BH+ 2011.8.368

A mérlegelési körülményeket az egyes szankciók megállapításánál (mellőzésénél) egységesen kell értékelni [2003. évi CXXVII. tv. 114. §, 116. §, 148. §, 13/2004. (III. 25.) PM r., 2913/1992. EGK r. 12. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú jövedéki hatóság 2008. október 10-én jövedéki ellenőrzést végzett a felperes üzlethelyiségében. Az ellenőrzés során lefoglalta a vásárlótérben talált 23 db 0,7 literes Malone's Irish Wine Base Cream feliratú 14,5 tf%-os alkoholterméket, amelyen zárjegy nem volt elhelyezve. A termékből mintát vettek, a mintát alkoholtartalma és összetétele vonatkozásában megvizsgáltatta. A termék forgalmazója a felperesi beavatkozó arról tájékoztatta a jövedéki hatóságot, a jövedéki termék írország...

BH+ 2011.8.368 A mérlegelési körülményeket az egyes szankciók megállapításánál (mellőzésénél) egységesen kell értékelni [2003. évi CXXVII. tv. 114. §, 116. §, 48. §, 13/2004. (III. 25.) PM r., 2913/1992/EGK rendelet 12. cikk]
Az elsőfokú jövedéki hatóság 2008. október 10-én jövedéki ellenőrzést végzett a felperes üzlethelyiségében. Az ellenőrzés során lefoglalta a vásárlótérben talált 23 db 0,7 literes Malone's Irish Wine Base Cream feliratú 14,5 tf%-os alkoholterméket, amelyen zárjegy nem volt elhelyezve. A termékből mintát vettek, a mintát alkoholtartalma és összetétele vonatkozásában megvizsgáltatta. A termék forgalmazója a felperesi beavatkozó arról tájékoztatta a jövedéki hatóságot, a jövedéki termék írországi gyártója a terméket a vámhatóság engedélyével forgalmazza, ezzel szemben a jövedéki hatóság megkeresésére végzett ellenőrzésről készült vizsgálati jegyzőkönyv szerint a termék egy másik vámtarifaszámú 14,2 v/v% alkoholtartalmú likőr. A vizsgálati eredmény alapján a jövedéki hatóság az eljárás során bemutatott szállítóleveleken szereplő összesen 1680 liter alkoholtermék vonatkozásában a felperest 2 815 010 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. Elrendelte a lefoglalt alkoholtermék elkobzását, megsemmisítését, vizsgálati díjat állapított meg, illetve elrendelte az üzlethelyiség 12 napra történő lezárását.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes eljárását felfüggesztette. Egyeztetést folytatott az ír vámhatóság tarifaosztályával, majd 2009. július 2-i határozatával az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú jövedéki hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az új eljárás során az elsőfokú jövedéki hatóság helyszíni ellenőrzést tartott a felperes raktárában, majd 2009. augusztus 10-i határozatában a felperest 520 780 Ft jövedéki bírság, 25 800 Ft vizsgálati költség megfizetésére kötelezte. Elrendelte a lefoglalt alkoholtermék elkobzását, megsemmisítését és az üzlethelyiség 12 napra történő lezárását.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2009. október 9-i határozatával az elsőfokú döntést oly módon változtatta meg, hogy a jövedéki bírság összegét 50 000 Ft-ra csökkentette, a határozat egyéb rendelkezéseit hatályában fenntartotta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
A per során az alperes 2010. január 12-én határozatát módosította, és az üzlet lezárására vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte. A határozat egyéb rendelkezéseit nem érintette.
A felperes a keresetét a módosító határozattal szemben tartotta fenn.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletét azzal indokolta, hogy a jövedéki termékek besorolása a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (továbbiakban: Jöt.) megjelölt vámtarifaszám alkalmazásáról szóló 13/2004. (III. 25.) PM rendelet (továbbiakban: PM r.) alapján történik, amely a Kombinált Nómenklatúrával megegyező tartalmú, azonban a PM r. 2. számú mellékletében külön felsorolt nyertek. A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a felperes állításával ellentétben az eljárás tárgyát képező alkoholtermék kötelező érvényű tarifális besorolása nem történt meg. Az alperes által az ír vámhatóság tarifaosztályával végzett egyeztetés nem vezetett eredményre, ezért a magyar jövedéki hatóságnak lehetősége volt a helytelen áruosztályozás felülbírálatára. Hangsúlyozta, hogy a felperessel szemben visszamenőleges vámtarifaszám alkalmazására nem került sor. A jövedéki ellenőrzésnek ugyanis része a jövedéki termék vámtarifa számának megállapítása.
