adozona.hu
BH+ 2011.8.361
BH+ 2011.8.361
A befektetési forgalmazás felfüggesztésének hatálya alatt a forgalmazó nem köteles megbízást elfogadni, de törvény a megbízás elfogadását nem tiltja, csupán annak teljesítésére nem kerülhet sor [2001. évi CXX. tv. (továbbiakban: Tpt.) 247. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az R. Ingatlan Alap kezelését az R. Befektetési Alapkezelő Zrt., az alap befektetési jegyeinek forgalmazását a PSZÁF által engedélyezett befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenység keretében a mindenkor hatályos Általános Üzleti Feltételei (ÁÜF) és az annak elválaszthatatlan részét jelentő Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzat (BÜSZ) alapján az alperes végezte. A bank által végzett egyes befektetési é...
BH+ 2011.8.361 A befektetési forgalmazás felfüggesztésének hatálya alatt a forgalmazó nem köteles megbízást elfogadni, de törvény a megbízás elfogadását nem tiltja, csupán annak teljesítésére nem kerülhet sor [2001. évi CXX. tv. (továbbiakban: Tpt.) 247. §].
A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az R. Ingatlan Alap kezelését az R. Befektetési Alapkezelő Zrt., az alap befektetési jegyeinek forgalmazását a PSZÁF által engedélyezett befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenység keretében a mindenkor hatályos Általános Üzleti Feltételei (ÁÜF) és az annak elválaszthatatlan részét jelentő Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzat (BÜSZ) alapján az alperes végezte. A bank által végzett egyes befektetési és szolgáltatási tevékenységekre elsősorban az ügyféllel kötött egyedi, valamint ún. keretszerződésben foglaltak voltak az irányadóak. Az ott nem szabályozott kérdésekben a BÜSZ speciális, ennek hiányában a BÜSZ általános szabályai voltak alkalmazandók. Amennyiben rendelkezést sem az egyedi szerződések, sem a BÜSZ nem tartalmaztak az ÁÜF szerint kellett eljárni. A szolgáltatások nyújtásának egyéb speciális feltételeit az ún. Kondíciós Lista tartalmazta, amely az egyedi szerződések eltérő rendelkezése hiányában azok részének minősült. A bank a Kondíciós Listát bármikor jogosult volt egyoldalúan módosítani, a módosításról hirdetményt kellett közzétennie. Ha a módosítás az ügyfélre hátrányos változtatást tartalmazott, a hatálybalépését 15 nappal megelőzően a módosított szabályokat az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben és a honlapon el kellett helyezni. Az ügyfelet a határidőn belül a felmondás joga illette meg.A felperes 2008. augusztus 28-án megállapodást kötött az alperessel kiemelt magánügyfelek részére pénzügyi szolgáltatások nyújtásáról, továbbá egy külön szerződést befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról. A szerződések részét képező Kondíciós Lista szerint az alperes a befektetési jegyek visszavásárlására vonatkozó megbízások befogadására - a perben nem jelentős kivételektől eltekintve - a megbízás napjának 16 óráját, a megbízások elszámolására (teljesítésére) - többek között az R. Ingatlan Alap által kibocsátott befektetési jegyekre - a megbízást követő banki nap 18 óráját határozta meg.
A PSZÁF a 2008. november 7-én kelt J-III-200/2008. számú határozatában az R. Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt, többek között az R. Ingatlan Alap jegyeinek forgalmazását 10 forgalmazási napra felfüggesztette, egyben kötelezte az alapkezelőt arra, hogy kezdeményezze az Ingatlan Alap Kezelési Szabályzatának a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 247. §-a (3) és (4) bekezdésének megfelelő módosítását, továbbá, hogy a felfüggesztés tényét rendkívüli tájékoztatás keretében tegye közzé, és a tájékoztatást a befektetési jegyek forgalmazóinál tegye hozzáférhetővé.
A felperes 2008. november 21-én (pénteki napon) megbízást adott az alperesnek 25 042 371 db R. Ingatlan Alap A típusú befektetési jegy értékesítésére. Az alperes a megbízást azzal fogadta el, hogy amennyiben a forgalmazás elindul, 2008. november 24-én eladja a felperes befektetési jegyeit.
