adozona.hu
AVI 2011.10.115
AVI 2011.10.115
A Vtv. rendelkezései nem ismerik a jó- vagy rosszhiszemű forgalomba hozó minősítést (1995. évi C. tv. 125-126. §-ai)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság ellenőrzés során megállapította, hogy az R. Kft. részére a 7. számú vámhivatal által 2003. augusztus 25-én nyilvántartásba vett Mercedes-Benz típusú személygépkocsi vámjogi helyzete rendezetlen maradt. A gépjármű a nyilvántartás adatai szerint a B.-i székhelyén volt átmeneti megőrzés alatt. Ezt követő adatlekérés alapján megállapították, hogy a közlekedési hatóság 2004. március 18-án a felperes részére ezt a személygépkocsit közúti forgalomba helyezte.
A rendelkezésre álló okira...
AVI 2011.10.115 A Vtv. rendelkezései nem ismerik a jó- vagy rosszhiszemű forgalomba hozó minősítést (1995. évi C. tv. 125-126. §-ai)
A vámhatóság ellenőrzés során megállapította, hogy az R. Kft. részére a 7. számú vámhivatal által 2003. augusztus 25-én nyilvántartásba vett Mercedes-Benz típusú személygépkocsi vámjogi helyzete rendezetlen maradt. A gépjármű a nyilvántartás adatai szerint a B.-i székhelyén volt átmeneti megőrzés alatt. Ezt követő adatlekérés alapján megállapították, hogy a közlekedési hatóság 2004. március 18-án a felperes részére ezt a személygépkocsit közúti forgalomba helyezte.A rendelkezésre álló okiratok és nyilvántartások vizsgálatát követően a hatóság megállapította, hogy a forgalomba helyezés, a regisztrációs adóelőleg elszámolásáról, illetőleg az adóigazolásról kiállított iratok hamisak voltak, a gépkocsit a felperes léptette be Magyarországra az R. Kft. részére, ő kérte az árutovábbításban való vámkezelést.
A felperes nyilatkozatában - meghallgatásakor - elismerte, hogy ő nézte ki a személygépkocsit internetes hirdetési oldalon, majd a gépkocsit az R. Kft. alkalmazottjával együtt tekintették meg a németországi telephelyen és a felperes pénzéből és részére, de az R. Kft-re kiállított számlával 18 000 euró vételáron vásárolták meg.
Ezt követően a gépkocsi behozatala utáni forgalomba helyezési ügyintézést a felperes állítása szerint az R. Kft. eljárója Cs. G. vállalta. Cs. G. meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy már nem tud emlékezni a konkrét adatokra, de a forgalomba helyezéssel, vámügyintézéssel az E. Kft.-t bízták meg, aki ügyintézéssel foglalkozott. Az E. Kft. alkalmazottja a konkrét ügyre nem nyilatkozott, elismerte hogy az R. Kft. ügyvezető kérésére többször kitöltetlen adásvételi szerződés formanyomtatványt aláírt.
Ilyen adatok mellett az elsőfokú vámhivatal 2006. június 28-án kelt határozatával összesen 4 671 481 Ft vámteher megfizetésére a felperest egyetemlegesen kötelezte az R. Kft.-vel.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2006. szeptember 29-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja szerint a gépkocsi első magyarországi tulajdonosa az R. Kft. volt, ő csak elkísérte a kft. ügyvezetőjét a németországi vásárlásra. Tekintettel azonban arra, hogy minden ügyintézésre a B.-re megérkezést követően az R. Kft. ügyvezetőjét bízta meg, valamint arra, hogy a gépkocsi 2004. március 18-án birtokba vételekor már belföldi rendszámmal, okmányokkal rendelkezett, joggal és jóhiszeműen volt abban a tudatban, hogy a gépjármű vámkezelése és belföldi forgalomba helyezése szabályszerűen történt.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott arra, hogy perbeli esetben a vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 125. § rendelkezései, továbbá a 126. §, 127. § (1), 128. és 33. § (1) bekezdése az irányadó. Ennek alapján a felperes gépkocsi megvásárlásával rendezetlen vámjogi sorsú jogellenesen forgalomba hozott vámárut szerzett meg.
Az elsőfokú bíróság értékelte a gépkocsi megvásárlási körülményeit, a felperes eljárását és megállapította, hogy helyesen minősítették a felperes eljárását a jogellenes forgalomba hozatalban való részvételnek. Egyebekben pedig a felperest a Vtv. 125. § (2) bekezdés e) pontja, valamint a Vtv. végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. r. (a továbbiakban: Vhr.) 207. § (7) bekezdése alapján is fizetési kötelezettség terheli, tekintettel arra, hogy a vámáru megszerzésekor nem tanúsított kellően gondos magatartást.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes álláspontja szerint sem a vámhatóság, sem az elsőfokú bíróság nem tisztázta kellően a tényállást és ennek következtében következtetései jogellenesek voltak.
A felperes hivatkozott arra, hogy minden szempontból szükséges lett volna a megindult büntetőeljárás tényállásának ismerete is.
A felperes hangsúlyozta, hogy jóhiszemű jogszerzőnek kellett volna tekintenie, mivel ő a közigazgatási eljárásban rendelkezésre álló adatok, tanúvallomások szerint is a gépkocsi teljes vételárát és a forgalomba helyezéshez szükséges minden költséget az R. Kft. részére megfizetett, ezért számára egyértelmű volt, hogy a gépkocsi forgalomba helyezése jogszerűen történt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és helytálló volt az ebből levont jogkövetkeztetése is.
Az elsőfokú bíróság által helyesen idézett és alkalmazandó Vtv. 125. § (2) bekezdés c) alapján vámfizetésre kötelezett, aki a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti, a Vtv. 126. § a) pontja értelmében a vámfizetési kötelezettség szempontjából a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki a vámárut a belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül, vagy a vámhatóság megtévesztésével történt vámkezelés után belföldi forgalomba hozza, megszerzi, az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti, illetőleg az ilyen vámárut felhasználja.
Nem vitás tényállás szerint - amelyet a vámhatóság az eset elbírálásához kellő mélységgel tisztázott - a felperes olyan vámárut szerzett meg, és használt fel, amely jogellenesen került forgalomba.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Vtv. idézett jogszabályi rendelkezései nem ismerik a jó- vagy rosszhiszemű forgalomba hozó minősítést. Így nem volt jelentősége annak a ténynek, amelyre a felperes hivatkozott, miszerint jóhiszeműen abban a tudatban szerezte meg a perbeli személygépkocsit, hogy annak forgalomba hozatala az általa is kifizetett vételár és költségekkel együtt a szabályoknak megfelelően történt.
A törvényi rendelkezések előírják, hogy amennyiben a jogellenes forgalomba hozatal után a személygépkocsi megszerzője, illetőleg felhasználója egyetemleges felelősséggel tartozik a vámteher megfizetéséért.
Ebből következik, hogy a büntetőeljárás eredményének ismerete nélkül is jogszerűen kötelezte a vámhatóság a felperest a törvényi rendelkezések szerint vámteher fizetésére.
A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértését a felülvizsgálati eljárásban állította, de bizonyítani nem tudta, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.065/2008.)