ÍH 2011.129

VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ VÉGZÉS MEGTÁMADÁSA IRÁNTI KERESET SIKERES INDÍTÁSÁNAK FELTÉTELE - PERBÍRÓSÁG VIZSGÁLÓDÁSÁNAK KORLÁTAI Kizárólag a cégbíróság által észlelhető jogszabálysértésre hivatkozással támadható keresettel a változásbejegyző végzés (Ctv. 46. §, 50. §, 65. §).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Cg. 01-10-042272 cégjegyzékszámon bejegyzett alperes tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (alapító).
Az alperesnél munkaviszonyban álló felperes munkavállalóként 2006. február 21-től 2013. május 31-ig terjedően a felügyelőbizottság egyik tagjává vált.
Az alapító 2009. október 13-án kelt levelében tájékoztatta a Központi Üzemi Tanácsot, hogy a felügyelőbizottság létszámát 15 főről 9 főre csökkenti, kérte, hogy tegy...

ÍH 2011.129 VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ VÉGZÉS MEGTÁMADÁSA IRÁNTI KERESET SIKERES INDÍTÁSÁNAK FELTÉTELE - PERBÍRÓSÁG VIZSGÁLÓDÁSÁNAK KORLÁTAI
Kizárólag a cégbíróság által észlelhető jogszabálysértésre hivatkozással támadható keresettel a változásbejegyző végzés (Ctv. 46. §, 50. §, 65. §).

A Cg. 01-10-042272 cégjegyzékszámon bejegyzett alperes tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (alapító).
Az alperesnél munkaviszonyban álló felperes munkavállalóként 2006. február 21-től 2013. május 31-ig terjedően a felügyelőbizottság egyik tagjává vált.
Az alapító 2009. október 13-án kelt levelében tájékoztatta a Központi Üzemi Tanácsot, hogy a felügyelőbizottság létszámát 15 főről 9 főre csökkenti, kérte, hogy tegyen javaslatot három munkavállaló visszahívására, illetve kettő jelölésére.
A Központi Üzemi Tanács 2009. október 22-én kelt válaszlevelében vitássá tette a létszámcsökkentés helyességét; mivel egyik munkavállalói taggal szemben sem következett be a törvényben meghatározott kizáró ok, a megbízatásuk időtartama nem járt le és munkaviszonyuk sem szűnt meg, álláspontja szerint nem tehető javaslat visszahívásra és jelölésre.
Az alapító 2009. december 15-én kelt levelében a 2009. évi CXXII. tv. 4. §-ára hivatkozással felhívta a Központi Üzemi Tanácsot, tegyen javaslatot 2010. január 10-ig azon tagokra, akiket visszahívni és azon két tagra, akiket megválasztani javasol; ezen felhívást 2010. január 26-án kelt levelében megismételte.
A Központi Üzemi Tanács 2010. január 27-én kelt levelében közölte, hogy az alperesi felügyelőbizottság munkavállalói képviselői helyén G. István és S. Dezső FB. tagok tagságát erősíti meg.
Az alapító 2010. január 29-én kelt 3/2010. (I. 29.) számú határozattal 2010. január 29. napjával a felügyelőbizottságból öt személyt, köztük a felperest, visszahívta.
Az alperes 4/2010. (I. 29.) számú határozattal új alapító okirat elfogadásáról döntött, és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat, valamint az ahhoz csatolt fenti alapító határozatok alapján 2010. január 29-én változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 2010. február 23. napján kelt Cg. 01-10-042272/739. számú végzésével az alperes változásbejegyzés iránti kérelmének helyt adott - többek között -, törölte a cégjegyzékből az alapító által visszahívott felügyelőbizottsági tagok, köztük a felperes 15/086 rovatba bejegyzett adatait.
A változásbejegyző végzés közzétételére a Cégközlöny 2010. március 11. napi számában került sor.
