adozona.hu
BH+ 2011.8.362
BH+ 2011.8.362
Törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának jogszabályi feltételei könyvvizsgáló kirendelése iránti kérelem elbírálásakor [2006. évi IV. tv. (Gt.) 49. § (3) bek., 2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezőnek az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló és az utolsó két év ügyvezetésében előforduló valamennyi esemény könyvvizsgáló általi megvizsgálásáról szóló indítványát a 2009. április 16-án tartott taggyűlés elvetette. A 2009. május 7-én tartott taggyűlés az 5/2009. (05.07). számú határozatával, 2009. május 7-i hatállyal jóváhagyta és érvényesnek ismerte el a 2009. április 16. napján hozott határozatokat.
A kérelmező a cégbírósághoz benyújtott kérelmében a gazdasági társaságo...
BH+ 2011.8.362 Törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának jogszabályi feltételei könyvvizsgáló kirendelése iránti kérelem elbírálásakor [2006. évi IV. tv. (Gt.) 49. § (3) bek., 2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (2) bek.].
A kérelmezőnek az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló és az utolsó két év ügyvezetésében előforduló valamennyi esemény könyvvizsgáló általi megvizsgálásáról szóló indítványát a 2009. április 16-án tartott taggyűlés elvetette. A 2009. május 7-én tartott taggyűlés az 5/2009. (05.07). számú határozatával, 2009. május 7-i hatállyal jóváhagyta és érvényesnek ismerte el a 2009. április 16. napján hozott határozatokat.A kérelmező a cégbírósághoz benyújtott kérelmében a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 49. § (3) bekezdése alapján könyvvizsgáló kirendelését kérte a társaság utoljára elfogadott, számviteli törvény szerinti beszámolójának (a 2007. évi beszámolónak) és az utolsó két évben, az ügyvezetés azon cselekményeinek megvizsgálására, amely a cégbíróság végzésével elrendelt törvényességi felügyeleti eljáráshoz vezetett. Kérte továbbá az ügyvezető által esetlegesen a társasági szerződés 13. pontja ellenére a taggyűlés hozzájárulása nélkül vállalt, az 500 000 Ft-ot meghaladó értékű kötelezettségvállalások, és az ügyvezető ebben az időszakban kifejtett tevékenységének a társaság fizetőképességére, aktuális pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megvizsgálását is. Mellékelte a 2009. április 16-án, május 7-én valamint május 28-án tartott taggyűlések jegyzőkönyveit.
A cégbíróság felhívására a kérelmét pontosítva, kérte a kérelmezett társaság és az A. Kft. között 2003. november 14-én létrejött bértartási szerződés, az annak alapján alkalmazott éves elszámolások megalapozottságának, és e szerződés alapján 2009. január 5-én és május 15-én kibocsátott számlák vizsgálatát. Kérelmet terjesztett elő a társaság és az O. Kft. között 2003. november 14-én létrejött bértartási szerződés és az annak alapján alkalmazott éves elszámolások megalapozottságának megvizsgálására is.
A cégbíróság a könyvvizsgáló kirendelése iránti kérelmet a kérelmezett cég részére nem küldte meg. Utóbb a cég 2009. május 28-tól 2009. július 7-ig, önálló cégjegyzésre jogosult, és a cégjegyzékből 2010. május 28-ával törölt, illetve a 2009. szeptember 7-től a 2012. szeptember 7-ig megválasztott, és a cégjegyzékbe szintén 2010. május 28-ával bejegyzett, szintén önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője részére, az általuk emiatt előterjesztett kifogásra 10. sorszámú végzésében tájékoztatást adott az eljárásról, és a kérelmező beadványát is mellékelte.
2009. október 21-én az érdemi határozatát a kérelmezett cég elutasításra irányuló ellenkérelmének benyújtását megelőzően meghozta, a könyvvizsgáló kirendelése iránti kérelmet elutasította. A Gt. 49. § (3) bekezdése alapján azt állapította meg, hogy a kérelmezőnek egyértelműen, konkrétan kell megjelölnie azt az eseményt, amelynek a könyvvizsgálói vizsgálatát kéri. Kizárólag a legfőbb szervhez előterjesztett, és elvetett kérelemmel azonos tartalmú kérelem terjeszthető elő a cégbírósághoz is. Amennyiben a legfőbb szervhez benyújtott kérelem hiányos, pontatlan, a legfőbb szerv nincs abban a helyzetben, hogy dönthessen. A cégbíróság sem rendelheti el az ilyen kérelem alapján, általánosságban a teljes üzleti ügyvezetésben előfordult minden egyes esemény könyvvizsgálói vizsgálatát.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését részben, és akként változtatta meg, hogy elrendelte a társaság 2007. évi beszámolójának könyvvizsgáló általi megvizsgálását. Felhívta egyúttal a cégbíróságot a könyvvizsgáló kijelölésére. Kötelezte a kérelmezőt, hogy leletezés terhével rója le az eljárási illetéket. Kötelezte a kérelmezett céget a kérelmező elsőfokú, illetve másodfokú eljárási költségeinek megtérítésére.
