BH 2011.11.318

Ügyvéd szolgálati idejének megállapításakor a társadalombiztosítási járulék befizetésének, a társadalombiztosítási jogviszony bejelentésének, és az éves adóköteles bevétel bevallásának együttes jelentősége van [1975. évi II. törvény 103/D. § (2), (3), (8) bekezdés, 105. § (5) bekezdés, 22. §, 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Dr. W. J. 2007. december 7-én előterjesztett öregségi nyugdíj megállapítása iránti igényét vizsgálva a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozattal részére 36 év és 38 nap szolgálati idő figyelembevételével havi 67 715 Ft nyugellátást állapított meg. Az igénylő fellebbezése folytán másodfokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatója határozatával az igénylő fellebbezését elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a fellebbezésben szolgálati időként eli...

BH 2011.11.318 Ügyvéd szolgálati idejének megállapításakor a társadalombiztosítási járulék befizetésének, a társadalombiztosítási jogviszony bejelentésének, és az éves adóköteles bevétel bevallásának együttes jelentősége van [1975. évi II. törvény 103/D. § (2), (3), (8) bekezdés, 105. § (5) bekezdés, 22. §, 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdés].
Dr. W. J. 2007. december 7-én előterjesztett öregségi nyugdíj megállapítása iránti igényét vizsgálva a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozattal részére 36 év és 38 nap szolgálati idő figyelembevételével havi 67 715 Ft nyugellátást állapított meg. Az igénylő fellebbezése folytán másodfokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatója határozatával az igénylő fellebbezését elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a fellebbezésben szolgálati időként elismerni kért 1992. január 1-jétől 1994. december 31-ig terjedő időszakban egyéni ügyvédként eltöltött időt azért nem volt mód beszámítani, mert ezen időre a felperes a társadalombiztosítás részére bevallást nem küldött, jóllehet a szolgálati időként elismerni kért időben a hatályos jogszabályok szerint az egyéni vállalkozót nemcsak befizetési, hanem járulék bevallási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség is terhelte. A vitatott időben hatályos nyugdíjbiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (T.) 103/D. § (8) bekezdésében írtakra utalt többek között a másodfokú közigazgatási határozat azzal, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyévet követően személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig volt köteles az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz a társadalombiztosítási törzsszámra és az adószámra hivatkozással a tevékenységéből származó keresetet képező jövedelmet bevallani, és ezen kötelezettségének az igénylő nem tett eleget.
A társadalombiztosítási határozatot dr. W. J. keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt és kérte az 1992. január 1-jétől 1994. december 31-ig terjedő időnek szolgálati időkénti beszámítását és e körben a társadalombiztosítási szerv mindkét fokú határozatának megváltoztatását. Keresetében a felperes arra hivatkozott, hogy a 2007. augusztus 13-i APEH kimutatás, folyószámla kivonat igazolja, hogy 219 083 Ft társadalombiztosítási többletbefizetése volt és ezt nem számolták el egyéb évekre sem, hiszen nem volt járulékbefizetés hiánya, illetve adóhátraléka. Állította, hogy a vitatott időre nemcsak a járulékot fizette be, de a bejelentői lapját is megküldte az alperesnek.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Pp. 164. § (1) bekezdésére azzal, hogy a bejelentés, bevallás benyújtásának tényét a felperesnek kellett volna a peres eljárás során bizonyítania, azonban e kötelezettségének nem tett eleget.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel és a Pp. 275. § (4) bekezdése szerint a jogszabálysértő ítélet hatályon kívül helyezését és keresete szerinti döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott a T. 105/B. §-ában írtakra és arra, hogy a felperest nem szólították fel a bejelentési kötelezettségének teljesítésére, ezt nyilvánvalóan azért nem tették, mert eleget tett annak.
