adozona.hu
BH+ 2011.7.316
BH+ 2011.7.316
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény rendelkezései a közszolgáltatási feladatok folyamatos ellátásának érdekében teszik lehetővé a közszolgáltató számára a hátralékos díjak adók módjára történő behajtásának kezdeményezését. Ez azonban a bíróság előtt történő igényérvényesítés lehetőségét nem zárja ki [2000. évi XLIII. tv. (Hgt.) 26. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2009. április 20-án nyújtotta be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét az alperessel szemben 34 734 Ft hulladékszállítási díj és járulékai megfizetése iránt.
Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárást az elsőfokú bíróság a Pp. 157. § a) pontja alapján a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjára hivatkozással szüntette meg. Határozatát azzal indokolta, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 26. §-a szerint a felperes követelésének behajt...
BH+ 2011.7.316 A hulladékgazdálkodásról szóló törvény rendelkezései a közszolgáltatási feladatok folyamatos ellátásának érdekében teszik lehetővé a közszolgáltató számára a hátralékos díjak adók módjára történő behajtásának kezdeményezését. Ez azonban a bíróság előtt történő igényérvényesítés lehetőségét nem zárja ki [2000. évi XLIII. tv. (Hgt.) 26. § (1) és (2) bek.].
A felperes 2009. április 20-án nyújtotta be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét az alperessel szemben 34 734 Ft hulladékszállítási díj és járulékai megfizetése iránt.Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárást az elsőfokú bíróság a Pp. 157. § a) pontja alapján a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjára hivatkozással szüntette meg. Határozatát azzal indokolta, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 26. §-a szerint a felperes követelésének behajtása közigazgatási hatáskörbe tartozik.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Kifejtette, hogy a Hgt. 26. § (3) bekezdése az igényérvényesítés módját kifejezetten megjelöli és a (4) bekezdés szerint a helyi önkormányzat jegyzője külön jogszabály alapján intézkedik a díjhátralék behajtása iránt. Hivatkozott a KGD 2009. 45 szám alatt közétett eseti döntésben foglaltakra, mely szerint a jegyző a köztartozás behajtása érdekében elsőfokú adóhatóságként jár el, a végrehajtás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szabályai szerint történik.
A jogerős végzéssel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését s az elsőfokú bíróság utasítását új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. Jogszabálysértésként a Hgt. 26. § (1) bekezdésének téves értelmezését jelölte meg.
Álláspontja szerint a Hgt. 26. § (1) bekezdése a bírósági út igénybevételét nem zárja ki. A törvény szövege az adók módjára behajtható és nem a behajtandó köztartozásról beszél, ezért álláspontja szerint a közigazgatási út igénybevétele csak lehetőség a felperes számára, de nem ez az egyetlen útja a behajtásnak. Hivatkozott a BH 2008/298. számú eseti döntésben foglaltakra is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős másodfokú végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján.
A felülvizsgálti kérelem alapos az alábbi indokok miatt.
Az eljárás alapvető jogkérdése az, hogyan kell értelmezni a Hgt. 26. §-át. A jogerős végzés szerint a Hgt. rendelkezéseiből kitűnően a közszolgáltató a közszolgáltatásból eredő követeléseit csak adók módjára történő behajtással érvényesítheti, tehát kizárólag a jegyző útján, míg a felperes álláspontja szerint ez csak egy választási lehetőség a számára, s eldöntheti, hogy ilyen módon, vagy pedig polgári peres úton próbálja a követelését érvényesíteni.
A Hgt. rendelkezéseiből megállapítható, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése a települési önkormányzat részére előírt kötelezően ellátandó közfeladat, melynek a feltételeit az önkormányzatnak kell megállapítania. A Hgt. 26. § (1) bekezdése szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek. A (2) bekezdés előírja, hogy a díjhátralék keletkezését követo 30 napon belül a közszolgáltató hívja fel az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és szólítsa fel annak teljesítésére. Amennyiben ez a felszólítás eredménytelen, a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi, aki - a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.
A fenti szabályok értelmezésénél meg kell különböztetni a követelés érvényesítését a követelés behajtásától.
A követelés összegének megállapítására a jogszabály a szolgáltatót hatalmazta fel. Az általa megállapított összeget közölnie kell 30 napon belül az ingatlan tulajdonosával, és fel kell szólítania ennek kiegyenlítésére. Ha a fogyasztó az igazolt felszólításra nem vitatta a szolgáltatónál a tartozás összegét, úgy a szolgáltatónak a települési önkormányzat jegyzőjénél kell kezdeményeznie - a most már nem vitatható - tartozás adók módjára történő behajtását. Csak ebben az esetben van arra lehetősége, hogy bírósági határozat nélkül behajtást kérjen. Ez a rendelkezés a közszolgáltató részére biztosított kedvezmény.
Ha a fogyasztó a fizetési felszólítást követően vitatja a tartozást, úgy a szolgáltatónak bírósághoz kell fordulnia a követelés érvényesítése érdekében, s majd a jogerős határozat birtokában fordulhat a szolgáltató a jegyző felé a köztartozás behajtása érdekében.
A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy már a jogszabály sem zárta el a közszolgáltatót a követelés érvényesítésének egyéb útjától, hiszen a fogyasztó által vitatott követelés megállapíttatása érdekében mindenképpen bírósághoz kell fordulnia. Amennyiben tehát nem állnak fenn a jogszabályban előírt feltételek a behajtáshoz (a fogyasztó vitatja a tartozás összegét, vagy nincs igazoltan átvett fizetési felszólítás, stb.), úgy azt meg kell előznie egy olyan eljárásnak, amelyben jogerősen megállapításra kerül a fogyasztó tartozása.
A Hgt. rendelkezései a közszolgáltatási feladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében teszik lehetővé a közszolgáltató számára a hátralékos díjak adók módjára történő behajtásának kezdeményezését. Ezzel azonban a bíróság előtt történő igény érvényesítésének a lehetőségét nem zárták ki. (Hasonlóan foglalt állást már korábban a Legfelsőbb Bíróság a BH 2007/374. számú és BH 2008/298. számú eseti döntéseiben.)
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárást megszüntető jogerős végzés jogszabályt sért, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezte.
Az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban érdemben kell vizsgálnia a felperes keresetét és a szükség szerinti bizonyítási eljárás lefolytatása után kell meghoznia határozatát. (Leg. Bír. Gfv.X.30.188/2010.)