adozona.hu
BH+ 2011.10.464
BH+ 2011.10.464
Mérlegelés nélkül el kell kobozni azt a szállításra használt eszközt, amelyen jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek, függetlenül a tulajdonos személytől. [2003. évi CXXVII. tv. 120. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú hatóság pénzügyőrei 2008. május 29. napján ellenőrzés alá vonták a határátkelőhelyen belépésre jelentkező, a felperes tulajdonát képező, de J. A. által vezetett gépjárművet. A gépjárművet vezető személy vámköteles árut nem jelentett be. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a járművet átalakították. Az utastér és a csomagtér között házilag leválasztott rejtekhelyről 9229 doboz ukrán zárjeggyel ellátott, magyar adójegy nélküli cigaretta került elő, melynek származását, ad...
BH+ 2011.10.464 Mérlegelés nélkül el kell kobozni azt a szállításra használt eszközt, amelyen jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek, függetlenül a tulajdonos személytől. [2003. évi CXXVII. tv. 120. §]
Az elsőfokú hatóság pénzügyőrei 2008. május 29. napján ellenőrzés alá vonták a határátkelőhelyen belépésre jelentkező, a felperes tulajdonát képező, de J. A. által vezetett gépjárművet. A gépjárművet vezető személy vámköteles árut nem jelentett be. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a járművet átalakították. Az utastér és a csomagtér között házilag leválasztott rejtekhelyről 9229 doboz ukrán zárjeggyel ellátott, magyar adójegy nélküli cigaretta került elő, melynek származását, adózott voltát a gépjárművezető hitelt érdemlően igazolni nem tudta. A gépjárművet jövedéki eljárás keretében lefoglalták.Az elsőfokú vámhatóság ezt követően határozatával J. A.-t 5 534 078 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben a lefoglalt gépjármű elkobzását rendelte el.
A határozat elleni felperesi fellebbezést követően az alperes 2009. február 10. napján hozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában idézte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 120. § (2) bekezdését azzal, hogy az adózatlan jövedéki termék tárolására és szállítására használt gépjármű elkobzására azért került sor, mert azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek el.
A felperes keresetében a határozat elkobzással kapcsolatos részét sérelmezve, kérte annak felülvizsgálatát. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonát képező gépjárművel végzett átalakításról tudomása nem volt. A lefoglalásról tájékoztatást sem anyanyelvén, sem magyar nyelven nem kapott, így az ellen kifogással élni nem tudott.
A megyei bíróság a keresetet nem találván alaposnak, azt elutasította. Ítélete indokolásában rámutatott arra, hogy a Jöt. 120. § (2) bekezdéséből fakadóan mérlegelés nélkül el kell kobozni azt a szállításra használt eszközt, amelyen jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek, függetlenül attól, hogy a jármű kinek a tulajdonában állott. A Jöt. 119. § (6) bekezdés e) pontját a jogvita eldöntésénél nem találta alkalmazhatónak, mivel ezen rendelkezés nem átalakított járművekre vonatkozik.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének történő helyt adást. A keresetében foglaltakkal egyezően rámutatott arra, hogy a gépkocsi tulajdonosaként az átalakításról tudomással nem bírt. A tudta nélkül elkövetett jövedéki jogsértés miatt érte aránytalan hátrány. A jogerős ítéletet a Jöt. 119. § (6) bekezdés e) pontjába ütközőnek tartotta, mely szerint a lefoglalást az általa hivatkozottakra alapozottan meg kellett volna szüntetni. Amint lehetősége nyílt rá, a szükséges nyilatkozatot német közjegyző előtt megtette.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a gépjármű elkobozható-e akkor, ha a jövedéki törvénysértés elkövetőjével a gépjármű tulajdonosa nem azonos személy.
A Jöt. XVII. fejezete taglalja a jövedéki törvénysértések jogkövetkezményeit. A 119.-121. §-ok között szabályozza a lefoglalás és az elkobzás jogintézményét. A Jöt. 119. § (1) bekezdéséből fakadóan a jövedéki ügyben folytatott eljárás során lefoglalásra a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében kerülhet sor. A lefoglalás nem azonos az elkobzással, amelynek szabályait a Jöt. 120. §-a tartalmazza. Jelen eljárásnak a tárgya nem a lefoglalásról rendelkező határozat, hanem az elkobzásról szóló közigazgatási határozat felülvizsgálata volt, ekképpen nincs annak jelentősége, hogy milyen esetben kell megszüntetni a lefoglalást, vagy mikor kell azt fenntartani. A lefoglalást nem követi automatikusan (bár azzal is járhat) elkobzás, ebből következően nem is kell minden lefoglalt terméket, eszközt elkobozni. A Jöt. 120. § (1) bekezdése főszabályként rögzíti, hogy a lefoglalt terméket, zárjegyet, továbbá a 119. § (2) bekezdésének e)-f) pontjában említett eszközt el kell kobozni, ha a jövedéki ügyben jogerős jövedéki bírság került kiszabásra. Speciális szabályt fogalmaz meg a Jöt. 120. § (2) bekezdése, amikor kimondja, hogy a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a (3) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. A perbeli esetben az átalakítás kétségkívül megállapítható volt. Annak nincs jelentősége, hogy - az egyébként nem vitatott - átalakításról a felperes tudott-e vagy sem.
A Jöt. egyebek között az elkobzásra is enyhébb szabályokat alkalmaz, amennyiben az adózás alól elvont jövedéki termék szállítása nem átalakított járművel történik. Hangsúlyozandó azonban, hogy kizárólag ebben a körben van jelentősége a tulajdonos személyének, a Jöt. 120. § (2) bekezdésében megjelölt objektív szankciót megfogalmazó esetben nem.
A megyei bíróság az irányadó anyagi jogi szabályokból helytálló következtetést vont le, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.VI.39.105/2009.)