A Fővárosi Bíróság kifejtette, hogy az eljárás tárgya a felperes raktárából kiszállított termékmennyiség volt, ami a Jöt. 114. § (2) bekezdés c) pontja alapján adózás alól elvont terméknek minősült, és zárjeggyel kellett volna ellátni. Hangsúlyozta, hogy a Jöt. az objektív felelősség elvére épül, az adózás alól elvont jövedéki terméket birtokban tartó felperes felelősséggel tartozik. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint az alperes jogszerűen alkalmazta a Jöt. 116/A. § (1) bekezdésében foglaltakat, miután a jövedéki bírság összegét 50 000 Ft-ra csökkentette.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Hangsúlyozta, hogy a vizsgált alkoholtermék besorolását az ír vámhatóság elvégezte, azt a BTI (Binding Tariff Information) rendszerében feltüntette, annak alapján a felperes a terméket jogszerűen szerezte be. Ezen besorolás egész Európában elfogadott, attól az alperes jövedéki hatóság nem térhet el, ugyanannak a terméknek az Európai Unió területén nem lehet két különböző vámtarifaszáma. Utalt arra is, hogy az ír vámhatóság az általa elvégzett besorolást a magyar jövedéki hatóság megkeresése ellenére fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy a jövedéki hatóság által megállapított vámtarifaszám a Jöt. 48. § (21) bekezdése folytán nem alkalmazható visszamenőlegesen. A jövedéki hatóság akkor térhetett volna el az ír vámhatóság besorolásától, ha kötelező érvényű vámtarifa besorolást végez, ilyen eljárást azonban nem folytatott le. A felperes sérelmezte, hogy az alperes nem tisztázta a döntéséhez szükséges tényállást, ami a Ket. 50. §-ába ütközik, miután nem folytatott eredményes egyeztetést az ír vámhatósággal. A felperes kifogásolta, hogy körültekintő eljárását sem az alperes, sem a bíróság nem értékelte annak ellenére sem, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, ezért a bírság kiszabását vele szemben mellőzni kellett volna. Álláspontja szerint a Jöt. objektív felelősségi rendszere sem kötelezheti arra a felperest, mint kereskedőt, hogy többet tegyen annál, mint amit a jogszabály tőle elvár, miszerint a terméket számlával és jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezze be.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte hangsúlyozva, hogy az ír vámhatóság besorolása a jövedéki hatóságot nem kötötte. Nincs szó visszamenőleges hatályú vámtarifaszám alkalmazásáról, és a felperes körültekintő eljárását az alperes méltányos mérlegelési jogkörben döntése értékelte, amikor a jövedéki bírság összegét nagymértékben csökkentette. Hangsúlyozta, hogy a felperes objektív felelősségét a besorolást illetően a jogszabály nem korlátozza.
A felperesi beavatkozó előkészítő iratában szintén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes a Jöt. 11. § (3) bekezdésének megfelelően járt el, az árukísérő okmányokban feltüntetett besorolásért nem felelhet, mert annak felülbírálására sincs jogi lehetősége. Sérelmezte, hogy a jövedéki hatóság az ír vámhatósággal történő tagállami egyeztetést nem folytatta le.
A felülvizsgálati kérelem kisebb részében megalapozott.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Bíróságának C-150/08. ügyben hozott ítéletéből kitűnően a jövedéki hatóság utólagos adó-megállapítás tárgyában folyamatban lévő eljárásban jogosult a termékek Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására annak megállapítása érdekében, hogy a terméket milyen jövedéki adó terheli. Az Európai Unió Bírósága C-495/03. számú ügyéből következik, hogy az olyan nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő jogvitában, amelyben másik tagállam vámhatóságai a jogvitán kívül álló személy számára hasonló áru tekintetében már adtak ki kötelező érvényű tarifális felvilágosítást, a bíróságnak jogában áll a hibás tarifális besorolás megváltoztatása. E körben a nemzeti bíróság nem köteles értelmezési kérdést terjeszteni az Európai Unió Bírósága elé. Ugyanakkor értelmezést igénylő besorolási kérdésekben az Európai Unió Bírósága is véleményt nyilvánít (C-339/09. ítélet).