Az alperes 2008. november 24-én szóban, november 26-án pedig írásban közölte a felperessel az R. Ingatlan Alap tájékoztatójának a PSZÁF által jóváhagyott módosítását, valamint hogy ennek kihirdetése megtörtént. A levél szerint az alperes a befektetési jegyek forgalmazójaként a módosított tájékoztatónak megfelelően köteles elszámolni, ezért a Kondíciós Listában az elszámolás időpontja is a korábbi T+1 napról T+90 napra módosult. Utalt arra, hogy a hatálybalépés előtti tájékoztatási kötelezettsége csak az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozik, a befektetési jegy forgalmazására nézve nincs 15 napos előzetes értesítési kötelezettsége.
A felperes 2008. december 5-én az alperessel kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondta, és jelezte, hogy az elszámolásra az eredeti szerződésnek megfelelő kondíciókkal tart igényt.
A fizetési meghagyással indult, majd az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes 45 301 499 Ft tőke, ennek 2008. november 25-től járó késedelmi kamata és a perköltségek megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Keresetét arra alapította, hogy az alperes a befektetési jegyek ellenértékével a 2008. november 24-én érvényes árfolyamon volt köteles elszámolni. Az alperes a szerződésekben arra vállalt kötelezettséget, hogy a Kondíciós Listában közzétett T+1 napon belül a megbízást teljesíti és az elszámolási kötelezettségének eleget tesz. Az alperesnek jogában állt egyoldalúan módosítani a Kondíciós Listát, az ügyfelet hátrányosan érintő módosítás esetében azonban a hatályba lépését megelőzően 15 nappal a módosításra nézve hirdetményt volt köteles közzétenni, az ügyfelek pedig a módosítással érintett szerződéseiket a módosítás hatályba lépésének napjára felmondhatták. Az alperes 2008. november 24-én az elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, az elszámolást a 2004. november 24-én módosított Kezelési Szabályzat alapján T+90 napra kívánta elvégezni.
Hivatkozott arra, hogy a Tpt. 251. §-a szerint a PSZÁF a befektetési jegyek forgalmazását 10 naptári napra függeszthette fel, ami nem azonos a Tpt. 247. §-ának (2) bekezdése szerinti forgalmazási nappal. Erre figyelemmel az alperes 2008. november 21-én már úgy fogadta be a felperes megbízását, hogy tudta, annak november 24-i teljesítése nem ütközik a forgalmazási tilalomba.
Hivatkozott arra, hogy az alapkezelő saját elhatározásából módosította az Alapkezelési Szabályzatot és az alperes, mint az alapkezelő közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tulajdonosa, megalapozottan nem hivatkozhat arra, hogy nem volt befolyása az Alapkezelési Szabályzat tartalmának meghatározására.
A felperes az alperes részteljesítése keretében megfizetett 37 607 455 Ft-ra tekintettel a keresetét 7 694 044 Ft tőkére, ennek 2008. november 25-től járó késedelmi kamataira, továbbá 37 607 455 Ft tőkének 2008. november 25-től 2009. március 31-ig számított 1 242 591 Ft tőkésített késedelmi kamatára és ez utóbbinak 2009. április 1-jétől a kifizetés napjáig járó késedelmi kamataira leszállította.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes által adott megbízás 2008. november 24-ére szólt, amikor már az R. Ingatlan Alap Alapkezelési Szabályzatának időközben történt módosítása folytán új elszámolási szabály volt érvényben, amely szerint az elszámolás időpontja T+90 nap, ezért 2008. november 24-én már nem volt jogosult a visszaváltást teljesíteni. A Kezelési Szabályzat módosítását a PSZÁF jóváhagyta, annak közzétételére pedig megfelelően sor került. Az alperes nem térhetett el a PSZÁF által jóváhagyott módosított Kezelési Szabályzatban foglaltaktól.
Az első fokon eljárt Bíróság ítéletében a keresetet elutasította.
