adozona.hu
BH 2011.6.180
BH 2011.6.180
A magyar szabvány előírásainak nem megfelelő gázolaj adózott voltát a magyar szabvány előírásainak megfelelő beszerzési bizonylatokkal nem lehet igazolni [2003. évi CXXVII. tv. 15. §, 17. §, 114. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A k-i Fővámhivatal Kirendeltségének (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei 2006. szeptember 11. napján a felperes által üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson készletfelvételre és elszámolásra irányuló ellenőrzést tartottak. A pénzügyőrök az 1. számú kútoszlopon keresztül 9523 liter gázolajból mintát vettek.
A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének (VPVI) vizsgálata szerint a minta a lobbanáspont tekintetében nem felel meg az "MSZ EN 590:2004 Gépjármű-hajtóanyagok. Dízelgázolaj. Kö...
BH 2011.6.180 A magyar szabvány előírásainak nem megfelelő gázolaj adózott voltát a magyar szabvány előírásainak megfelelő beszerzési bizonylatokkal nem lehet igazolni [2003. évi CXXVII. tv. 15. §, 17. §, 114. §].
A k-i Fővámhivatal Kirendeltségének (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei 2006. szeptember 11. napján a felperes által üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson készletfelvételre és elszámolásra irányuló ellenőrzést tartottak. A pénzügyőrök az 1. számú kútoszlopon keresztül 9523 liter gázolajból mintát vettek.A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének (VPVI) vizsgálata szerint a minta a lobbanáspont tekintetében nem felel meg az "MSZ EN 590:2004 Gépjármű-hajtóanyagok. Dízelgázolaj. Követelmények és vizsgálati módszerek magyar szabvány" előírásainak. Az Ásványolajtermék Minőségellenőrzési Zrt. (ÁMEI) szakvéleményében azt állapította meg, hogy a lobbanáspont meghatározott "értéke (50,0°C) kisebb, mint az 55,0°C-0,9°C=54,1°C-os elfogadhatósági érték, ezért a vizsgált minta lobbanáspontja kifogásolható".
Az elsőfokú hatóság ismételt megkeresésére a VPVI akként nyilatkozott, hogy "a termék a gázolajon kívül, a gázolajnál alacsonyabb forráspontú (benzinhez hasonló) szénhidrogént is tartalmaz, ez eredményezi az alacsonyabb lobbanáspontot. (…) 9.523 liter gázolajhoz kb. 95 liter benzin bekeverése szükséges ahhoz, hogy a vizsgálati eredmények szerinti lobbanáspont eltérés kimutatható legyen".
A felperes ezt követően benyújtotta a birtokában lévő ellenmintáról szintén az ÁMEI által készített szakvéleményt, amely szerint a vizsgált anyag lobbanáspontja 67,0°C, ami a termékszabvány követelményének (előírás: legalább 55°C felett) megfelel. Az elsőfokú hatóság felkérte az ÁMEI-t és a VPVI-t annak tisztázására, hogy az ÁMEI által bevizsgált minták között milyen okból adódhatott ilyen mértékű eltérés a lobbanáspont tekintetében. Az ÁMEI válaszlevelében az eltérő mérési eredmények lehetséges okait a mintavételtől eltelt idő múlásában, a tárolás körülményeiben (ami az ellenminta esetében nem ismert/, a mintavételi edény nem tökéletes zártságában feltételezte. A VPVI is azonos okokat jelölt meg azzal, hogy korábbi véleményét fenntartotta, illetve, hogy az ügyféli ellenminta vizsgálati eredménye - az ismeretlen tárolási körülményei miatt - álláspontja szerint nem vehető figyelembe.
Az elsőfokú hatóság az üzemanyagtöltő állomáson vizsgálta a felperes 2006. szeptemberi beszerzéseit, nyilatkoztatta az eladót, e cég válaszirata szerint az eladást kísérő okmányok valós gazdasági esemény (kitárolások) alapbizonylatai, meghallgatta többször a felperes ügyvezetőjét, az üzemanyagot szállító cég gépkocsivezetőjét.
