adozona.hu
ÍH 2011.86
ÍH 2011.86
TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA CÉGBÍRÓSÁG ÁLTAL - SZÉKHELYTŐL ELTÉRŐ HELYRE ÖSSZEHÍVÁSA TAGGYŰLÉSNEK - CÉGBÍRÓSÁG ÁLTALI TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁS FELTÉTELEI
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. Könyvszakértő Iroda Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság székhelye 1100 B., B. út 13. szám alatti cím, tagok L. Krisztina, Sz. Imre, T.-né V. Zsuzsanna, M.-né Sz. Mária, dr. D. István, dr. T. Szabolcs és T. Sándor, utóbbi két tag jelentős irányítást biztosító befolyás mértékkel.
Sz. Imre ügyvezető tisztsége 2009. június 30-án megszűnt.
L. Kriszt...
ÍH 2011.86 TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA CÉGBÍRÓSÁG ÁLTAL - SZÉKHELYTŐL ELTÉRŐ HELYRE ÖSSZEHÍVÁSA TAGGYŰLÉSNEK - CÉGBÍRÓSÁG ÁLTALI TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁS FELTÉTELEI
I. A társaság taggyűlésének székhelytől eltérő helyre történő összehívásáról rendelkező bírósági határozatnak nem előfeltétele a tagok hozzájárulása.
II. A cégbíróság az ülés helyszínének kijelölése során a célszerűségi szempontokat veszi figyelembe. Különösen irányadó mindez, ha az ülés megtartása a bejegyzett székhelyen akadályba ütközik [2006. évi IV. tv. (Gt.) 144. §, 151. §; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 24. §, 77. §].
A D. Könyvszakértő Iroda Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a társaság székhelye 1100 B., B. út 13. szám alatti cím, tagok L. Krisztina, Sz. Imre, T.-né V. Zsuzsanna, M.-né Sz. Mária, dr. D. István, dr. T. Szabolcs és T. Sándor, utóbbi két tag jelentős irányítást biztosító befolyás mértékkel.
Sz. Imre ügyvezető tisztsége 2009. június 30-án megszűnt.
L. Krisztina (továbbiakban: kérelmező), mint a T. Kft.-vel közös tulajdonú üzletrész képviselője 2010. február 4-én, utalva az elsőfokú bíróság törvényes működés helyreállítására felhívó 7. számú végzésére, arra hivatkozással, hogy a tagok az új ügyvezető személyében nem tudnak megállapodni, s a társaság a székhely használatára megfelelő jogcímmel nem rendelkezik, ügyvezető megválasztása céljából a társaság taggyűlése összehívását kérte a székhelytől eltérő helyre. Elsődlegesen indítványozta a taggyűlés lebonyolítására ügygondnok kirendelését, másodsorban az Sz. Ügyvédi Iroda taggyűlés levezetésére felhatalmazását. A taggyűlés lehetséges helyszíneként az ügyvédi iroda székhelyét jelölte meg.
Az elsőfokú bíróság 2010. február 8-án kelt 2. sorszámú végzésével nyilatkozattételre hívta fel az ügyvédi irodát, elvállalja-e a taggyűlés lebonyolítását az irodai helyiségében, s milyen várható költségre tart igényt.
Az ügyvédi iroda 2010. március 8-án bejelentette a taggyűlés lebonyolításának elvállalását, jelezve, költségei várhatóan nem merülnek fel.
Az elsőfokú bíróság 30 nap határidővel, a kérelmezőt Gt. 144. § (1) bekezdése alapján a tagok egyszerű többséggel meghozott azon határozata becsatolására hívta fel, mellyel hozzájárulnak az ügyvezetőt megválasztó taggyűlés székhelytől eltérő, a társaságtól általános meghatalmazással rendelkező ügyvédi iroda helyiségében történő megtartásához.
A végzés a kérelmezőnek 2010. március 29-én kézbesítésre került.
