adozona.hu
AVI 2011.8.92
AVI 2011.8.92
A jövedéki adó visszatérítésére az Art. szabályai az irányadóak [2003. évi XCII. tv. 4. § (3) bek. h) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú jövedéki hatóság 2003. január 1-jétől 2005. december 21-ig terjedő időszakra adóellenőrzést végzett a felperesnél, mint mezőgazdasági vállalkozónál.
Az ellenőrzés megállapította, hogy a felperes a v.-i 069 hrsz. alatt nyilvántartott területet birtokában tartja, azon mezőgazdasági gazdálkodást folytatott, a területre vonatkozó földhasználati jogcím az ingatlan-nyilvántartásba azonban nem került bevezetésre, ezért a felperes jövedéki adó visszatérítés iránti kérelme nem volt megala...
AVI 2011.8.92 A jövedéki adó visszatérítésére az Art. szabályai az irányadóak [2003. évi XCII. tv. 4. § (3) bek. h) pont]
Az elsőfokú jövedéki hatóság 2003. január 1-jétől 2005. december 21-ig terjedő időszakra adóellenőrzést végzett a felperesnél, mint mezőgazdasági vállalkozónál.Az ellenőrzés megállapította, hogy a felperes a v.-i 069 hrsz. alatt nyilvántartott területet birtokában tartja, azon mezőgazdasági gazdálkodást folytatott, a területre vonatkozó földhasználati jogcím az ingatlan-nyilvántartásba azonban nem került bevezetésre, ezért a felperes jövedéki adó visszatérítés iránti kérelme nem volt megalapozott.
Az ellenőrzés eredményeként meghozott elsőfokú határozat a felperest 456 000 Ft jövedéki adó, 228 000 Ft adóbírság és 44 234 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2006. november 9-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot összegszerűségében akként változtatta meg, hogy a felperest 422 000 Ft jövedéki adó, 211 000 Ft adóbírság, és 40 712 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
A felperes keresetében e határozatok megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság a jövedéki bírság összegét 215 000 Ft-ra, a bírságot 107 500 Ft-ra, a késedelmi pótlék összegét pedig 33 103 Ft-ra mérsékelje.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, és ennek megfelelően változtatta meg az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes használatában haszonbérleti szerződés alapján mezőgazdasági tevékenység folytatására alkalmas földterület van, amelyen alperes által sem vitatottan mezőgazdasági termelést folytat. Ebből következően a felperes a 216/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja 1. pont által meghatározott személy, aki megalapozottan terjesztette elő adó-visszatérítés iránti kérelmét.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiánya a felperesen kívülálló okoknál fogva jött létre, és egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén adó-visszatérítés akadályát nem képezi. Ezen túl megállapította az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felperes a haszonbérleti szerződéseket tulajdonosokkal kötötte meg, tekintettel arra, hogy ezeknek a személyeknek a tulajdonszerzése hatósági határozattal történt. Ez pedig nem kívánja meg a tulajdonos-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását.
Az alperes fenntartotta azt az álláspontját, hogy amennyiben a szerződések és a hozzájuk kapcsolódó változások, azaz a földhasználati jogcímek nem kerülnek átvezetésre a közhiteles nyilvántartáson, úgy a jogszabály erejénél fogva érvénytelennek minősülnek, figyelemmel az Ftv. 25/A. §-ára.
Önmagában az a körülmény, hogy a felperes a haszonbérleti szerződéseket az illetékes földhivatalhoz benyújtotta, még nem alapozza meg a jogszerű földhasználatot, mivel a peres eljárás idejéig azok nem kerültek nyilvántartási átvezetésre.
Ezen túl hivatkozott az alperes arra is, hogy a földhasználatokat a földhasználati lapon kell nyilvántartani.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A perben nem volt vitatott, hogy a felperes a v.-i 069 hrsz. alatt nyilvántartott területet birtokában tartja, azon mezőgazdasági gazdálkodást folytat. Ennek alapján adó-visszatérítési kérelmet nyújtott be.
A felülvizsgálati eljárás során kizárólag abban a jogkérdésben kellett dönteni, hogy a felperes az általa birtokban tartott és megművelt termőföldekre milyen jogcímmel rendelkezik, ezek a jogcímek az ingatlan-nyilvántartásban, illetőleg a földhasználati nyilvántartásról szóló földhasználati lapon átvezetésre kerültek-e.
A felperes a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 5.) Kormányrendelet (R) 1. § (1) bekezdése alapján terjesztett elő adó-visszatérítés iránti kérelmet.
Az R. 6. § (2) bekezdése értelmében a visszaigénylésre az R.-ben nem szabályozott esetekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (Art.)
4. § (3) bekezdés b) pontja alapján, ha az Art. másként nem rendelkezik, az adó-visszaigénylés és adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a jövedéki adó-visszaigénylés költségvetési támogatásnak minősül, annak visszatérítésére, kiutalására és ellenőrzésére nem az R., hanem az Art. szabályai az irányadóak. Az R. költségvetési támogatásra vonatkozó szabályozást nem rögzít.
A felperessel szemben adóellenőrzés és adóigazgatási eljárást folytattak le, amely során az alperes jogosult volt annak vizsgálatára, hogy a felperes a bevallásaiban a költségvetési támogatást jogszerűen, azaz az irányadó rendelkezésnek megfelelően igényelte vissza.
Az irányadó rendelkezés a termőföldről szóló többször módosított 1994. évi LV. törvény (Ftv.) 1. § (1) bekezdése és a 2. § (1) bekezdése szerint, e törvény hatálya kiterjed az ország területén lévő valamennyi termőföldre, és a termőföldek hasznosítására, használatára is.
Az Ftv. 2000. január 1-jétől hatályos 11/A. §-a értelmében a földhasználattal összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást igénybe venni, csak a föld fekvése szerinti földhivatal által nyilvántartott földhasználatra lehet.
Az Ftv. 90. §-ának c)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) 2. § (1) bekezdése értelmében földhasználati lapon kell nyilvántartani a körzeti földhivatal illetékességi területén a földhasználó használatában álló valamennyi termőföldet, illetőleg mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet.
Az Ftv. és a Korm. r. szabályai tehát a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó-visszatérítésére alkalmazni kell, és ezek alapján kizárólag a földhivatal által nyilvántartásba vett földterületekre lehet a visszaigénylést érvényesíteni, függetlenül attól, hogy a termelő ténylegesen mekkora területet vett használatába és művelt meg.
A felperes a perbeli esetben az ismertetett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő jogcímmel nem rendelkezett, illetőleg a jogcímét földhasználati lappal igazolni nem tudta. Az általa hivatkozott földhivatali igazolások kizárólag a megművelt területek nagyságára és magára a mezőgazdasági művelésre vonatkoztak, a használati jogcímeket a fent idézett jogszabályi módon igazolni nem sikerült.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem volt jelentősége e tekintetben annak, hogy a felperesen kívül álló ok, nevezetesen a földkiadási eljárás elhúzódása miatt történt, hogy a földhasználati jogcímek nem kerültek ingatlan-nyilvántartási, illetőleg földhasználati lapon nyilvántartásra. Így nem volt jelentősége annak sem, hogy a felperes a maga részéről eleget tett az Ftv. 25. §-ában rögzített kötelezettségének, azaz, hogy a haszonbérleti szerződéseket az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtotta.
A jogszabályi rendelkezésnek megfelelő jogcím és nyilvántartás igazolásának hiányában a felperes a gázolaj jövedéki adó visszatérítési kérelmét teljesíteni nem lehetett.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.019/2008.)