adozona.hu
AVI 2011.6.70
AVI 2011.6.70
A Jöt. csak az egyéni vállalkozó esetén követeli meg azt, hogy a fél a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet is folytasson (2003. évi CXXVII. tv. 114., 121. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ny. Határőrigazgatóság járőrei - 2007. január 13-án - igazoltatták a F. A. román állampolgár által vezetett vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényt. A vontató a romániai székhelyű cég tulajdona volt, ezt a felperes bérelte, a félpótkocsi a felperes tulajdonában állt. Az ellenőrzés során a félpótkocsiból a számlán és a CMR fuvarlevélen feltüntetett árukon felül feltalálásra majd lefoglalásra került 35 070 doboz különféle magyar adójegy nélküli cigaretta, melynek származását, ered...
AVI 2011.6.70 A Jöt. csak az egyéni vállalkozó esetén követeli meg azt, hogy a fél a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet is folytasson (2003. évi CXXVII. tv. 114., 121. §)
Az Ny. Határőrigazgatóság járőrei - 2007. január 13-án - igazoltatták a F. A. román állampolgár által vezetett vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényt. A vontató a romániai székhelyű cég tulajdona volt, ezt a felperes bérelte, a félpótkocsi a felperes tulajdonában állt. Az ellenőrzés során a félpótkocsiból a számlán és a CMR fuvarlevélen feltüntetett árukon felül feltalálásra majd lefoglalásra került 35 070 doboz különféle magyar adójegy nélküli cigaretta, melynek származását, eredetét, adózott voltát a felperes, illetve a gépjármű vezetője semmilyen okmánnyal nem tudta igazolni. A gépjármű vezetője és a felperes úgy nyilatkozott, hogy a rakomány között megtalált cigarettáról nem volt tudomása.Az elsőfokú vámhatóság - jövedéki törvénysértés elkövetése miatt - kötelezte a felperest 99 088 410 Ft jövedéki bírság megfizetésére azzal, hogy a különféle adójegy nélküli cigarettáról a jövedéki eljárással párhuzamosan folyó büntetőeljárás keretében születik döntés, a vontató, félpótkocsi valamint a forgalmi engedély és indítókulcs sorsáról pedig külön végzésben fog rendelkezni.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. február 27. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 4. § a) pontjában, 17. § (3) bekezdésében, 110. § (5) bekezdés b) pontjában, 114. § (1)-(4) bekezdésében, 121. § (3) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes az adózatlan jövedéki termék megszerzésével, birtoklásával, szállításával jövedéki törvénysértést követett el. Az adózatlan jövedéki terméket szállító eszköz, a félpótkocsi a felperes tulajdonát képezte, azt az ellenőrzés során a felperes alkalmazásában álló személy vezette. Az adózatlan jövedéki termék szállítását a gépkocsivezető munkakörében végezte, így az ő cselekménye után a felperes köteles a jövedéki bírságot megfizetni.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és a félpótkocsi lefoglalásának megszüntetését, illetve a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. A felperes azzal érvelt, hogy a jövedéki bírság kiszabására csak természetes személlyel vagy jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozóval és gazdálkodó szervezettel szemben kerülhet sor, és ő nem minősül ezek egyikének sem. A gépkocsivezető nem "a klasszikus munkaviszonyban, hanem egyedi fuvarokra szóló megbízásos jogviszonyban állt", a jövedéki cselekmény elkövetésére munkáltatójától nem kapott utasítást, így a Jöt. 121. § (3) bekezdése vele szemben nem alkalmazható.
A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt:
Az alperes megalapozottan és jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperessel szemben fennálltak a jövedéki bírság kiszabásának feltételei. A pótkocsi lefoglalása tárgyában hozott végzés ellen a felperes kifogást határidőn belül nem terjesztett elő, az jogerőre emelkedett, ennél fogva e tárgyban nem áll rendelkezésre bíróság által felülvizsgálható közigazgatási döntés.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy az alperes határozata és a jogerős ítélet nem felel meg a Jöt. 114. § (4) bekezdésében, 121. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Az a tény, hogy a gépkocsivezető a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges gépjárművet, mint eszközt a cselekménye elkövetéséhez felhasználta, még nem jelenti azt, hogy munkakörében elkövetettnek minősülne a magatartása. Jövedéki törvénysértés elkövetésére ugyanis a munkáltatótól nem kapott utasítást, ha a munkáltatónak erről tudomása lett volna, akkor közte és a gépkocsivezető között fennálló megbízásos jogviszonyt azonnal megszüntette volna. A Jöt. kizárólag természetes személyek vonatkozásában, illetve jövedéki termékkel, gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek tekintetében teszi lehetővé a jövedéki bírság kiszabását, ő nem tartozik e körbe, ezért vele szemben megalapozatlanul és jogszabálysértően került sor a szankció alkalmazására.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Jöt. 4. § a) pontja értelmében a Jöt. rendelkezéseit "a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban: együtt: személy) kell alkalmazni".
A Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével - amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. A Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés - tehát jövedéki bírságfizetési kötelezettség - alá tartozónak kell tekinteni azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani.
