BH+ 2011.7.321

Az igénylő szociális biztonságát szolgáló rendszeres szociális járadékra való jogosultságot az igény érvényesítése idején fennállt körülményeinek alapulvételével kell elbírálni. Így a kereseti, jövedelmi viszonyait is ennek megfelelően a járadék iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme figyelembevételével kell vizsgálni [387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes rendszeres szociális járadék iránt 2009. április 1-jén előterjesztett igényét az alperes a határozatával elutasította azzal az indokkal, hogy keresőtevékenységet folytat és az igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelmeinek havi átlaga meghaladja a kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. A felperes fellebbezését a másodfokú határozat elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint felperes az igény benyújtást megelőzően 2005....

BH+ 2011.7.321 Az igénylő szociális biztonságát szolgáló rendszeres szociális járadékra való jogosultságot az igény érvényesítése idején fennállt körülményeinek alapulvételével kell elbírálni. Így a kereseti, jövedelmi viszonyait is ennek megfelelően a járadék iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme figyelembevételével kell vizsgálni [387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont].
A felperes rendszeres szociális járadék iránt 2009. április 1-jén előterjesztett igényét az alperes a határozatával elutasította azzal az indokkal, hogy keresőtevékenységet folytat és az igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelmeinek havi átlaga meghaladja a kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. A felperes fellebbezését a másodfokú határozat elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint felperes az igény benyújtást megelőzően 2005. márciustól 2004. decemberig rendelkezett keresettel, amelynek átlaga havi 240 412 forint, ezt kellett figyelembe venni.
A felperes keresettel élt, amelyben a határozatok hatályon kívül helyezését és a járadékra való jogosultsága megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a rokkant nyugdíjazását (2005. április 1.) megelőzően tanítónőként elért keresetét tévesen vették figyelembe, a rokkant nyugdíja megszűnését követően pedig jövedelemmel nem rendelkezett.
A munkaügyi bíróság ítéletével a támadott határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az ítélet indokolása rögzítette, hogy felperes a rokkantsági nyugdíja megszüntetését követően keresőtevékenységet nem folytatott, jövedelemmel, keresettel nem rendelkezett. Így a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (R.) 5. § (1) bekezdés d) pontjának vagylagos feltételei közül az első feltétel szerint kellett igényét elbírálni, amelynek alapján jogosultsága fennáll. Alperes tévesen vizsgálta felperes jövedelmeit, illetve annak átlagát. Utalt arra is, hogy a megelőző négy naptári hónapra vonatkozó alperesi jogszabály-értelmezést is tévesnek tartja.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és tartalma szerint a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. A tényállás téves megállapítására hivatkozott, mert a felperes az igény elbírálásakor keresőtevékenységet folytatott, társas vállalkozás tagja 2005. január 4-től, mint betéti társasági vezető tisztségviselő keresőtevékenységet folytatónak minősül. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a keresőtevékenységre tekintettel az igénybejelentést megelőzően addig kell "visszamenni" ameddig nem található négy olyan naptári hónap, amelyben legalább egy naptári napon keresettel rendelkezik az igénylő.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy az alperes elsőfokú határozata az igény elbírálásánál felperes 2005. március 31-éig - tehát a rokkantsági nyugdíj megállapítását megelőzően - fennállt jogviszonya alapján számított szolgálati időt és e szolgálati idő utolsó négy hónapjában (2004. december - 2005. március) elért jövedelmet vette figyelembe. A felperes 2005. április 1-jétől 2009. május 1-jéig részesült rokkantsági nyugdíjban.
Az előbbi, alperes által nem vitatott adatokból az következik, hogy a felperes 2005. március 31-ét követően - az R. 2. § d) pontja alapján alkalmazandó 2007. évi LXXXIV. törvény (Rjtv.) 1. § c) pontja szerinti - keresettel, jövedelemmel nem rendelkezett.
Az R. 5. § (1) bekezdés d) pontja a rendszeres szociális járadékra való jogosultság egyik feltételeként azt állapítja meg, hogy - ha az igénylő kereső tevékenységet folytat - a járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga ne haladja meg a mindenkori legkisebb munkabér összegének 80 %-át.
Az előbbi négy naptári havi kereset, jövedelem megállapítására vonatkozóan az R. további szabályt nem tartalmaz, a 10. § (1) bekezdése a Tny. szabályait nem rendeli etekintetben alkalmazni. Ebből következően az R. 5. § (1) bekezdés d) pontjának második fordulata értelmezésénél a jogszabály szövegéből, valamint abból kell kiindulni, hogy az igénylő szociális biztonságát szolgáló járadékra való jogosultságot az igény érvényesítése idején fennállt helyzetének, körülményeinek alapulvételével kell elbírálni, így a kereseti, jövedelmi viszonyait is ennek megfelelően kell vizsgálni.
A jogszabály a járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó kereset, jövedelem havi átlagának maximális összegét szabja feltételül, ez nem jelentheti több évvel korábban fennállt, illetve megszűnt jogviszonyban elért kereset figyelembevételét, hiszen ez éppen azt jelzi, hogy az érintett a járadék igénylése idején nem rendelkezett jövedelemmel, ami az ellátásra vonatkozó jogosultságot indokolja.
Az előbbieket is figyelembe véve az R. 5. § (1) bekezdés d) pontja második fordulatának, az igény érvényesítését, a kérelem benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó alperesi kiterjesztő értelmezés nem felel meg a jogszabálynak, tehát jogszabálysértő.
Tekintettel arra, hogy az alperes által sem vitatott adatok szerint felperes a járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári hónapban keresettel, jövedelemmel nem rendelkezett, az igény elutasítása az R. 5. § (1) bekezdés d) pontjába ütközően történt. A jogerős ítélet ezért - a felülvizsgálati kérelemben alappal kifogásolt, tévesen megállapított tényállás ellenére - érdemben helyesen döntött a támadott határozatok hatályon kívül helyezéséről és alperes új eljárásra kötelezéséről.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján - az előbbiek szerint módosított indokolással - hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.III.10.454/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.