adozona.hu
AVI 2011.10.116
AVI 2011.10.116
A Jöt. alkalmazásában a birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent (2003. évi CXXVII. tv. 15., 16., 17., 97., 110., 114. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2006. augusztus 11-én a járőrök ellenőrzés alá vonták a tehergépjárművet, a rácsatlakoztatott pótkocsit és a pótkocsin található konténert, mely utóbbiból 176 000 db csomag magyar adójegyet nem tartalmazó dohánygyártmány került elő. A felperes a tehergépkocsit lízingelte, a pótkocsit kölcsönadási szerződés alapján, a konténert fuvarmegbízás alapján szállította Hamburgból B.-e. Az elsőfokú jövedéki hatóság a felperest, mint a dohánygyártmányok birtokosát és szállítóját 540 000 408 Ft jövedéki ...
AVI 2011.10.116 A Jöt. alkalmazásában a birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent (2003. évi CXXVII. tv. 15., 16., 17., 97., 110., 114. §)
2006. augusztus 11-én a járőrök ellenőrzés alá vonták a tehergépjárművet, a rácsatlakoztatott pótkocsit és a pótkocsin található konténert, mely utóbbiból 176 000 db csomag magyar adójegyet nem tartalmazó dohánygyártmány került elő. A felperes a tehergépkocsit lízingelte, a pótkocsit kölcsönadási szerződés alapján, a konténert fuvarmegbízás alapján szállította Hamburgból B.-e. Az elsőfokú jövedéki hatóság a felperest, mint a dohánygyártmányok birtokosát és szállítóját 540 000 408 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) alapján. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a nemzetközi fuvarozási normáknak megfelelően járt el, a konténert a szükséges hatósági vizsgálatot követően szállította Magyarországra, a konténerzár vámzára sértetlen volt. Nem volt tudomása arról, hogy a konténer jövedéki ellenőrzés alól elvont dohányterméket tartalmaz, ezért felelősség nem terheli, a jövedéki terméket nem birtokolta, nem végez jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontjára, 16. § a) pontjára, 17. § (3) bekezdésére, 97. §-ára, 110. § (5) bekezdésére és 114. §-ára. Kifejtette, hogy a Jöt. az objektív felelősség talaján áll, a birtoklása ténye pedig objektív állapot, a birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. A felperes a jövedéki ellenőrzéskor fellelt magyar adójegy nélküli dohánytermék birtokosának tekintendő. Ezen nem változtat azon hivatkozása sem, hogy a dohányterméket tudtán kívül helyezték el a konténerben. A Jöt. alapján nincs lehetőség a szándékosság, gondatlanság, vétkesség, a jó- vagy rosszhiszeműség vizsgálatára.
A perben nincs jelentősége annak, hogy a felperes betartotta a nemzetközi fuvarozásra vonatkozó szabályokat, hiszen a felperessel szemben jövedéki eljárás indult, így a Jöt. szabályai az irányadók. Az elsőfokú bíróság nem osztotta a felperes alkotmányossági aggályait sem, így nem tartotta szükségesnek utólagos normakontroll miatt az Alkotmánybíróság megkeresését.
Indokolatlannak tartotta a felperesnek a németországi társszervek intézkedéseire, illetve a Hamburgból bekért iratok előzményanyagára vonatkozó indítványát is, mivel közömbös, hogy az adózás alól elvont cigaretta milyen módon került a felperes birtokába.
A Jöt. 114. § (1) és (4) bekezdései alapján a felperesre, mint gazdálkodó szervezetre kiterjed a Jöt. alanyi hatálya. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli jogvita elbírálása szempontjából a megindított büntetőeljárás nem tekinthető előzménynek, a büntető ítélet indokolása egyébként sem köti a polgári perben eljáró bíróságot.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését azzal, hogy a jövedéki terméknek nem volt birtokosa. Az elsőfokú bíróság a mérlegelés körébe vont tényeket helytelenül mérlegelte, illetve nem intézkedett az előzményanyagok beszerzéséről. Így elzárta a felperest attól, hogy kiderüljön, az adózatlan jövedéki termék ki által került a konténerbe, és a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte.
Az alperes a tárgyaláson a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, és a Legfelsőbb Bíróság az abból levont jogi következtetésekkel is egyetértett. A tényállás hiányosságára, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére vonatkozó felperesi hivatkozás alaptalannak tartotta. További bizonyítás, a német vámszervek megkeresése, iratbekérés is szükségtelen volt az ügy jogi megítélése szempontjából.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a perbeli jogkérdésben már véleményt alakított ki. Ez a vélemény megjelent a Bírósági Határozatok 2000/8. számában, illetve a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 8-9. számában is. Ezekben a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma abban a jogkérdésben foglalt állást, hogy objektív szankció-e a Jöt. által megállapított jövedéki bírság. Kifejtette, hogy a birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg.
A jövedéki termékek birtoklása esetén fennálló objektív felelősséget fogalmazza meg, és elvi éllel fejti ki a Legfelsőbb Bíróság határozatának hivatalos gyűjteménye 2001/2. számában 609. sorszám alatt megjelent eseti döntés is. A Jöt. alkalmazása során a Legfelsőbb Bíróság egységes gyakorlatot folytat, mely szerint a birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoklásnak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e. A birtoklás fogalma továbbá nem függ a tudati elemektől sem, létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra irányuló akarat nélkül is. A felperes, mint a konténer fuvarozója, az abban fellelt magyar adójegy nélkül cigaretták birtokosának minősült, függetlenül annak tudatától. A Jöt. szigorú, objektív felelősségi szabályokat tartalmaz, nem enged olyan hivatkozási, kimentési lehetőséget, hogy a felperesnek nem volt szándékában és tudatában a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtokban tartása.
Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy a felperessel szemben a nyomozást megszüntető határozatnak a jövedéki bírság megállapíthatósága szempontjából nincs ügydöntő jelentősége. A büntetőjog és a közigazgatási jog eltérő jogágak eltérő fogalomrendszerrel és szankciórendszerrel. Így az a körülmény, hogy a felperessel szemben a nyomozást megszüntették, nem jelenti automatikusan azt, hogy vele szemben a jövedéki bírságot ne lehetett volna jogszerűen kiszabni.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.035/2008.)