Figyelmen kívül hagyta a munkaügyi bíróság döntése meghozatala során az APEH 2008. november 6-án kelt, a bíróság részére megküldött társadalombiztosítási járulék elszámolást, ami szerint 1999. január 1-jén a nyugdíjbiztosítási alapra eső túlfizetés 222 143 Ft volt, és ennek egyenlege 2008. október 13-án még mindig 192 683 Ft, vagyis a felperes még mindig járulék túlfizetésben van.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság végzésével a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes biztosítási jogviszonya az általa vitatott időben fennállt, azonban hogy a kérdéses időre a befizetett járulék összege teljes fedezetet nyújtott-e, illetve pontosan mennyi időre nyújthatott fedezetet a szolgálati idő beszámítására, a per adatai alapján nem volt megállapítható. Ebben a körben utasította a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét ismételten elutasította. Ítéletének indokolásában részletesen felhívta a perben kirendelt igazságügyi adó- és járulékszakértő szakvéleményében írtakat. A szakértő véleménye szerint a felperes 1992. január 1-jétől 1994. december 31-e közötti befizetései a megjelölt időszakra nem minősülnek nyugdíjjáruléknak. Bevallás hiányában a perbeli időben felperesnek nem volt járulékbefizetési kötelezettsége, ilyen kötelezettség megállapításához elévülési időn belül hozott jogerős határozat, bevallás, önellenőrzés kellett volna. A befizetett összeg, a jelenleg is meglévő túlfizetés, szabadon visszaigényelhető. A kötelezettség és befizetés egyenlegre gyakorolt hatását mutatta az APEH igazolása, ez az elszámolás tartalmazta az 1999-től 2008-ig az évenkénti kötelezettségeket, illetve befizetéseket. Ebből megállapíthatóvá vált, hogy egyetlen év sem volt, amikor a bevallott járulék megegyezett a befizetett összeggel. Ez is alátámasztja, hogy a befizetésekből semmilyen következtetés nem vonható le a bevallásban szereplő kötelezettségekre. 1999-től 2008-ig terjedő években a bevallott járulékhoz képest kevesebb befizetése volt a felperesnek, ezekben az években a túlfizetés összege csökkent, egy része járulékká vált, míg 2001., 2003. és 2007. években a befizetett összegek meghaladták a bevallásban szereplő kötelezettségeket, ezekben az években pedig a túlfizetés összege növekedett. A folyószámla alapján egyértelműen kimutatható, hogy a felperesnek nincs járuléktartozása, túlfizetése van a nyugdíjjárulék adónem számlán, ez visszaigényelhető, illetve átvezethető másik adónemre.
A felperes a szakértői véleményt nem fogadta el, mert álláspontja szerint a szakértő elfogult volt, azonban a munkaügyi bíróság megállapította, hogy a szakértőre vonatkozóan a Pp. 178. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem állt fenn.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, törvénysértésre, a Pp. 270. § (2) bekezdésére hivatkozással. Idézte a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyező végzésében tett azon megállapítást, hogy a felperes biztosítási jogviszonya a vitatott időben fennállt, csak az nem volt megállapítható, hogy a befizetett járulék pontosan mennyi időre nyújt fedezetet. A felperesi álláspont szerint az általa csatolt igazolásokból, APEH jövedelemigazolásból megállapítható az, hogy a perbeli időre nézve elegendő járulékbefizetés történt ahhoz, hogy szolgálati időként beszámíthatóvá váljon a perbeli időszak. Hivatkozott a felperes a Tny. 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában írtakra azzal, hogy az általa ténylegesen befizetett 406 635 Ft, 30 335 Ft-tal meghaladta azt az összeget, amelyet be kellett volna fizetnie, és kiszámítható - a valorizációs szorzószám alkalmazásával - az évente figyelembe vehető nettó jövedelme.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálásakor azt vizsgálta, hogy a munkaügyi bíróság az eljárásjogi és az anyagi jogi szabályok betartásával a korábbi végzésében írtak szem előtt tartásával hozta-e meg döntését.
A munkaügyi bíróság a megismételt eljárásban igazságügyi adó- és járulékszakértőt rendelt ki, aki szakértői véleményében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biztosított személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem bevallása elengedhetetlen alapkövetelmény lett volna a perbeli esetben ahhoz, hogy a járulékalapot, annak összegét megállapítsák, a bevalló biztosítottat azonosítsák. Mindez utólag is az önellenőrzés során lehetségessé válhatott volna, azonban ez az elévülési időn belül nem történt meg, így a befizetett összeg a folyószámlán lévő túlfizetés a felperesnek visszajár, különösen azért, mert a túlfizetésnek nincs jogcíme. Ez azt is jelenti, hogy a felperesnek a perbeli időszakra történt befizetései nem minősülhettek nyugdíjjáruléknak, mivel bevallás hiányában az 1992-1994. évekre nem volt járulékfizetési kötelezettsége sem.