Az ítélőtábla a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, miszerint a jogvita elbírálására irányadó Tpt. 236. §-ának (1) bekezdése szerint a Befektetési Alap kezelésének különös szabályait a PSZÁF által jóváhagyott Kezelési Szabályzatba kell foglalni, amely az alap kezelője és a befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza. A Tpt. 236. §-ának (5) bekezdésében, a 243. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, a 246. §-ának (1) bekezdésében, a 247. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében, valamint a 290. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezésekből megállapíthatóan a befektetési jegy tulajdonosát a mindenkor hatályos Kezelési Szabályzatban meghatározott jogok illetik meg, így a hatályos Kezelési Szabályzat irányadó a befektetési jegyek forgalmazón keresztüli adásvételére irányuló megbízásokra is. A befektetési jegyek forgalmazása során az Alapkezelő megbízásából eljáró forgalmazó részére a forgalmazási napon adott vételi, illetőleg visszaváltási megbízásokat a mindenkor hatályos Kezelési Szabályzatban meghatározott értéknapra megállapított eszközértékben köteles elszámolni. A forgalmazás felfüggesztésének időtartama alatt adott megbízás a felfüggesztés megszűnését követő napon adott megbízásnak tekintendő. A közzétételt követően viszont már a módosított Kezelési Szabályzat rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni, a forgalmazó nem térhet el a módosított Kezelési Szabályzat rendelkezésitől.
A perbeli jogvita elbírálásánál a megbízás napján hatályos Kezelési Szabályzatból kell kiindulni, miután a felperes a mindenkori Kezelési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően tarthatott igényt az elszámolásra. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a perbeli befektetési jegyek forgalmazását a Felügyelet 2008. november 7-én felfüggesztette és az újraindítására csak 2008. november 24-én került sor. A felperes által 2008. november 22-én - még a forgalmazás felfüggesztésének időtartama alatt adott értékesítési megbízást, a felfüggesztés megszűnését követő első forgalmazási napon, vagyis november 24-én adott megbízásnak kellett tekinteni. A Kezelési Szabályzat módosítása 2008. november 20-án közzétételre került, ennek következtében 2008. november 20-án hatályba lépett, így a felperes által Szabályzat módosításának hatálybalépését követően adott értékesítési megbízást az alperes a módosított Kezelési Szabályzatban foglaltak szerint volt köteles teljesíteni. Ez alapján hagyta helyben az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéleti rendelkezését.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az első, vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Tpt. 290. §-ának (1) bekezdésében, a 251. §-ában, a Ptk. 277. §-ában és 339. §-ának (1) bekezdésében, a Pp. 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében, a 164. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 221. §-ának (1) bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg.
Előadta, hogy a másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában nem jelölte meg milyen bizonyítékokra alapította azt a következtetését, hogy a módosított Kezelési Szabályzat 2008. november 20-án lépett hatályba. Állította, hogy az alapkezelő az Alapkezelési Szabályzat módosítására irányuló kérelmét 2008. november 21-én nyújtotta be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A módosítást a PSZÁF a 2008. november 21-én engedélyezte. Az alperes az engedélyezett módosítás közzétételére irányuló kötelezettségének 2008. november 25-én tett eleget, ez volt a módosítás hatályba lépésének időpontja, miután a PSZÁF a 2008. november 21-én közzétett határozatában a módosítást azzal engedélyezte, hogy az alapkezelő a Kezelési Szabályzat módosítását köteles közzétenni, és a befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szabályait érintő módosítás a közzététel napján lép hatályba. A Tpt. 34. §-ának (10) bekezdése szerint a tájékoztatót, illetőleg annak módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett tartalommal kell közzétenni, ilyen tartalommal való közzétételre pedig 2008. november 25-én került sor.
Állítása szerint az alapkezelőnek a tájékoztatási kötelezettségét nem a Tpt. 290. §-a (1) bekezdésének e) pontja, hanem az (1) bekezdés p) pontja szerint kellett teljesíteni. Így a változást annak hatályba lépését megelőzően legalább 30 nappal közzé kellett volna tenni. A PSZÁF módosítást engedélyező határozatában azt írta elő, hogy az alapkezelő a Kezelési Szabályzat módosításáról szóló hirdetményt a közzétételre vonatkozó szabályok szerint köteles közzétenni. Erre viszont a felperes álláspontja szerint a Tpt. 290. §-a (1) bekezdésének p) pontja vonatkozik. Nem lehet ugyanis úgy egyoldalúan és jogszerűen bevezetni a befektetőt hátrányosan érintő rendelkezést, hogy arról őket előzetesen ne tájékoztassák és ezzel elzárják a szerződésben biztosított jogaik gyakorlásától.