A felperes 2010. március 2. napján előterjesztett keresetében - melyet utóbb pontosított - a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (1) bekezdése alapján a fenti változásbejegyző végzés felperesre rendelkezést tartalmazó része, a cégjegyzék 15/086 rovatába bejegyzett felügyelőbizottsági tagságát törlő rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a cégbíróságnak a jogszabálysértést észlelnie kellett volna, tekintve, hogy az alperes alapító okirata 2. számú mellékletének 1. pontja felsorolja a felügyelő­bizottság tagjait, külön szerepeltetve a munkavállalói tagokat és a megbízatásuk időtartamát. A 3/2010. (I. 29.) számú tulajdonosi határozat alapján benyújtott változásbejegyzési kérelemhez az alperesnek csatolnia kellett volna a munkavállalói tagok visszahívására vonatkozó, a Központi Üzemi Tanács által a 2006. évi IV. tv. (Gt.) 39. § (6) bekezdése alapján tett javaslatot, melynek hiányát, azaz a jogszabálysértést a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 136. § (1) bekezdése alapján, valamint hivatkozott arra is, hogy a kereset benyújtása a 2010. március 11-i közzététel alapulvételével idő előtti. Érdemben vitatta a kereset megalapozottságát, arra hivatkozva, hogy a cégbíróság a Ctv. rendelkezéseinek megfelelően járt el a változásbejegyzés iránti kérelem elbírálásakor. A felperes által hivatkozott, a felügyelő­bizottság munkavállalói tagjainak visszahívására vonatkozó Központi Üzemi Tanácsi javaslat nem okirati kelléke a cégeljárásnak, a visszahívás a Gt. 24. § (2) bekezdése alapján a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. A visszahívást tartalmazó 3/2010. (I. 29.) számú visszahívó határozatot elektronikus úton a cégbíróságra benyújtották.
Hivatkozott arra is, hogy az alapítói határozat meghozatalára jogszabályváltozás okán előállt jogi kényszer miatt került sor; a 2009. évi CXXII. tv. 4. § (2) bekezdésének végrehajtása érdekében született a döntés, mely a felügyelőbizottsági tagok számát hat főben maximálta, és a törvény 9. § (1) bekezdése 2010. január 31-ig kötelezte az alapítót, hogy működését hozza összhangba az új rendelkezéssel.
Utalt arra, hogy a Központi Közüzemi Tanács 2010. január 27-i levele közvetett módon akként értékelhető, hogy a meg nem erősített tagok visszahívhatók.
Hivatkozott arra is, hogy munkavállaló a felügyelő­bizottság tagja csak annyiban lehet, amennyiben azt a Gt. 38. § (1) bekezdése megengedi, legfeljebb az összlétszám egyharmadáig, ezen arány felett a munkavállalói részvétel nem megengedett, vagyis bekövetkezik a Gt. 39. § (6) bekezdése szerinti kizáró ok. Erre, valamint az alperes alapító okirata 10.1. pontjában foglaltakra figyelemmel, amennyiben 30 napon belül az üzemi tanács nem tesz eleget visszahívási, illetve javaslattételi kötelezettségének, az alperes jogosult a munkavállalói küldött visszahívására.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Ítélete indokolásában az alperes permegszüntetés iránti kérelme alaptalanságára vont következtetést, egyfelől a Pp. 136. § (1) bekezdése, másfelől a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja és 157. § a) pontja szerinti jogszabályi feltételek teljesülése hiányában.
A kereset érdemi vizsgálata körében kifejtette; felperes bizonyítási terhe mellett azt kellett tisztázni, hogy a változásbejegyzési eljárásra irányadó jogszabályok, a kérelem alapjául becsatolt okiratok alapján helye volt-e a változás bejegyzésének, a felperes felügyelőbizottsági tagsága törlésének, illetőleg a felperes által megjelölt okirat jogszabályba ütközés folytán jogszabálysértő-e.
Álláspontja szerint a Ctv. 50. § (1), (2) bekezdésén keresztül irányadó Ctv. 46. § (1) bekezdése, valamint a Ctv. 1. számú melléklet I/1/c. pontja alapján, továbbá a Gt. 38. § (1) bekezdése, 39. § (1), (2) bekezdése, 231. § (2) bekezdés d) pontja és 284. § (2) bekezdése alapján kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló alapító döntése, határozata volt csatolandó a sérelmezett visszahívás alapjául, az alperes ezen kötelezettségének a 3/2010. (I. 29.) számú alapító határozat benyújtásával eleget tett. Osztotta az elsőfokú bíróság az alperes azon védekezését, hogy a cégbíróságnak a kért változásbejegyzés során a felügyelőbi­zottsági tag törlése körében nem kellett vizsgálnia a visszahívás alapjául szolgáló üzemi tanácsi javaslat meglétét, az alapítói döntés jogszerűségét illetően kétsége nem kellett, hogy felmerüljön.