A lefolytatott bizonyítási eljárást követően az elsőfokú hatóság a 2007. december 5. napján kelt határozatával megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, amelynek folyamán adóhiány keletkezett, ezért a felperest 1 190 375 Ft jövedéki adó, 11 903 750 Ft jövedéki bírság, 38 800 Ft szakértői díj megfizetésére kötelezte, elrendelve a telephely 30 napra történő bezárását. Döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 15. § (2) bekezdése, 16. § a), c) pontjai, 103. § (1)-(2) bekezdései, 114. § (1)-(4) bekezdései, 117. § (1) bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint a felperes jövedéki törvénysértést követett el, mert olyan gázolajat birtokolt és forgalmazott, amely a magyar szabvány előírásainak nem felel meg. A termék származásának igazolására bemutatott bizonylatok pedig a származást nem bizonyítják, mivel azok a magyar szabványnak megfelelő gázolaj értékesítéséről kerültek kiállításra.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2008. január 21. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadása szerint az történhetett, hogy valaki-valamikor a gázolajba benzint kevert, amiről nem tudott és nem is tudhatott. A termék származását a beszerzési bizonylatokkal igazolta, amelyet a bizonytalan szakvélemények nem cáfolhatnak meg.
A per során kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében megállapította, hogy a vizsgált minta a lobbanáspont tekintetében nem felel meg az MSZ EN 590 szabvány követelményeinek. A közigazgatási iratok alapján valószínűsítette, hogy a felperes által bevizsgáltatott minta tárolási körülményei nem voltak megfelelőek, továbbá rögzítette szakvéleményében, miszerint "kijelenthetem, hogy vétlen keveredés történhetett".
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, a felperes terhére jövedéki adó fizetési kötelezettséget nem állapított meg, amelyet meghaladóan a kerestet elutasította. Indokolásában idézte a Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontját, 114. § (1), (2) bekezdés b) pontját, 117. § (1) bekezdés a. pontját, összegezte a VPVI és az ÁMEI vizsgálati eredményeit, rögzítette a perben kirendelt szakértő szakvéleményét majdnem teljes terjedelemben, majd megállapította, hogy a felperes nem tudta a gázolaj beszerzését igazolni, ugyanakkor "az is megállapítható, hogy vétlen keveredés folytán nem tudhatott arról, hogy az általa beszerzett gázolaj a szabvány előírásainak nem felelt meg".
Az alperes felülvizsgálati kérelmében határozatának az adóbírságra vonatkozó részét megváltoztató és a felperest jövedéki adóteher alól mentesítő ítéletrész hatályon kívül helyezését és a kereset teljes körű elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Jöt. 1. § (1) bekezdését, 17. § (3) bekezdését, 114. § (4) bekezdését, mert a felperes az elsőfokú bíróság által megállapítottan az adózatlan jövedéki terméket birtokolta.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a keresetét elutasító ítéletrész hatályon kívül helyezését és a keresete teljes körű teljesítését kérte. Álláspontja szerint sem a Jöt. 17. §-át, sem a 114. §-át nem sértette meg, jövedéki terméke adózott voltát igazolta, az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja téves.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybevételére, ténykérdésben perújítási, jogkérdésben felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül [Pp. 272. § (2) bekezdés, 275. § (2) bekezdés, BH 2002/490., KGD 2002. 262.].
A felperes - általa nem vitatottan - a Jöt. tárgyi hatálya [3. § (2) bekezdés a) pont] alá tartozó ásványolaj terméket birtokolt és forgalmazott, így reá a Jöt. személyi hatályát meghatározó 4. § a) pontja alapján e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.
Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása. Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették [Jöt. 1. § (1)-(2), (4) bekezdés]. E jogszabályhelyek alapján a felperesnek bizonyítania kellett az általa birtokolt jövedéki termék származását, adózott voltát, amely kötelezettségét a rendelkezésére álló beszerzési bizonylatokkal kívánta teljesíteni.
