adozona.hu
AVI 2011.8.91
AVI 2011.8.91
Az elkobzás nem csupán a jövedéki törvénysértést elkövető tulajdonossal szemben alkalmazható [2003. évi CXXVII. tv. 120. § (2) és (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A H. Közúti Határátkelőhely kilépő oldalán 2006. április 2-án ellenőrzés alá vonták a felperes tulajdonában álló, de N. S. szerb állampolgár által vezetett Mercedes Sprinter 312D típusú személygépkocsit (továbbiakban: személygépkocsi). A személygépkocsi jövedéki termékek elrejtésére átalakított lépcsőjéből összesen 23.9 karton magyar adójegyet nem tartalmazó cigaretta került lefoglalásra a személygépkocsival, annak forgalmi engedélyével, indítókulcsával együtt büntetőeljárás keretében.
A vár...
AVI 2011.8.91 Az elkobzás nem csupán a jövedéki törvénysértést elkövető tulajdonossal szemben alkalmazható [2003. évi CXXVII. tv. 120. § (2) és (3) bek.]
A H. Közúti Határátkelőhely kilépő oldalán 2006. április 2-án ellenőrzés alá vonták a felperes tulajdonában álló, de N. S. szerb állampolgár által vezetett Mercedes Sprinter 312D típusú személygépkocsit (továbbiakban: személygépkocsi). A személygépkocsi jövedéki termékek elrejtésére átalakított lépcsőjéből összesen 23.9 karton magyar adójegyet nem tartalmazó cigaretta került lefoglalásra a személygépkocsival, annak forgalmi engedélyével, indítókulcsával együtt büntetőeljárás keretében.A városi bíróság végzésében (továbbiakban: végzés) a személygépkocsi, az indítókulcs, és a forgalmi engedély lefoglalását megszüntette, ezeket N. S. részére kiadni rendelte.
A Fővámhivatal 2006. szeptember 5-én kelt végzésében a személygépkocsit és indítókulcsát lefoglalta. Megismételt eljárásban hozott határozatban az elsőfokú jövedéki hatóság elrendelte a lefoglalt személygépkocsi és indítókulcs elkobzását, és ezek állam javára történő értékesítését. Döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 120. § (2) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adózatlan jövedéki termék szállítására használt eszköz elkobzásáról kellett rendelkeznie, mivel azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elkobzás tárgyában hozott érdemi döntést helybenhagyta.
A felperes keresetében az elkobzás tárgyában hozott határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt:
Lefoglalásra sor kerülhet a büntető- és a közigazgatási eljárás során is, párhuzamos eljárási cselekmény esetén azonban a Jöt. a büntetőügyben eljáró bíróság eljárásának biztosít elsőbbséget. A Jöt. 119. § (1) bekezdése a büntetőeljárás befejezése után is lehetőséget ad a közigazgatási szervnek az elkobzás érvényesítésére. A perbeli esetben - a felperes érvelésével ellentétben - a jogvita eldöntésére nem a vámjogszabályok, hanem a Jöt. rendelkezései az irányadóak. A Jöt. 120. § (2) bekezdése pedig egy "kivételes kógens norma, mely alkalmazásának egyetlen feltétele, hogy a szállításra használt eszközön jövedéki törvénysértést célzó átalakítást" végezzenek. A személygépkocsi jövedéki törvénysértést célzó átalakítása a szakértői vélemény alapján aggálytalanul megállapítható, ezért az alperes döntése megalapozott és törvényes.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Jöt. 48. §-ában, 119-120. §-aiban és az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartottja.
A Jöt. 119. § (1) bekezdése szerint a vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el. A 119. § (2) bekezdés a)-g) pontja pedig felsorolja azokat az eseteket, amikor a vámhatóságnak lefoglalás tárgyában határozatot kell hoznia. E felsorolás tartalmazza a jövedéki termék szállítására használt eszköznek, a gépjárműnek a lefoglalását is.
A Jöt. 120. § (1)-(3) bekezdései szerinti szabályozásból következően a lefoglalt terméket, zárjegyet továbbá a 119. § (2) bekezdés e)-f) pontjában megjelölt eszközt el kell kobozni, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírság kerül kiszabásra.
A Jöt. 119. § (2) bekezdés e)-f) pontjai szerinti törvényhely hatálya alá tartozik a jövedéki termék felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz.
A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a Jöt. 120. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a (3) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. A Jöt. 120. § (3) bekezdése szerint a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz elkobzásáról kell rendelkezni, ha a jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított 5 munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - nem engedélyezte.
Az előzőekben ismertetett kötelező törvényi szabályzásból következően a büntetőeljárás jogerős befejezése, és egy jövedéki bírságot előíró határozat jogereje sem zárja ki a Jöt. szerinti elkobzás érvényesítésére irányuló jövedéki eljárás megindítását, a lefoglalás és az elkobzás alkalmazását.
A felek közötti jogvita eldöntésére tehát nem a felperes által hivatkozott vám és nem is a büntető anyagi és eljárási szabályok, hanem a Jöt. jövedéki ügyre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A Jöt. előzőekben ismertetett szabályai - a felperes érvelésével ellentétben - kifejezetten kötelezik a vámhatóságot arra, hogy a jövedéki bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedése utáni időben is intézkedjen az elkobzás foganatosítása érdekében. Kiemeli e körben a Legfelsőbb Bíróság még azt is, hogy amennyiben a szállításra használt eszközön jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek akkor az elkobzásnak egyébként sem feltétele a jövedéki bírság kiszabása, vagy a kiszabott jövedéki bírság megfizetése, és nincs jelentősége annak sem, hogy a szállításra használt eszköz kinek a tulajdonában áll. [Jöt. 120. § (2)-(3) bekezdései] Ennél fogva nem helytálló az a felperesi érvelés, amely szerint az elkobzás csak a jövedéki törvénysértést elkövető tulajdonossal szemben lenne alkalmazható. A kifejtettekből következik az is, hogy a büntetőügyben eljáró bíróság lefoglalás tárgyában hozott végzése a jövedéki hatóságot illetve a közigazgatási perekben eljáró bíróságot nem köti. (Pp. 4. §, EBH 1257.)
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy alkotmányellenes jogalkalmazásra nem került sor, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért anyagi és eljárás jogszabályt, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.159/2008.)