A kérelmező 2010. április 29-én a határidő meghosszabbítását kérte arra hivatkozással, az összes tag nyilatkozatát még nem kapta kézhez.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint Sz. Imre ügyvezető tisztsége 2009. június 30-án megszűnt, a 2006. december 18-án előterjesztett 135. számú kérelemre indult változásbejegyzési eljárás jogerősen felfüggesztésre került. Kifejtette, hogy a kérelmező a Gt. 144. § (1) bekezdése alapján felhívás ellenére nem csatolta az egyszerű szótöbbséggel rendelkező tagok hozzájáruló nyilatkozatát a taggyűlés székhelytől eltérő helyre összehívásához. Tekintve, hogy a Gt. 151. § (2) bekezdése értelmében a taggyűlés csak a jogszabályi feltételek fennállta esetén hívható össze, a székhelytől eltérő helyre összehívás lehetőségének igazolása hiányában a kérelem nem teljesíthető. Utalt arra is, hogy dr. T. Szabolcs elhunyt tagot örököse, illetve a kirendelt hagyatéki gondnok jogosult képviselni.
(A társaság ugyanis a 2006. június 29-i határozatokra alapítva 2006. december 18-án 135. sorszám alatt előterjesztett kérelmében a 1100 B., B. út 13. szám alatti székhely törlését és új székhely bejegyzését kérte 2006. június 29-i hatállyal, továbbá ifj. B. Péter, valamint Cs. Anikó 2006. június 29-től 2011. június 29-ig ügyvezetőkénti bejegyzését.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési eljárást 2007. február 7-én kelt és 2007. március 4-én jogerőre emelkedett végzésével felfüggesztette a dr. D. István által a társasággal szemben a 2006. június 29-i taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti per jogerős befejezéséig, tekintve, hogy a Fővárosi Bíróság valamennyi megtámadott határozat végrehajtását felfüggesztette.)
A kérelmező a kérelmet elutasító végzéssel szemben kettős tartalmú beadványt, a tagok nyilatkozata csatolásának elmulasztása kimentésére igazolási kérelmet és fellebbezést nyújtott be.
Egyidejűleg mellékelte Sz. Imre, valamint T. Bálint Gábor és dr. Cs. Katalin, mint dr. T. Szabolcs törvényes örökösei hozzájáruló nyilatkozatát a taggyűlés dr. Sz. Géza ügyvéd irodahelyiségében megtartásához.
A fellebbezésben a végzés hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a tagoknak 2010. április 13-án kiküldött felhívás ellenére a megfelelő szavazati jogon alapuló nyilatkozatok csak késve érkeztek meg.
Dr. Cs. Katalin 2010. június 24-én, utalva az elsőfokú bírósággal folytatott telefonbeszélgetésre, listát csatolt a társaság és a tagjai között folyamatban lévő perekről.
E szerint a Fővárosi Bíróságon dr. D. István és T. Sándor felperesek és a társaság, valamint a T. Kft. alperesek között per van folyamatban a felperesek között 2006. május 30-án létrejött üzletrész-adásvételi szerződés érvényességének, valamint a T. Kft. által T. Sándorhoz intézett üzletrész-elővásárlási jognyilatkozat hatálytalanságának megállapítása iránt.
Dr. D. István több pert is indított a társasággal szemben. A 2006. június 2-án meghozott taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt a 11.G.41.088/2006. számon, a 2006. június 12-én meghozottakra nézve a 11.G.41.172/2006. számon indult per felfüggesztésre került az üzletrész-adásvételi szerződés érvényessége tárgyában folyó per jogerős befejezéséig. A 2006. június 29-én meghozott, egyebek mellett ifj. B. Pétert ügyvezetővé választó taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti per pedig egyesítve lett az első helyen említett perrel.
Az elsőfokú bíróság 2010. augusztus 10-én jogerőre emelkedett 10. sorszámú végzésével az igazolási kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint, nem állapítható meg teljes bizonyossággal a társaság tagi összetétele, illetőleg a tagok által birtokolt üzletrészek arányának mértéke, így az egyszerű szavazati többség megállapítása sem lehetséges. Dr. D. István tag által indított több per van folyamatban üzletrész átruházás érvényessége, illetve taggyűlési határozatok megtámadása iránt, a határozatok végrehajtását a perbíróság felfüggesztette. A peres eljárások befejezése után lesz megállapítható, kik tekinthetők a társaság tagjainak, a tagok milyen szavazati aránnyal rendelkeznek. Dr. T. Szabolcs elhunyt tag örökösei tagként a hagyaték átadását követően vehetők figyelembe.
A kérelmezett társaság képviseletében eljárva Sz. Imre ügyvezető 2010. december 27-én benyújtotta a dr. K. O. közjegyző által kiállított, jogerős hagyatékátadó végzés kivonatos másolatát.