A Jöt. 114. § (2) bekezdés e) pontja alapján az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt a más tagállamból az e törvény rendelkezéseinek megsértésével behozott, átvett jövedéki terméket, amely után e törvény rendelkezései szerint nem fizették meg az adót.
A cigaretta a Jöt. 96. § (1) bekezdés a) pontja alapján dohánygyártmánynak, ebből következően a Jöt. 3. § (2) bekezdés g) pontja értelmében jövedéki terméknek minősül.
A Jöt. 114. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy "a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet [a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont], amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, a (3) bekezdés szerinti bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles".
A Jöt. 121. § (3) bekezdése alapján "az alkalmazott által munkakörében elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot a munkáltató köteles megfizetni".
A Jöt. ismertetett szabályai csak az egyéni vállalkozó esetében követelik meg azt, hogy jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet is folytasson, "más gazdálkodó szervezet" esetén ez nem törvényi feltétel. A Jöt. 114. § (1) bekezdés b) és (2) bekezdés b) pontja alá eső magatartás esetén - a kogens szabályokból következően - a bármilyen tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet jövedéki bírság megfizetésére kell kötelezni.
Az ismertetett jogszabályi rendelkezésekből következően a törvény csak az egyéni vállalkozó esetében tesz különbséget a szerint, hogy a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytat-e vagy sem. Ha és amennyiben az egyéni vállalkozó nem folytat jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet, akkor az általa elkövetett jövedéki törvénysértés a természetes személy által elkövetett jövedéki törvénysértéssel esik egy tekintet alá, aki a Jöt. 114. § (1) bekezdésében foglaltak alapján és a Jöt. 114. § (3) bekezdése szerint megállapított jövedéki bírságot köteles megfizetni. Ha az egyéni vállalkozó a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytat, akkor az általa elkövetett jogsértésért ugyanúgy, mint a más gazdálkodó szervezet a Jöt. 114. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenység folytatása miatt magasabb összegű jövedéki bírsággal kell sújtani [Jöt. 114. § (4) bekezdés].
Az ismertetettekből következik, hogy a felperes tévesen, törvényi alap nélkül hivatkozott arra, hogy a Jöt. kizárólag természetes személyek vonatkozásában írja elő a jövedéki bírság kiszabását és azt is csak, mint lehetőséget. A Jöt. hatálya kiterjed a felperesre, amely mint gazdasági társaság más gazdálkodó szervezetnek minősül, és tulajdonában lévő félpótkocsival szállított (abban birtokolt) jövedéki termék tekintetében a Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet tanúsította. A felperes általa nem vitatottan, a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapíthatóan a félpótkocsiból nagy mennyiségű adózás alól elvont cigaretta került lefoglalásra, amelynek adózott voltát birtokosa, szállítója, azaz a felperes a Jöt.-ben előírt módon nem tudta igazolni. A félpótkocsi továbbá a felperes tulajdonát képezte, és azt az ellenőrzés időpontjában a felperes által a jármű vezetésére, a szállítási tevékenységre alkalmazott személy vezette, ezért az adózatlan jövedéki termék szállítása miatti szankció, a jövedéki bírság a felperest terheli.
Kiemeli e körben a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Jöt. előzőekben ismertetett szabályozása folytán nincs jelentősége annak, hogy a felperes, mint munkáltató az adott tényállás tekintetében szándékosságot, gondatlanságot, jó-, avagy rosszhiszeműséget tanúsított-e vagy sem, vétkessége kimutatható-e vagy sem. A felelősségi szabályok ugyanis objektívek, és a Jöt. szerinti tényállások bekövetkezte esetén kimentésre nem adnak lehetőséget.
A felperes sem vitatta és az iratokból is az állapítható meg, hogy a gépkocsivezető munkaköre arra terjed ki, hogy a járműszerelvényt, így a félpótkocsit vezesse, az árut a megadott címre eljuttassa. A gépkocsivezető az adózatlan jövedéki termék szállítását, birtoklását munkaidejében, munkájának ellátása során végezte, így a cselekmény a Jöt. 121. § (3) bekezdése szerinti "munkakörében elkövetett cselekmény"-nek minősül. A Jöt. szerinti objektív felelősségi szabályokból következően nincs jelentősége annak, hogy a felperesnek volt-e tudomása arról, hogy a félpótkocsin a gépkocsivezető munkakörébe tartozó árufuvarozás keretében kereskedelmi mennyiségű magyar adójegy nélküli cigaretta került elrejtésre, szállításra. A felperes érvelésével ellentétben a Jöt. 121. § (3) bekezdése nemcsak "jövedéki termékkel történő tevékenységre" vonatkozó "munkaköri leírás" esetén alkalmazható, ilyen feltételeket ugyanis e törvényhely nem rögzít. A munkáltató mögöttes felelőssége a Jöt. szabályai értelmében bármely munkakör esetén fennáll, amely kapcsán, illetve amellyel okozati összefüggésben a Jöt. által nevesített birtoklás, szállítás, értékesítés, felhasználás megvalósul.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben jogszerű döntést tartalmaz, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.309/2007.)