Álláspontja az volt, hogy a Gt. 49. § (3) bekezdése helyes értelmezésével állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a könyvvizsgálat elrendelésének csak akkor van helye, ha a kérelmezett társaság legfőbb szerve a tag szabályszerűen bejelentett indítványát vetette el, vagy az ilyen indítványról a határozathozatalt mellőzte. A másodfokú bíróság szerint a kérelmezett cég taggyűlése 2009. április 16-án "az utolsó, Sztv. szerinti beszámoló és az utolsó két év ügyvezetésében előforduló valamennyi esemény könyvvizsgáló általi megvizsgálásáról" előterjesztett indítványt vetette el. Az 5/2009. (05.07). számú határozatával azt jóváhagyta, s érvényesnek ismerte el. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban a másodfokú bíróság, hogy a cégbíróságnál kezdeményezett eljárásban a kérelmező kizárólag ugyanazt a kérelmet terjeszthette elő, amelynek tárgyában a taggyűlésnek döntést kellett hoznia. Általánosságban egy teljes üzleti év ügyvezetésében előfordult, összes esemény könyvvizsgálói vizsgálatának elrendelésére nincs mód. A Gt. 49. § (3) bekezdésének megfogalmazásából ugyanis az tűnik ki, hogy kizárólag valamely konkrét esemény, vagy események vizsgálata rendelhető el. A másodfokú bíróság úgy találta, a cégbíróság helyesen állapította meg azt is, hogy a kérelmező a taggyűlésnek nem indítványozta a bíróság felhívására, a módosított kérelmében megjelölt események könyvvizsgálói vizsgálatát. E részben a kérelem elutasítása helytálló volt.
Az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálói vizsgálatára vonatkozó indítvány tekintetében azonban az elsőfokú döntést alaptalannak találta a másodfokú bíróság. Arra vonatkozóan ugyanis a kérelmező a taggyűléshez indítványt nyújtott be, amit a taggyűlés elvetett. Az elsőfokú bíróság a határozatának indokolásában nem tért ki arra hogy, e részében a könyvvizsgáló kirendelése iránti kérelmet miért tartotta alaptalannak. A rendelkezésre álló szükséges adatok alapján azonban a fellebbezéssel támadott végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását a másodfokú bíróság szükségtelennek tartotta. Rámutatott: a taggyűlési jegyzőkönyvek alapján, és a Gt. 49. § (3) bekezdésében előírt feltételek fennállására tekintettel, a beszámoló vizsgálatát el kell rendelni, a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége. E részben az előterjesztett kérelemnek ezért helytadott. Kifejtette azt is, hogy az eljárás tárgyát jelentő kérelmet a Ctv. 72. § (2) bekezdése alapján, a törvényességi felügyeleti eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával kellett elbírálni. Erre tekintettel rendelkezett az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. § (3) bekezdése alapján lerovandó eljárási illetékről, illetve a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, Pp. 81. § (1) bekezdése szerinti eljárási költségviselésről.
A jogerős végzéssel szemben kizárólag a kérelmezett cég terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte annak hatályon kívül helyezését, és a könyvvizsgáló kirendelése iránti kérelem elutasítását. Előadta, hogy a jogerős végzés a Gt. 49. § (3) bekezdését sérti. A könyvvizsgáló cégbíróság általi kirendelésének jogszabályi feltételei ugyanis nem álltak fenn. A kérelmezett társaság a 2009. május 28-án tartott taggyűlésén a 2009. április 16-i határozatát megváltoztatta, és elrendelte a kérelmező által kért könyvvizsgálói vizsgálatot.
A kérelmezett cég hivatkozott arra is, hogy az ellene, időközben indult fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásban a bíróság azt állapította meg, hogy nincs törvényes képviselője, részére ügygondnokot rendelt ki. Erre tekintettel állította, a jelen törvényességi felügyeleti eljárásban a képviselőjének mellőzésével született jogerős határozat jogszabálysértő.
A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező fél a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályban fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést, a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta.
Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő.
A kérelmező a könyvvizsgáló kirendelése iránti kérelméhez mellékelte a 2009. április 16-án, a 2009. május 7-én és a 2009. május 28-án tartott taggyűlésekről készült jegyzőkönyveket. Ezekből megállapítható, hogy a kérelmezett állításával szemben, a 2008. április 16-án a könyvvizsgálat iránti indítvány elvetésről és az ennek megerősítéséről, szóló 2009. május 7-én hozott határozat, az utolsó, Sztv. szerinti beszámoló könyvvizsgáló általi megvizsgálásának mellőzését mondja ki. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt 2009. május 28-i határozat ezzel szemben a kérelmező tag számára az irat betekintési jogot biztosítja a 2002-től 2008. december 31-ig terjedő időszakra a mérlegsorokban feltüntetett könyvelési adatok alapdokumentumaira, illetve a teljes körű elszámoláshoz szükséges iratokra vonatkozóan, tartalmában tehát eltérő.
A Legfelsőbb Bíróság alaptalannak tartotta az arra való hivatkozást is, hogy a jogerős végzés a kérelmezett cég törvényes képviselőjének közreműködése nélkül született meg. A cégnyilvántartás adataiból egyértelműen megállapítható, hogy 2010. május 28-ig a közhiteles nyilvántartás F. P.-t tüntette fel vezető tisztségviselőként. Ezen a napon, a 2009. szeptember 7-vel megválasztott dr. F. P.-né ügyvezető is a cégjegyzékbe bejegyzést nyert. E két személy mind a könyvvizsgáló kirendelése iránti kérelemre, mind a cégbíróság fellebbezéssel támadott határozatára a kérelmezett cég nevében a nyilatkozatát előterjesztette. Az érdemi döntéshozatalra ezért nem hatott ki, hogy az első-, illetve a másodfokú határozat meghozatalát megelőzően az eljárt bíróságok, a kérelmezett cég részére ügygondnokot nem rendeltek ki.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.X.30.228/2010.)