adozona.hu
ÍH 2011.125
ÍH 2011.125
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI KIKÖTÉS HATÁLYA, ÉRTELMEZÉSE - IDÉZÉS KIBOCSÁTÁSA NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI KIKÖTÉS ESETÉBEN I. Arra a személyre, aki nem alanya a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződésnek, a kikötés hatálya nem terjed ki. II. Választottbírósági kikötésre hivatkozással a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása nem a Pp. szabályain, hanem a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezésén alapul [1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 5. § (5) bek., 8. § (1) bek., Pp. 130. § (
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I. és II. rendű alperes között, az Sz.-i 851 hrsz. és 888 hrsz. szám alatti ingatlanok vonatkozásában létrejött vételi jogot alapító szerződések érvénytelenségét. A felperes hivatkozott a Csjt. 30. §-ára, valamint a Ptk. 200. § (2) bekezdésére. A felperes kérte az eredeti állapot helyreállítását, illetve, hogy a bíróság az alpereseket kötelezze a fentiek tűrésére.
A felperes keresetleveléhez csatolta az E. 2004. Kft. és az I. rend...
ÍH 2011.125 VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI KIKÖTÉS HATÁLYA, ÉRTELMEZÉSE - IDÉZÉS KIBOCSÁTÁSA NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI KIKÖTÉS ESETÉBEN
I. Arra a személyre, aki nem alanya a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződésnek, a kikötés hatálya nem terjed ki.
II. Választottbírósági kikötésre hivatkozással a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása nem a Pp.</a> szabályain, hanem a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezésén alapul [1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 5. § (5) bek., 8. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont].
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I. és II. rendű alperes között, az Sz.-i 851 hrsz. és 888 hrsz. szám alatti ingatlanok vonatkozásában létrejött vételi jogot alapító szerződések érvénytelenségét. A felperes hivatkozott a Csjt. 30. §-ára, valamint a Ptk. 200. § (2) bekezdésére. A felperes kérte az eredeti állapot helyreállítását, illetve, hogy a bíróság az alpereseket kötelezze a fentiek tűrésére.
A felperes keresetleveléhez csatolta az E. 2004. Kft. és az I. rendű alperes között, 2005. november 22. napján létrejött bankhitelszerződés másolatát, valamint azon közjegyzői okirat másolatát, amely III. és IV. sorszám alatt tartalmazza a nevezett ingatlanokra vonatkozó opciós szerződés módosítását. Csatolta továbbá a közötte és a II. rendű alperes - az ingatlanok kizárólagos tulajdonosa - között 2009. december hó 3. napján létrejött házassági vagyonközösséget alapító okiratot, amelyben arról rendelkeztek, hogy nevezett ingatlanok tulajdonjogát 1-ed tulajdoni hányad arányban megszerezte a felperes.
Az elsőfokú bíróság végzésével - a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az E. 2004. Kft. és az I. rendű alperes között létrejött bankhitelszerződés, valamint az opciós szerződések egyaránt tartalmazzák a felek azon megállapodását, hogy a szerződéssel kapcsolatos vitás ügyek tekintetében a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagosan illetékes. Hivatkozott az elsőfokú bíróság a Vbtv. 8. § (1) bekezdésére, és hangsúlyozta, hogy a bankhitelszerződést maga a felperes írta alá mint az E. 2004. Kft. ügyvezetője.
A végzés ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében előadta, hogy az E. 2004. Kft.-nek nem ő az ügyvezetője, hanem fia. Ennek megfelelően a bankhitelszerződést sem ő, hanem a társaság képviseletében eljárva, fia írta alá. Fellebbezéséhez csatolta fia erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát is. Hivatkozott továbbá arra, hogy az opciós szerződéseknél sem volt szerződő fél, így rá a választottbírósági kikötések hatálya nem terjed ki. Ennek megfelelően pedig kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül, és utasítsa az elsőfokú bíróságot az ügy érdemi tárgyalására.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Vbt. 5. § (1) bekezdése szerint, a választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik.
A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a választottbírósági szerződés más szerződés részeként vagy önálló szerződésként köthető, és akár eseti, akár állandó választottbíróság kikötését tartalmazhatja.
A perbeli esetben - és ezt a felperes sem vitatta - mind a bankhitelszerződés, mind az alperesek között létrejött opciós szerződések tartalmazzák a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességére vonatkozó kikötést.
A másodfokú bíróság az iratok vizsgálatát követően megállapította, hogy ezen kikötések hatálya a felperesre nem terjed ki. A választottbírósági kikötés ugyanis - a Vbt. 5. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a felek megállapodásán alapszik, hatálya a szerződő felekre terjed ki. A felperes azonban egyik szerződés megkötésénél sem volt szerződő fél.
A Fővárosi Ítélőtábla e körben utal a Ptk. 52. § (2) bekezdésére, a Ptk. 53. § (3) bekezdésére, valamint a Ptk. 55. §-ára. A korlátolt felelősségű társaság önálló jogalany, ebből következően tehát jelen ügyben a bankhitelszerződés vonatkozásában is maga a gazdasági társaság tekintendő szerződő félnek; a választottbírósági kikötés hatálya is rá terjed ki. A választottbírósági kikötés hatálya a felperesre akkor sem terjedne ki, ha a Kft. nevében ő járt volna el képviselőként a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződések megkötésekor. A keresettel támadott opciós szerződések több más szerződéssel egy közjegyzői okiratba vannak foglalva, mely okiratot a felperes is aláírt. Az egyes megállapodások önálló szerződések, amelyekben külön-külön vannak megnevezve a szerződő felek, s az egyes megállapodások külön-külön is tartalmazzák a választottbírósági kikötést. A III-IV. szám alatti opciós szerződéseknek azonban a felperes nem alanya, így a választottbírósági kikötés hatálya a felperesre nem terjed ki.
Megjegyzi a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja akkor sem lenne alkalmazható, ha a jogvita eldöntése választottbíróság hatáskörébe tartozna, mert erre az esetre a Vbt. 8. § (1) bekezdése lenne az irányadó. E jogszabályhely rendelkezése alapján kerülhetne sor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására.
Mindezekre tekintettel tehát, a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság végzése eljárási szabályt sért és a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott, az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 3. Pf. 20.536/2010/1.)