Kifejtette továbbá az elsőfokú bíróság, hogy az alperesnél a 2009. évi CXXII. tv. 2010. január 1-jével hatályba lépő 4. § (2) bekezdése értelmében hat természetes személy tagból álló felügyelőbizottság működhetett, és ezen törvényi rendelkezésnek a 9. § (1) bekezdése szerint köteles volt megfelelni az alapító okirat 2010. január 31-ig történő módosításával. A törvény által hat főben maximált, azon belül a Gt. 38. § (1) bekezdése szerinti egyharmados mértékben megszabott munkavállalói létszám okán az ezen törvényes mértéket meghaladóan felügyelőbizottsági tagsággal rendelkező tagok esetében a felügyelőbizottsági tagság megszűnésének törvényben meghatározott egyéb esete állt elő, így nem a személyükhöz kötődő kizáró ok miatt voltak visszahívandók. A törvényes mértéket meghaladó mértékben az üzemi tanácsot jelölt állításra, visszahívásra vonatkozó javaslattételi jog nem illeti meg, a Gt. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszahívásra nincs szükség, a joghatás kiváltásához a törvényes mértéket meghaladó létszám önmagában vezet.
Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, keresetének történő helytadást kért, hivatkozva arra, hogy az ítélet megalapozatlan, az elsőfokú bíróság a feltárt tényállásból helytelen jogi következtetést vont le.
Álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a felügyelőbizottsági tagsága megszűnésének oka nem a személyében rejlő okként értékelendő, hanem a Gt. 31. § (1) bekezdés f) pontja szerinti egyéb oknak. Ezen törvény nem írja felül a Gt. 39. § (6) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a felügyelőbizottság munkavállalói tagjait az üzemi tanács javaslata nélkül csak abban az esetben hívja vissza az alapító, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére mulasztja el a visszahívási kötelezettségét. Tekintve, hogy az alperes nem tartotta be a Gt. 39. § (6) bekezdésében foglaltakat, a változásbejegyzési kérelméhez nem csatolta a Központi Üzemi Tanács javaslatát, a kérelem teljesítésének nem volt helye, a cégbíróságnak a javaslat hiányát észlelni kellett volna, annak pótlására fel kellett volna hívni az alperest, illetőleg ennek teljesítetlensége esetén a kérelmet el kellett volna utasítani.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében - helyes indokai alapján - az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, fenntartva az elsőfokú eljárás során előterjesztett védekezését.
A felperes fellebbezése nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben teljes egészében feltárta, és helyes az abból a kereset alaptalanságára levont jogi következtetése is.
Az elsőfokú bíróság által helytállóan elbírált keresetben felhívott Ctv. 65. § (1) bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt.
A Ctv. 65. § (3) bekezdése szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyezési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
A Ctv. 65. § (1) és (3) bekezdése egybevetéséből következően a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per a változásbejegyző végzés elleni speciális jogorvoslat; a jogalkotó ezen keresetindítási lehetőség biztosításával, a rendes perorvoslat megvonásával a bejegyzési, változásbejegyzési eljárást kívánta felgyorsítani, figyelembe véve az ehhez fűződő jelentős gazdasági, forgalombiztonsági érdekeket. Garanciális szempontokat is szem előtt tartva jogorvoslati út biztosítása mégis szükséges, ezért rendelkezett akként a jogalkotó, hogy a bejegyző (változásbejegyző) végzés ellen fellebbezést előterjeszteni nem lehet, a végzés felülvizsgálata azonban e különleges pertípusban meghatározott körülmények fennállása mellett mégis kérhető.
A Ctv. 65. § (1) bekezdése szerinti per különlegessége a fenti körülményben rejlik: miután a bejegyző (változásbejegyző) végzés rendes jogorvoslatát hivatott pótolni, az általa biztosított felülvizsgálat sem terjeszkedhet túl azon a körön, amit egyébként a végzés elleni fellebbezés folytán lehetett volna elérni. Ezért szabályozza úgy a jogintézményt a Ctv. akként, hogy a kereset révén csak azt vizsgálhatja a perbíróság, hogy a cégeljárás során a cégbíróság az eljárására irányadó szabályok betartásával járt-e el, és döntését ennek megfelelően hozta-e meg.