Előadta, hogy ezzel az egyszerű szavazati többség egyértelműen megállapítható, mivel a hivatkozott perek bármely lehetséges kimenetele esetén a becsatolt nyilatkozatok egyszerű szavazati többséget képviselnek.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A gazdasági társaságok szervezetére, működésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmaz rendelkezést.
A 143. § (1) bekezdése szerint a taggyűlést főszabályként az ügyvezető hívja össze.
A 144. § (1) bekezdése kimondja, hogy a taggyűlést - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a társaság székhelyére vagy telephelyére kell összehívni, ettől eltérni csak a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulásával lehet.
A 151. § (2) bekezdés úgy rendelkezik, ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja. Ha erre a változás bekövetkezésétől számított harminc napon belül nem került sor, vagy az nem lehetséges, akkor a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze.
A cégjegyzéki adatokra, a törvényességi felügyeleti eljárásra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A 24. § (1) bekezdés c) pontja szerint a cég székhelye valamennyi cég esetében bejegyzendő cégjegyzéki adat.
Az 50. § (6) bekezdése szerint alkalmazandó 34. § (1) bekezdése értelmében a cégjegyzéki adatváltozás bejegyzése iránt főszabályként a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül kérelmet kell előterjeszteni.
A 72. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a cégnyilvántartás közhitelességének és a cég törvényes működésének biztosítása.
Az eljárás fő eseteit a 74. § (1) bekezdése sorolja fel, így helye lehet akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat (d pont).
A 75. § (1) bekezdése szerint az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.
A 77. § (2) bekezdése értelmében a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell.
Az eljárás lefolytatásának rendjét a 79-80. § szabályozza.
Az eljárás során alkalmazható intézkedéseket a 81. § sorolja fel. Az (1) bekezdés d) pontja szerint, ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, a cégbíróság összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a cég költségére - megfelelő személyt, vagy szervezetet jelöl ki.
Ilyen esetben értelemszerűen nem irányadók az egyebekben a társaság rendes működésére vonatkozó Gt.</a> szabályok, a cégbíróság, vagy a kijelölt személy, szervezet indokolt esetben célszerűségi szempontból a székhelytől eltérő, arra alkalmas más helyre is összehívhatja a legfőbb szerv ülését, a tagok hozzájárulása nélkül. Eltérő értelmezés esetén a tagok meghiúsíthatnák a célszerű döntés meghozatalát.
Nyilvánvaló az is, hogy nem lehet irányadó ez a szabály például abban az esetben sem, ha a társaság székhelye a bejegyzett címen megszűnt, a társaság a székhelyingatlan használatára már nem jogosult, így a taggyűlés egyébként sem lenne a székhelyen megtartható.
Az adott ügyben a kérelmező új ügyvezető megválasztása céljából kérte a taggyűlés összehívását. A kérelem egyértelműen tartalmazta azt is, hogy a székhelytől eltérő helyre azon okból szükséges a taggyűlést összehívni, mivel a társaság a bejegyzett székhely használatára jogcímmel nem rendelkezik. (A székhely bejegyzett címen történt megszűnése állapítható meg továbbá az elsőfokú bíróság által hivatkozott 135. sorszámú kérelemből és a 2006. június 29-i taggyűlési határozatból is, mely szerint a bérleti szerződés felbontásra, a székhely 1140 B., G. utca 44. szám alá áthelyezésre került. Nem vitásan ezen adatváltozás bejegyzése sem történt meg az alapul szolgáló határozat végrehajtásának, illetőleg a változásbejegyzési eljárásnak a felfüggesztése folytán.)
Az elsőfokú bíróság azonban a fent kifejtettek szerint tévesen és megalapozatlanul, a tagok előzetes hozzájárulásától tette függővé a kérelem teljesítését, s ezen nyilatkozatok csatolásának hiányában tévesen és megalapozatlanul utasította el a kérelmet, szükséges ezért az eljárást megismétlése.
Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252.§ (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia szükséges, hogy a taggyűlés Gt. 151. § (2) bekezdésében írt feltételei fennállnak-e, és attól feltételezetten kell állást foglalnia a kérelem tárgyában a Ctv. 81. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásával, azzal azonban, hogy ha az összehívás végrehajtására mást jelöl ki, úgy határozatának egyértelmű útmutatást kell tartalmaznia az összehívandó tagok, a napirendi pont tekintetében, meghatározva a teljesítés határidejét is. Csakis az ilyen tartalmú végzés minősül végrehajthatónak.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgtf. 43.159/2011/2.)