adozona.hu
AVI 2011.9.104
AVI 2011.9.104
Az illetékfizetési kötelezettség a vagyon szerzéséhez kapcsolódik, az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés (1990. évi XCIII. tv. 7. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2005. május 26. napján kelt és jogerős hagyatékátadó végzés szerint a 2004. július 19. napján elhunyt testvére után örökölt egy lakóingatlant, a "Sz." Gyógyszer- kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társasággal (a továbbiakban: Bt.) szemben az örökhagyó halála folytán keletkezett (a hagyatéki leltárban üzletrészként feltüntetett) elszámolási igényt, továbbá egy gépkocsi-nyereménybetétkönyvet.
Az Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2005. július 20. napján kelt fizetés...
AVI 2011.9.104 Az illetékfizetési kötelezettség a vagyon szerzéséhez kapcsolódik, az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés (1990. évi XCIII. tv. 7. §)
A felperes 2005. május 26. napján kelt és jogerős hagyatékátadó végzés szerint a 2004. július 19. napján elhunyt testvére után örökölt egy lakóingatlant, a "Sz." Gyógyszer- kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társasággal (a továbbiakban: Bt.) szemben az örökhagyó halála folytán keletkezett (a hagyatéki leltárban üzletrészként feltüntetett) elszámolási igényt, továbbá egy gépkocsi-nyereménybetétkönyvet.Az Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2005. július 20. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére öröklési illetéket szabott ki, majd a fizetési meghagyást a 2006. április 10. napján kelt 648.279/2005. számú határozatával megváltoztatta, és az illeték összegét 1 955 211 Ft-ban határozta meg. Határozatának indokolása szerint illetéket szabott ki az ingatlan megszerzése után, a gépkocsi-takarékbetét öröklése illetékmentes, tévesen számított fel felperes terhére egy más személy által örökölt utánfutó megszerzése miatt illetéket, továbbá megállapította, hogy a Bt.-vel szembeni elszámolási igény készpénznek (ingó vagyontárgynak) minősült, amely öröklése illetékköteles.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a 2006. december 8. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában hivatkozott az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek (a továbbiakban: Itv.) az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseire, közöttük a 16. § (1) bekezdés b) pontjára, a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 36. §-ának (1)-(2) bekezdésére és megállapította, hogy a hagyatékátadó végzésben megnevezett elszámolási igény nem minősült a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betétnek, ugyanis azt a felperesnek pénzösszeg formájában adták ki. A pénzösszeg, mint vagyontárgy illetékköteles ingóság, az elszámolási igény után ezért az elsőfokú hatóság az illetékkötelezettséget helytállóan állapította meg.
A felperes keresetében a másodfokú határozat megváltoztatását és az egyéb vagyontárgy után kiszabott 327 195 Ft illeték törlését kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot megváltoztatta, és a felperes terhére az egyéb vagyontárgyak után kiszabott 327 195 Ft öröklési illetéket törölte. Indokolásában az Itv. öröklési illetékkötelezettséggel kapcsolatos szabályozásának, a Ptk. 598. §-ának, 673. § (1) bekezdésének együttes értelmezésével azt állapította meg, hogy a felperes örökségként a Bt.-ben lévő vagyoni betétet szerezte meg, függetlenül attól, hogy az öröklés időpontjában hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 96. §-a szerint a társaság többi tagjával történő megegyezés hiányában a Bt.-be tagként nem lépett be, illetve a Gytv. 36. §-ának (1)-(2) bekezdései értelmében a gazdasági társaság tevékenységi körének változása nélkül nem is léphetett volna be. A vagyoni betét megszerzése az Itv. 16. §-ának (1) bekezdés b) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól, ezért az alperes e szerzés után a felperest illetékfizetésre jogsértő módon kötelezte.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Lényegében fenntartotta és megismételte a határozatában foglaltakat, álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletét az Itv. alkalmazott jogszabályhelyeinek téves értelmezésével hozta meg. Az alperes felülvizsgálati kérelmét 2008. február 22-én kiegészítette.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 22. §-a szerint az ember jogképessége halálával megszűnik, hagyatéka átszáll az örökösre, amely vagyonátszállást e törvény öröklésnek nevez (Ptk. 598. §). Az öröklés jogi hatása az örökség megszerzése, az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot, illetőleg annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát (örökség) - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül - megszerzi [Ptk. 673. § (2) bekezdés].
A Ptk.-ban szabályozott örökléshez az Itv. illetékfizetési kötelezettséget rendel, az Itv. 1. §-a alapján öröklés esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az illetékfizetési kötelezettség tehát (ahogyan ajándékozás és visszterhes vagyonszerzés esetén is) a vagyon szerzéséhez kapcsolódik, az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés (Itv. 7. §).
Az öröklés megnyíltát és az öröklési illetékkötelezettség keletkezését a Ptk. 673. §-ának (1) bekezdése és az Itv. 3. §-ának (1) bekezdése azonos időpontban, az örökhagyó halála napján határozza meg.
E jogszabályhelyek alapján tehát az örökös azt a vagyont szerzi meg örökléssel, és annak a vagyonnak a megszerzése öröklési illetékköteles, amely az örökhagyó halála napján az örökhagyó vagyona volt. A perbeli esetben az örökhagyó vagyonának részét halála időpontjában a Bt.-ben lévő vagyoni betétje képezte, így a vagyoni betét része volt az örökségnek, és vonatkoztak rá az Itv.-nek az öröklési illetéket szabályozó rendelkezései. Az örökhagyó vagyonának halála napján az illetékhatóság által megjelölt elszámolási igény nem volt a része, a felperes elszámolási igényt nem örökölt, így azt az első- és másodfokú hatóság tévesen vonta az illetékköteles ingóörökség körébe. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a per tárgyához (amely illetékügy) felperesnek a Bt.-vel szembeni elszámolási igénye - sem annak keletkezése, sem érvényesítésének körülményei és eredménye - nem tartozik.
Az Itv. 16. §-ának (1) bekezdés b) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése. A felperes által örökölt vagyoni betét tehát illetékmentes. Az elsőfokú bíróság az alkalmazandó jogszabályokat megfelelően értelmezte, és helytálló jogkövetkezményt (a felülvizsgálni kért határozatok megváltoztatása) alkalmazott.
Az alperes az elsőfokú ítéletet 2007. november 14. napján vette át, amely időpontot követő 3 hónapon túl egészítette ki a felülvizsgálati kérelmét, így a Legfelsőbb Bíróság a kiegészítést a Pp. 272. §-ának (1) bekezdése alapján nem értékelhette.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 39.025/2008.)