A Legfelsőbb Bíróság korábbi tarifális besorolási jogvitákban hozott eseti döntéseiben kifejtette, hogy a kötelező tarifális besorolást csak jogosultja használhatja fel. [A közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, a Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendeletének (továbbiakban Vámkódex) 12. Cikk (2) bekezdése, valamint a Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK rendelet (továbbiakban R.) 10. Cikk (1) bekezdése.] A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a közösségi szabályozás értelmében nincs olyan hatályos rendelkezés, amely eltérő tartalmú kötelező tarifális felvilágosítás kiadását abszolút tilalomba ütközőnek tartaná. Az adott konkrét esetben hangsúlyozta, hogy az osztrák, illetve a magyar kötelező tarifális felvilágosításoknak nem volt azonos a jogosultja, tehát a magyar vámhatóságot az osztrák kötelező tarifális felvilágosítás nem kötötte. Hangsúlyozta, hogy a kötelező tarifális felvilágosítás a vámhatóságokat csak a kötelező tarifális felvilágosítás jogosultjával szemben csak a tarifális besorolás tekintetében köti és csak olyan áruk vonatkozásában, amelyekre nézve a vámalakiságokat a felvilágosítás megadását követően végezték el (Kfv.I.35.099/2008/8. szám).
A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felülvizsgálati kérelemben kifejtett azon álláspontot, hogy a Bizottság megkeresésének elmulasztása az alperes döntését jogszabálysértővé teszi. Az R. 9. Cikke értelmében a Bizottság jogában áll annak eldöntése, hogy hoz-e intézkedést az ugyanazon árukra vonatkozóan létező különböző kötelező érvényű tarifális felvilágosítások esetében a vám-nómenklatúra egységes alkalmazásának biztosítása érdekében. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az alperes a jelen ügyben jövedéki ellenőrzés keretében járt el, amelynek jogalapja nem közvetlenül a Vámkódex, hanem az annak besorolását felhasználó PM rendelet.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a jövedéki hatóságnak akkor is joga van a jövedéki termék besorolásának megállapításához, ha a felperest a termék beszerzésekor, a beszerzés okmányainak rendelkezésre állásakor mulasztás nem terheli. Az alperes által elvégzett besorolás alapját a Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének 2009. február 12-i szakvéleménye alapozza meg, amelynek megállapításait a felperes felülvizsgálati kérelmében érdemben nem vitatta. A felperes előadásával szemben nincs olyan jogszabályi előírás, melynek alapján a jövedéki hatóságnak a termék jövedéki besorolása során az ír vámhatóság kötelező tarifális felvilágosítását kellene felülbírálnia. A Jöt. 48. § (20) és (21) bekezdése sem kötelezi arra az alperest, hogy eljárását kötelező érvényű vámtarifa besorolási eljárás lefolytatásához kapcsolja. A jövedéki besorolás folytán visszamenőleges hatályú jogalkalmazásra nem került sor.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a jövedéki hatóság megkísérelte az egyeztetést az ír vámhatósággal, az egyeztetés azonban nem járt eredménnyel.
A Legfelsőbb Bíróság a jövedéki adózás alól történő elvonás körében nem osztja azt a felperesi álláspontot, hogy a Jöt. objektív felelősségének korlátai a felperes szankcionálását akadályozták. A felperes magatartásának körülményeit a szankciók mértéke körében engedi a Jöt. értékelni.
E körben a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta a felperes azon felülvizsgálati előadását, hogy az alperes a jövedéki bírság összegszerűsége körében a felperes magatartását nem értékelte megfelelően. A Jöt. 116/A. § értelmében ugyanis a jövedéki bírság mellőzhető kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy az alperes a per során határozatát módosította, és az üzletlezárásra vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy - amint az a másodfokú határozatban már rögzítésre került - a felperes a tőle elvárható körültekintéssel járt el az eljárás alapját képező jövedéki termékek beszerzése során. A beszerzésről számlákkal rendelkezik, és a beszerzés adóraktárból történik. A megállapítás alapjául a Jöt. 117. § (3) és (4) bekezdésének módosított rendelkezései szolgáltak.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a Jöt. 117. § módosított (3) és (4) bekezdése, valamint a Jöt. 116/A. §-a mérlegelési körülményeit az alperesnek egységesen kell alkalmaznia. Amennyiben az üzletbezárás szankció vonatkozásában megállapította a felperes vétkességének hiányát, annak következményeit a bírság kiszabása során is érvényesíteni kell.
A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy az alperes másodfokú határozatában kivételes méltánylást érdemlő körülménynek tekintette azt, hogy az ír vámhatóság más vámtarifaszámra sorolta be a terméket, illetve értékelte, hogy a felperes magatartása nem irányult adó-elkerülésre, terhére felróhatóság nem került megállapításra. Ugyanakkor arra vonatkozó indokot, hogy a jövedéki bírság összegét miért csak csökkentette és miért nem mellőzte, az alperes határozata nem tartalmaz.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a jövedéki bírság vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és az alperes módosító határozatát e körben hatályon kívül helyezve a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján egyebekben hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Kfv.I.39.219/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.