A Ctv. 65. § (1) bekezdése szerinti per tehát egy speciális kontrollper, melynek keretében a bíróság a Ctv. 65. § (2) bekezdése szerinti határidőben, az arra jogosult részéről előterjesztett keresetben előadott okból vizsgálhatja felül a cégbíróság eljárását, azt kontrollálhatja, hogy az adott eljárásban - figyelembe véve az irányadó jogszabályokat és a kérelem alapjául szolgáló okiratokban foglaltakat - helye volt-e a változás bejegyzésének, jogsértő-e a változásbejegyző végzés.
A felperes a keresettel támadott cégbírósági végzés felügyelőbizottsági tagsága törlését elrendelő része tekintetében hivatkozott jogszabálysértésre, azt kifogásolta, hogy a cégbíróság nem észlelte, hogy az alperes a változásbejegyzési kérelemhez a 3/2010. (I. 29.) számú határozatot a Központi Üzemi Tanács munkavállalói tagok visszahívására vonatkozó javaslata nélkül csatolta be, utóbbi hiányában a kérelem teljesítésének nem volt helye.
Teljes körűen osztja a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy a keresetben előadott ok jogszabálysértés megállapítására nem ad alapot; az alperes egyszemélyes részvénytársaság, így a 2006. évi IV. tv. (Gt.) 231. § (2) bekezdés d) pontja szerint közgyűlési hatáskörbe tartozó, a felügyelőbizottság tagjainak visszahívására vonatkozó döntés meghozatala a Gt. 284. § (2) bekezdése értelmében a tulajdonosra tartozik.
Az eljárás irataiból kétségmentesen kitűnik, hogy az alperesi társaság tulajdonosi jogainak gyakorlója 2010. január 29-én 3/2010. (I. 29.) számú határozattal döntött - többek között - a felperes felügyelő­bizottsági tagságát érintően, a visszahívásáról rendelkezett, így maradéktalanul teljesültek a Gt. 231. § (2) bekezdés d) pontjában és 284. § (2) bekezdésében foglaltak.
Tekintve, hogy az alperes - többek között - felperes felügyelőbizottsági tagsága törlése iránti változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, az elsőfokú bíróság helytállóan azt vizsgálta, hogy ezen kérelem előterjesztése a vonatkozó jogszabá­lyoknak megfelelően történt-e.
A Ctv. 50. § (1), (2) bekezdésében és 46. § (1) bekezdésében foglaltak alapján helytállóan vont következtetést az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperest érintő változásbejegyzési kérelem előterjesztéséhez a Ctv. 1. számú melléklete I/1/c. pontja a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát írta elő kötelezően csatolandó okiratként, melynek az alperes maradéktalanul eleget tett a 3/2010. (I. 29.) számú határozat benyújtásával.
A fentiekből következően nem fog helyt felperes azon fellebbezési érvelése, hogy a Központi Üzemi Tanács Gt. 39. § (6) bekezdése szerinti javaslata hiányában, önmagában a legfőbb szerv határozata jogszerűen nem adott alapot a sérelmezett változásbejegyzés elrendelésére; a cégbíróságnak kizárólag a Ctv. 1. számú melléklete I/1/c. pontja szerinti okirat benyújtását kellett vizsgálnia, a határozat érdemét - jogszabályi felhatalmazás hiányában - nem bírálhatta felül, és arra - a fellebbezésben írtakkal szemben - jelen jogorvoslati eljárás keretében sincs mód.
Tekintettel arra, hogy a felperes a Pp. 164. § (1) bekezdése szerint nem bizonyította, hogy a keresetében hivatkozott körülmény a változásbejegyzési eljárás körében jogszabálysértésnek minősül, a Ctv. 65. § (1) bekezdésére alapított keresete nem foghat helyt, az elsőfokú bíróság helytállóan döntött annak elutasításáról.
A fellebbezésben előadottak eltérő tényállás megállapítására, illetőleg jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - utalva a Pp. 254. § (3) bekezdésében foglaltakra - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. 40.512/2010/5.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.