Vitatta a másodfokú bíróság jogi álláspontját a vonatkozásban, hogy 2008. november 21-én a megbízás alperes általi befogadása napján a forgalmazás még fel volt függesztve. Hivatkozott arra, hogy a PSZÁF E-III/120.012-14/2008. számú határozatát 2008. november 7-én tették közzé, így a felfüggesztés első napja 2008. november 7-e volt, így annak utolsó napja nem 2008. november 21-ére esett.
Hivatkozott arra, hogy a Tpt. 247. §-ának (1) bekezdése szerint az alapkezelő nem köteles megbízást elfogadni a felfüggesztés időtartama alatt. A Tpt. azonban nem tiltja a felfüggesztés esetén történő megbízás elfogadását. Az alapkezelő a 2008. november 20-i tájékoztató 7.8 pontjának utolsó mondatában arról tájékoztatta a befektetőket, hogy a forgalmazás felfüggesztése a vételi, illetve visszaváltási megbízások átmeneti "visszautasításához vezethet". Az alperes azonban a perbeli megbízást befogadta, így annak utólagos visszautasítására nem volt lehetősége. Téves volt ezért a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, miszerint 2008. november 21-én a befektetési jegyek visszaváltására a felperes megbízást nem adhatott. A perben egyébként bizonyította, hogy 2008. november 21-én az alperes maga kereste meg és hívta fel a befektetési jegyek visszaváltására történő megbízás megadására. Az alperes tehát a szerződés teljesítésétől, 2008. november 24-én nem volt elzárva.
Előadta, hogy a keresetét kártérítés címén is előterjesztette. Valójában mindkét fokú bíróság megállapította a megbízással kapcsolatos szerződés létrejöttét, bár a másodfokú bíróság a szerződés létrejöttét 2008. november 24-i időpontban határozta meg. Az alperes a perben nem csatolt olyan bizonyítékokat, amelyek tanúsítanák, hogy bizonyítási kötelezettségének mentesülése körében eleget tett, sőt a perben felmerült körülmények legtöbbjére nézve nyilatkozatot sem tett.
Hivatkozott arra, hogy a Tpt. 245. §-ának (4) bekezdésében írt kötelezettségét sem teljesítette, mert az Alapkezelési Szabályzatot és rövidített tájékoztatóját nem adta át. 2008. november 25-én tájékoztatta arról, hogy 2008. november 24-től T+90 napos elszámolással teljesíti a megbízásokat. Vitatta az alperes állítását a vonatkozásban, hogy az Alapkezelési Szabályzat tartalmára az alperesnek nem volt ráhatása.
Előadta, hogy a perbehozott szerződéseket 2008. december 5-i levelében azonnali hatállyal felmondta. Az eljárt bíróságok jogsértéssel jutottak arra a következtetésre, hogy a megbízást T+90 napra adta és jogsértő módon nem vonták le az alperes szerződésszegő magatartásának jogkövetkezményeit.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt megalapozatlannak, így jogszabálysértőnek találta.
A perben elsődlegesen abban kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes megsértette-e a szerződéses kötelezettségét, amikor a felperes 2008. november 21-én adott megbízása ellenére 2008. november 24-én, mint T+1 napon a felperes befektetési jegyeit nem értékesítette.
E körben egyrészt vizsgálni kellett, hogy a módosított tájékoztató és Kezelési Szabályzat hatályba lépése előtt meghatározott nappal terhelte-e az alperest tájékoztatási kötelezettség, akár a Tpt., akár a Kondíciós Lista rendelkezése folytán.
A Tpt. perben hivatkozott 290. §-a (1) bekezdésének p) pontja visszautal a 247. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra azzal, hogy akkor kell a forgalmazási szabályok változását annak hatályba lépése előtt legkésőbb 30 nappal közzétenni, ha a változás a 247. § (3) és (4) bekezdése szerinti időtartam növekedésével jár. A Tpt. 247. §-ának (3) és (4) bekezdése azonban a jelen per tárgyát adó befektetési jegyekre nem alkalmazhatóak, miután a hivatkozott bekezdések rendelkezései más, ott felsorolt értékpapírokra vonatkoznak, így a hivatkozott rendelkezés alapján a változást megelőző 30 nappal az alperest közzétételi kötelezettség nem terhelte.
