyzékbe való bejegyzését, az ítéletnek a Cégközlönyben való közzétételét. Az elsőfokú bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Kötelezte az alperest a felperest megillető perköltség megtérítésére.
Határozatának indokolásában akként foglalt állást: a Ctv. 78. § (2) bekezdése értelmében a felperest, mint a változásbejegyzési kérelemre indult eljárás folyamatba léte alatt törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő felet, kérelmének elutasítása illetve az általa támadott adatváltozások bejegyzésének elrendelése miatt, a cégbíróság valamennyi rendelkezésével szemben megilleti a perindítási jog. A peres eljárás során ezért nemcsak azokat a jogszabálysértéseket vizsgálhatta, amelyeket a cégbíróságnak a változásbejegyzés elrendelésekor észlelnie kellett, hanem a törvényességi felügyeleti kérelem elutasításának a támadott cégbírósági végzésben írt indokait is. Az elsőfokú bíróság a benyújtott okiratok alapján arra következtetett, hogy az alperes a megismételt taggyűlését, amelyen a bejegyzés alapjául szolgáló határozatokat hozta, nem szabályszerűen hívta össze. Hangsúlyozta: a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a felperes törvényességi felügyeleti kérelme alapján a cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során vizsgálni kellett, hogy a cég betartotta-e a szervezetére és a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Ennek keretében, a Gt. 7. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szabályokra is figyelemmel, akkor járt volna el helyesen, ha nem csupán a taggyűlési határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet, hanem a taggyűlési meghívót és annak szabályszerű kézbesítését is vizsgálta volna, a szükséges okiratok becsatolására felhívva az alperest. Ennek hiányában a peres bíróság úgy ítélte, hogy a bejelentett adatváltozások bejegyzése elrendelésének nem volt helye. A Ctv. 66. § (2) és (3) bekezdése alapján ezért, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése mellett felhívta a cégbíróságot a cégjegyzék szükséges kiigazítására, az újonnan bejegyzett cégadatok törlésére, illetve a törölt adatok visszajegyzésére, az alperessel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében utalt arra, hogy a Ctv. 1. számú melléklet I/4. pontjában foglalt, a székhely használatára feljogosító okirat becsatolására vonatkozó kötelezettséget tartalmazó rendelkezés 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került. Ilyen okirat becsatolása hiányában ezért nem lett volna akadálya a bejelentett székhely bejegyzésének. Az elsőfokú bíróság szükségtelennek tartotta a székhely bejegyeztetéséhez a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának rendelkezésre bocsátását is.
Kifejtette azt is, hogy jogszabályi alap hiányában nem látott lehetőséget arra, hogy a cégbíróságot kötelezze a taggyűlési határozatok megsemmisítésére. E részben ezért a keresetet elutasította.
A felperes keresetének helytadó rendelkezésekkel szemben az alperes fellebbezést, a székhely bejegyzéséhez szükségtelen tulajdonostársi hozzájárulásra vonatkozó elsőfokú bírósági indokolással szemben a felperes, csatlakozó fellebbezést terjesztett elő.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette. Fellebbezett részét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest az alperes első- és másodfokú perköltségeinek megtérítésére.
Jogi álláspontja az volt: a Ctv. 74. § (3) bekezdése értelmében, miután a felperes az adatváltozások bejegyzése alapjául szolgáló határozatok felülvizsgálatát a Gt. 45. § (1) bekezdése szerint polgári peres eljárás keretében kérhette volna, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére ugyanezen határozatok jogellenességére hivatkozással nem volt jogosult. A Ctv. 77. § (2) bekezdésében megfogalmazott tilalom ellenére, többször kiegészített törvényességi felügyeleti kérelmének érdemi elbírálására nem volt jogi lehetőség. A cégbíróságnak ezért, a törvényességi felügyeleti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. Az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem elbírálásakor a felperes törvényességi felügyeleti kérelmében megjelölt, az elutasítás megalapozására hivatkozott körülmények vizsgálatának mellőzésével, kizárólag a Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdése keretei között eljárva kellett volna a határozatát meghoznia.
Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján a felperest a perbeli cégbírósági végzés valamennyi rendelkezésével szemben megillette a perindítási jog. Figyelemmel azonban arra, hogy a változásbejegyzési eljárásban a felperes törvényességi felügyeleti kérelme érdemi elbírálására nem volt jogszabályi lehetőség, a perben eljárt elsőfokú bíróságnak sem kellett érdemben az abban foglaltakat vizsgálni. A másodfokú bíróság szerint, tekintettel arra, hogy a perbeli cégbírósági végzés a felperes képviseleti jogosultságára vonatkozó adatok törléséről is rendelkezett, a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján e résszel szemben, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése hiányában is, jogosult volt keresettel élni. Az ítélőtábla emiatt, a Ctv. 65. § (3) bekezdése alapján vizsgálta, hogy a felperes keresetében megjelölt jogszabálysértések, a Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdés keretei között elbírálhatók, észlelhetők voltak-e. Rámutatott: a cégbíróság kizárólag a Ctv. 1-2. számú mellékletében felsorolt, szükséges iratokat szerezheti be. Más okiratok becsatolására a bejegyzést kérőt nem kötelezheti, a bejegyzés elrendelésének jogszabályi feltételeit más okiratok alapján nem vizsgálhatja. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg ezért, hogy a felperes által hivatkozott körülmények - miután a kötelezően becsatolt iratokból nem voltak megállapíthatók - az adatváltozások bejegyzését elrendelő cégbírósági végzés hatályon kívül helyezéséről szóló ítéleti döntést nem alapozhatták meg. Mindezekre tekintettel, a keresetet részben elutasító, nem fellebbezett rendelkezést nem érintve, a fellebbezett elsőfokú bírósági ítéleti rendelkezést megváltoztatta, és a felperes teljes keresetét elutasította.
A jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, azzal az indokolással kiegészítve, hogy a felperes tulajdonosi hozzájárulásának hiánya miatt sem volt helye az új székhelybejegyzés cégbírósági elrendelésének.
Előadta, hogy az általa támadott határozat a Ctv. 65. §-át, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatására vonatkozó kötelezettségét előíró Ctv. 76. § (1) bekezdése a) pontját, illetve (3) bekezdését sérti. Vitatta, hogy az adatváltozás bejegyzési eljárás során nem volt vizsgálható és észlelhető, hogy az alperes a székhelyén kívül tartott taggyűlésen hozott határozatok alapján kérte az adatváltozások bejegyzését. Vitatta, hogy a cégbíróság nem vizsgálhatta a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét, és azt sem, hogy a székhelyhasználathoz az ingatlantulajdonos nem adta hozzájárulását. Utalt arra is, hogy a Gt. 7. § (2) bekezdése szerint, a hiánypótlási eljárás során, a perbeli meghívónak a felperes részére történt kézbesítését igazoló tértivevényt is be kellett volna nyújtania az alperesnek. Állította: ennek hiányában, a Ctv. 46. § (6) bekezdése alapján, a bejegyzés iránti kérelmet el kellett volna utasítani.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a jogerős ítéletben kifejtett azzal az állásponttal, hogy a felperest a taggyűlési határozatok jogszabályba ütközésére hivatkozással törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosultság nem illette meg, a Ctv. 74. § (3) bekezdése szerint. A taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálatát ugyanis polgári peres eljárás keretében kérhette volna a Gt. 45. §-ban írt feltételek betartása mellett. A törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztéshez való joga nem éledt fel azáltal, hogy a perindításra nyitva álló jogvesztő határidőt - állítása szerint önhibáján kívül - elmulasztotta. Törvényességi felügyeleti kérelmének érdemi elbírálására ezért sem az adatváltozás bejegyzésére indult cégeljárás, sem a cégbíróság bejegyző végzésének hatályon kívül helyezése iránti peres eljárás során nem volt jogi lehetőség.
A cégbíróság bejegyző végzése a felperes személyét érintően - képviseleti jogosultságának megszűnésére nézve - közvetlenül is tartalmaz rendelkezést. E részben ezért, a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján, a felperes keresete elbírálható volt, amint arra az ítélőtábla is utalt a határozatában. A Legfelsőbb Bíróság emiatt azt vizsgálta, hogy a Ctv. 65. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, helytálló-e az a jogerős ítéletében kifejtett álláspont, miszerint a Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdése értelmében, a cégbíróságnak a kötelezően becsatolt és rendelkezésre állt, a bejegyzési kérelemhez mellékelt okiratok alapján nem kellett észlelnie olyan jogszabálysértést, amely a felperes képviseleti jogosultsága megszűnésének cégjegyzékbe történő bejegyzését akadályozná.
A Legfelsőbb Bíróság a becsatolt iratok alapján azt állapította meg, hogy a 2008. október 14-én készült taggyűlési jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnik, a társaság székhelyére összehívott megismételt taggyűlés megtartására nem kerülhetett sor. Ebből következően azok a határozatok, amelyek a meghívóban feltüntetettől eltérő helyen, a jogi képviselő irodájában születtek, nem tekinthetők a Gt. 144. § (1) illetve (2) bekezdése szerint meghozott határozatoknak. A felperes ügyvezetői tisztségből való visszavonásáról szóló 2/2008. (X. 14.) számú határozat alapján emiatt az adatváltozás bejegyzése elrendelésének nem volt helye.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság: az egységesen kialakult és következetes bírói jogértelmezési gyakorlat szerint, a Ctv. 65. § (1) bekezdésének rendelkezései kiterjesztően nem értelmezhetők. A felperes kereshetőségi joggal kizárólag a saját személyét érintő adatok tekintetében rendelkezik. A részben tulajdonában álló ingatlannak székhelyként való bejegyzése miatt a bejegyző végzés megtámadására, a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján jogi lehetősége nem volt.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokkal a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta. A cégbíróság bejegyző végzésének kizárólag a felperes képviseleti jogosultságának törlését elrendelő rendelkezését helyezte hatályon kívül, míg a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. (Legf.Bír. Gfv.X.30.017/2011.)