A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy ugyan a felperesnek meg volt a lehetősége, hogy a perbeli időt szolgálati időként beszámíttathassa, azonban a bevallás elmulasztása, az önellenőrzés elmaradása lehetetlenné tette azt, hogy a befizetés társadalombiztosítási, illetve nyugdíjjárulékként elszámolásra kerüljön.
Itt mutat rá a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a bejelentés és bevallás nem szinonim fogalmak. A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség teljesítése során a T. 105. § (5) bekezdése szerint a járulékbevallás végrehajtható közigazgatási okirat, a közigazgatási határozattal azonos a joghatálya. Ebből következik, hogy a megléte szolgálati idő és nyugellátás összege számításakor elengedhetetlen.
A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése kimondja, hogy szolgálati időként kell figyelembe venni ...az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre .... az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot ..... megfizette. [E rendelkezést a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. §-a emelte be a fent nevezett Kormányrendeletbe azzal, hogy a 2001. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.]
A T. 103/D. § (2) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §), valamint a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme (a továbbiakban: adóköteles jövedelem) egy naptári hónapra jutó összege, de legalább a tárgyév első napján érvényes minimális bér hatvan százalékának megfelelő összeg után köteles negyvennégy százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetni, legfeljebb évi 900 000 Ft (havi 75 000, napi 2500 forint) jövedelem után.
A T. 103/D. § (3) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §) és a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - a (2) bekezdésben meghatározott összeg után köteles négyszázalékos mértékű egészségbiztosítási és hatszázalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetni.
A T. 103/D. § (8) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó a tárgyévet követően a személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) a társadalombiztosítási törzsszámra és az adószámra hivatkozással a tevékenységből származó személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmét bevallani. A társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék együttes összegét - a január havi járulék kivételével - havonta utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni. A január és február havi járulékot március 20. napjáig kell megfizetni.
A bevallás elmulasztása miatt a befizetett járulék évenkénti, illetve havonkénti bontásban való elkülönítése és a járulékfizetési kötelezettség teljesítése a felperesi igény előterjesztésének idején már megállapíthatatlan volt és e körben a mulasztás a felperes terhére esett. A felperes törvényes határidőn belül önrevíziót nem hajtott végre, elévülési időn belül a befizetett járulékról nem rendelkezett, ezért azt a folyószámláján jogcím nélkül kezelték, ennek megfelelően amikor járulékhiány mutatkozott, a járulékot abból pótolták. A bevallás és a befizetett járulék összege között a bevallási időszakokban is mindig eltérés mutatkozott, ennek megfelelően a felperes által beszámítani kért szolgálati időkre vonatkozóan nem állapítható meg a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék mértéke, illetve az adott havi jövedelem, kereset összege. Ezt a csatolt csekkek alapján sem volt mód megállapítani, mert 1992. évre 10 db, 1993. évre 9 db és 1994. évre 5 db befizetési csekk állt rendelkezésre, 1992. éven kívül nem azonos összegű befizetések történtek. A havi bevallás annál is inkább alapvető jelentőséggel bírt volna, mert amennyiben a szolgálati időt a felperes javára elszámolták volna, úgy mindenképpen a T. 22. §-a és az ahhoz fűződő végrehajtási rendelet szerint a nyugdíjalap számítása szempontjából is figyelembe kellett volna venni a havi jövedelmeket és ehhez képest csak pontos, valós adatokból lehetett volna kiindulni, az pedig a jelen peradatok szerint nem állapítható meg.
Ebből pedig az következik, hogy a szolgálati idő megállapításához, a nyugdíj számításához törvényi feltételek hiánya miatt a pontos adatok nem állnak rendelkezésre és utólag sem állapíthatók meg, így a felperes kérelme nem volt megalapozott.
Mindezen indokokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az eljárás során felmerült illetéket a magyar állam viseli a Tny. 81. §-a értelmében, mert a nyugellátással kapcsolatos eljárások tárgyi illeték- és költségmentesek.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.824/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.