A Kondíciós Lista feljogosította az alperest annak egyoldalú megváltoztatására azzal, hogy amennyiben a változtatás az ügyfélre hátrányos, annak hatályba lépését megelőzően 15 nappal azt a honlapon közzé kell tenni, illetve az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben el kell helyezni. Ez a rendelkezés a perbeli esetben ugyancsak nem irányadó figyelemmel arra, hogy nem az alperes kezdeményezése, hanem a PSZÁF erre kötelező határozata folytán változott meg a Kondíciós Listának a teljesítésre vonatkozó rendelkezésre.
A perben nincs ügydöntő jelentősége, hogy a PSZÁF J-III-200/2008. számú határozatában meghatározottak szerint a forgalmazás 10 forgalmazási napra történt felfüggesztése 2008. november 7-én (péntek) vagy november 10-én (hétfő) kezdődött és így 2008. november 20-án (csütörtök) vagy november 21-én (péntek) fejeződött be. A felek egyike sem vitatta, hogy 2008. november 21-én adhatott az alperes megbízást a befektetési jegyek értékesítésére. Ezt nem zárta ki, ha a forgalmazás az adott napon fel volt függesztve figyelemmel arra, hogy a Tpt. 247. §-ának (1) bekezdése szerint a forgalmazás felfüggesztésének hatálya alatt a forgalmazó nem köteles megbízást elfogadni, de a hivatkozott rendelkezés megbízás elfogadását nem tiltja, csupán annak teljesítésére nem kerülhet sor.
A jogvita eldöntése szempontjából annak van ügydöntő jelentősége, hogy a módosított tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot az alperes mikor tette közzé honlapján, ugyanis a PSZÁF E-III/120.12.14/2008. számú, 2008. november 20-án kelt határozatával engedélyezte a perbeli befektetési alap tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának módosítását és előírta a módosításról szóló közlemény közzétételét. A PSZÁF hivatkozott határozata szerint a módosítás a közzététel napján "léphetett" hatályba.
Az alperes e vonatkozásban hivatkozott a fellebbezési eljárásban csatolt 2008. november 20-án kelt és még e napon a honlapon közzétett közleményére, mely szerint a tájékoztatóban és Kezelési Szabályzatban megváltoztak a perbeli befektetési jegyek folyamatos forgalmazására vonatkozó szabályok és e megváltozott szabályok megtekinthetők a közleményben megjelölt Internetes helyeken egyrészt egységes szerkezetben, másrészt rövidített változatban. Az alperes által csatolt honlap oldalról kiprintelt oldal azonban nem bizonyítja, hogy a megváltozott szabályok tényleg az adott napon már hozzáférhetőek voltak. A felperes azt állította, hogy nem, az alperes szerint pedig igen. A felperes álláspontja szerint a közlemény közzétételére csak 2008. november 25-én került sor. A felperes erre vonatkozó bizonyítékát a fellebbezési eljárásban terjesztette elő ugyancsak a honlapon 2005. november 25-én megjelent közlemény kiprintelésével.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a rendelkezésre álló dokumentumok, kiprintelten csatolt honlap oldalak alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy az alperesnek a módosított tájékoztatóval, Kezelési Szabályzattal kapcsolatos közleménye mikor került közzétételre. Amennyiben ugyanis csak a becsatolt közlemény került a fenti napon a honlapon közzétételre, de az nem, hogy a módosítás mennyiben érintette a folyamatos forgalmazásra vonatkozó szabályokat úgy kell tekinteni, hogy az alperes 2008. november 20-án nem tett eleget közzétételi kötelezettségének. Ez esetben pedig 2004. november 24-én a felperes megbízását teljesítenie kellett volna. Amennyiben az állapítható meg az új eljárásban, hogy tájékoztatási kötelezettségének megfelelő tartalommal és módon még 2008. november 24-e előtt eleget tett, állást kell foglalni a felperes másodlagos keresetével összefüggésben is.
A felülvizsgálati eljárásban, mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban bizonyítás felvételére nem kerülhet sor, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozott döntést nem lehetett hozni, ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gfv.IX.30.074/2011.)