adozona.hu
AVI 2011.11.126
AVI 2011.11.126
A megerősítési eljárásban az exportőrnek kell késznek lenni arra, hogy a vámhatóság felhívására megerősítse a származó helyzetet igazoló okmányok bemutatásával a nyilatkozatát (1995. évi C. tv. 19. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes részére képviselő útján 2003. augusztus 1-jén vámkezeltek egy BMV típusú személygépkocsit, amelyhez benyújtották a B. Autóexport által kiállított számlát, mely szerint igazolt a személygépkocsi közösségi helyzete.
Utóbb a vámhatóság - mivel az okirat hitelességében kételye merült fel - kérte a német vámhatóságtól a számlanyilatkozat utólagos megerősítését, egyúttal vámbiztosíték adására kötelezte a felperest.
A német vámhatóság 2005. március 31-i értesítése szerint a származás ig...
AVI 2011.11.126 A megerősítési eljárásban az exportőrnek kell késznek lenni arra, hogy a vámhatóság felhívására megerősítse a származó helyzetet igazoló okmányok bemutatásával a nyilatkozatát (1995. évi C. tv. 19. §).
A felperes részére képviselő útján 2003. augusztus 1-jén vámkezeltek egy BMV típusú személygépkocsit, amelyhez benyújtották a B. Autóexport által kiállított számlát, mely szerint igazolt a személygépkocsi közösségi helyzete.Utóbb a vámhatóság - mivel az okirat hitelességében kételye merült fel - kérte a német vámhatóságtól a számlanyilatkozat utólagos megerősítését, egyúttal vámbiztosíték adására kötelezte a felperest.
A német vámhatóság 2005. március 31-i értesítése szerint a származás igazoló okmány utólagos megerősítési eljárását nem sikerült lefolytatnia, mivel az eladóként megnevezett "B. Autoexport" nevű céget sem a megadott, sem a másik címen nem lehetett utolérni, így a származó helyzetet nem tudta megerősíteni.
E közlés alapján az elsőfokú vámhatóság a felperest 614 552 Ft vám, és 153 638 Ft általános forgalmi adó megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú vámhatóság, a 2005. augusztus 18-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozatok megállapították, hogy mivel a származó helyzet megállapítása nem történt meg, ezért a vámáru nem élvezi a származó helyzet nyújtotta vámkedvezményt, ebből következően kötelezték a felperest vámteher fizetésére.
A felperes keresetében kérte a határozatok hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a vámigazgatási eljárásban benyújtott fellebbezéséhez csatolt fényképfelvételekkel hitelt érdemlően bizonyította, miszerint a B. Autoexport cég létezik, a fényképen látható telephelyen és telefonszámon elérhető volt, így a német vámigazgatás értesítése elfogadhatatlan.
A felperes sérelmezte, hogy a vámhatóság nem ismertette számára a külföldi hatóság megkeresését és a választ.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette az ügy elbírálásához szükséges jogszabályi rendelkezéseket.
Ennek alapján az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a vámhatóságnak kizárólag a vámáru származási okmányainak megerősítésére kellett eljárást folytatnia, így e körben kellett a tényállást tisztáznia.
Figyelemmel arra, hogy a német vámhatóság a megerősítési eljárásban a perbeli személygépjármű kedvezményezett származását nem erősítette meg, az Európai Egyezmény 4. számú jegyzőkönyvének 3. cikk 6. pontjára figyelemmel a vámhatóságnak a kedvezményes elbánás iránti igényét vissza kellett utasítania.
Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a perbeli eljárás időpontjában a vámáru származását a személygépjármű forgalmi engedélyével igazolni nem lehetett, a felperes által felajánlott bizonyítékok szintén nem voltak alkalmasak arra, hogy hitelt érdemlően cáfolják a vizsgálatot végző exportáló ország vámhatóságának közlését.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, miszerint az általa csatolt fényképfelvételek igazolták az exportáló cég létezését és megtalálhatóságát. Ezen túl becsatolta az általa megkeresett Nürnberg város Rendészeti Hivatal Iparfelügyeletének tájékoztatását, mely szerint a B. Autóexport "használt gépkocsik közvetítése, felvásárlása és eladása" tevékenységgel bejegyzett Nürnberg Város iparjegyzékében.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályban tartását.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és helytálló volt az abból levont jogkövetkeztetése is.
A Pp. 275. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban további bizonyítás felvételének nincs helye, így a felperes által hivatkozott új bizonyíték figyelembevételére sincs lehetőség. Ettől függetlenül megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes által a felülvizsgálati eljárásban csatolt okirat sem volt alkalmas az alperesi határozat és az elsőfokú bíróság jogsértésének igazolására.
Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen idézett Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény (a továbbiakban: Európai Megállapodás) 4. számú jegyzőkönyv 16. cikke szerint a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezheti a termék Magyarországra történő importálása esetén a 21. cikk 1. bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által adott nyilatkozat (a továbbiakban: számla-nyilatkozat), a számlán, a szállítólevélen, vagy bármely más olyan kereskedelmi okmányon, amely a szóban forgó termékeket azonosítás céljából kellő részletességgel ismerteti; a számla-nyilatkozat szövegét a 4. számú melléklet tartalmazza.
A felperes e cikk alapján kívánta igazolni az általa vámkezeltetett személygépkocsi származó jellegét.
Az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyv 21. cikk 3. pontja alapján a számla-nyilatkozatot tevő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termékek származó helyzetét igazoló okmányokat, valamint e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló összes megfelelő okmányt.
E rendelkezés alapján tehát az úgynevezett megerősítési eljárásban - ha amennyiben kétely merül fel a származó helyzet megfelelő igazolása esetében - mindig az exportőrnek kell késznek lenni arra, hogy a vámhatóság a felhívására megerősítse a származó helyzetet igazoló okmányok bemutatásával az előző nyilatkozatát.
Ebből következik tehát, hogy helytállóan mutatott rá az alperes és az elsőfokú bíróság arra, hogy az adott esetben a magyar vámhatóság megkeresése alapján a német vámhatóságnak kellett nyilatkozattételre hívnia az exportáló számla-nyilatkozatot adó céget, amely felhívás nem vezetett eredményre, ezért a német vámhatóság erről értesítette a magyar vámhatóságot. A magyar vámhatóságnak ezért az Európai Egyezmény 4. számú Jegyzőkönyvének 32. cikk 6. bekezdése, valamint az elbíráláskor hatályos vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (Vtv.) 19. §-a, valamint a Vtv. végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. r. (a továbbiakban: Vhr.) 32. § (2) bekezdése alapján a perbeli személygépjármű kedvezményezett származását nem lehetett elfogadni.
A vámhatóság a vonatkozó nemzetközi egyezmény és magyar jogszabályoknak megfelelően járt el, így nem volt jelentősége annak, hogy utóbb a felperes iratot csatolt arra vonatkozóan, hogy az exportáló cég Németország területén létező társaság. A kedvezményes vámtétel alkalmazásához ugyanis kizárólag az előzőekben részletezett eljárás eredményeképpen kiadott okmány ad lehetőséget.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.046/2008.)