A Jöt. 48. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adózás rendjéről szóló 2003 évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Art.) alapján eljárt hatóság az Art. 97. § (4) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett. Rendkívül alapos és széles körű bizonyítási eljárás lefolytatását követően a rendelkezésére álló bizonyítékok (szakértői vélemény, tanúmeghallgatás, helyszíni szemle, iratbeszerzés, más adózók megkeresése, ügyféli nyilatkozat) alapján kétséget kizáróan bizonyította azt a tényt, hogy a felperes által átadott okiratok nem alkalmasak a vizsgálattal érintett gázolaj származásának igazolására, mert az okiratok a magyar szabványnak megfelelő ásványolaj termék beszerzését igazolják, míg a vizsgálattal érintett gázolaj lobbanáspontja a magyar szabványnak nem felel meg.
A felperes a közigazgatási eljárás során az általa birtokolt és forgalmazott gázolaj származását, adózott voltát - az átnyújtott, de a jövedéki hatóság részéről bizonyítottan az ásványolaj termék származását nem igazoló - okiratokon kívül semmivel nem bizonyította, ezért vonatkozásában az alperes a határozatában pontosan megjelölt és helyesen alkalmazott jogszabályok alapján megfelelő jogkövetkezményt [közöttük a Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja alapján jövedéki bírság, illetve az adózás alól elvont ásványolaj termék birtoklása miatt a Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontja alapján jövedéki adó fizetésére kötelezést] alkalmazott.
A közigazgatási perben a Pp. 324. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Pp. 164. § (2) bekezdése alapján a bíróság hivatalból (kivételekkel) nem bizonyíthat, a Pp. 3. §-ának (3) bekezdése és 164. §-ának (1) bekezdése értelmében a bizonyítási indítvány előterjesztése a felek kötelezettsége.
Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére a Pp. 177. § (1) bekezdése alapján szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértőnek két kérdést kellett megválaszolnia: 1.) A gázolaj a lobbanáspont tekintetében megfelel-e a magyar szabvány előírásainak? 2.) Mi lehet az oka, hogy a két vizsgálat között eltelt 4 hónapos időtartam alatt a lobbanáspont 17°C-kal nőtt?
A szakértő szakvéleménye szerint az általa vizsgált minta sem felel meg a lobbanáspont tekintetében a magyar szabványnak, illetve a felperes által bevizsgáltatott minta nem megfelelő tárolási körülményei okozhatták a lobbanáspontok közötti eltérést. E szakértői vélemény tehát az alperesi döntés jogszerűségét támasztotta alá.
A felperes a perben sem tudta bizonyítani az általa birtokolt gázolaj adózott voltát, mivel a perben kirendelt szakértői vélemény a keresetét nem támasztotta alá, más, további bizonyítéka pedig nem volt. Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletrésze tehát jogszerű.
A felperes az adózás alól elvont ásványolaj terméket birtokolta, ezért a Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontja alapján jövedéki adó fizetésére köteles, az elsőfokú bíróság eltérő álláspontja téves.
A Legfelsőbb Bíróság számos eseti ügyben (Kfv. I. 35.191/2007/7., Kfv. VI. 39.005/2010/6., Kfv. IV. 35.720/2001/5.) hozott azonos tényállás és jogi indokolás alapján a jelen per döntésével azonos ítéletet.
A felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a perben nem bizonyította azon felvetését, hogy jövedéki termékek keveredése okozhatta a nem szabványoknak megfelelő lobbanáspont értéket, amelyben vétlen. A perben kirendelt szakértőnek e körben nem tett fel az elsőfokú bíróság kérdést, azon (vonatkozó kérdés nélküli) kijelentésének pedig, hogy "vétlen keveredés történhetett" bizonyított ténybeli alapja nincs. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor csak és kizárólag a szakértő e bizonyítatlan kijelentésére a "felperes által nem tudhatott vétlen keveredést" megállapította.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jövedéki adóra vonatkozó részében hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét teljes körűen elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. V. 39.272/2010.)