adozona.hu
EH 2010.2288
EH 2010.2288
Regisztrációs adófizetési kötelezettséget keletkeztet a gépjármű Áfa. tv. hatálya alá tartozó értékesítése, feltéve, hogy annak következményeként a gépjárművet forgalomba helyezték [1992. évi LXXIV. tv. 16. §; 2003. évi CX. tv. 4. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővámhivatal adóellenőrzést rendelt el a 2005. szeptember 21-én forgalomba helyezett VOLVO S 80 D5 típusú személygépkocsival (a továbbiakban: személygépkocsi) kapcsolatos regisztrációs adófizetési kötelezettség tekintetében. Az ellenőrzés eredményeként hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperest 667 000 Ft regisztrációs adó, 283 500 Ft adóbírság és 139 875 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.
Az alperes megváltoztatta az elsőfokú határozat indokolását, és a késedelmi pótlékot 139 694 ...
EH 2010.2288 Regisztrációs adófizetési kötelezettséget keletkeztet a gépjármű Áfa. tv. hatálya alá tartozó értékesítése, feltéve, hogy annak következményeként a gépjárművet forgalomba helyezték [1992. évi LXXIV. tv. 16. §; 2003. évi CX. tv. 4. §].
A Fővámhivatal adóellenőrzést rendelt el a 2005. szeptember 21-én forgalomba helyezett VOLVO S 80 D5 típusú személygépkocsival (a továbbiakban: személygépkocsi) kapcsolatos regisztrációs adófizetési kötelezettség tekintetében. Az ellenőrzés eredményeként hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperest 667 000 Ft regisztrációs adó, 283 500 Ft adóbírság és 139 875 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.Az alperes megváltoztatta az elsőfokú határozat indokolását, és a késedelmi pótlékot 139 694 Ft-ra leszállította, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes határozatában a következőket állapította meg:
A személygépkocsit a Bt. 2005. szeptember 1-jén vásárolta meg N.-ban, és G. G. részére adta el 2005. szeptember 16-án, aki a személygépkocsit még ugyanezen a napon továbbértékesítette az Kft.-nek (a továbbiakban: Kft). A Kft. ugyanezen a napon, tehát 2005. szeptember 16-án a személygépkocsit eladta a felperesnek. A felperes 2005. szeptember 16-án a személygépkocsira zárt végű pénzügyi lízingszerződést kötött H. P.-al. A személygépkocsi forgalomba helyezését 2005. szeptember 16-án a felperes kezdeményezte meghatalmazottja, a Kft. útján akként, hogy a törzskönyvbe, a forgalmi engedélybe és a nyilvántartásba tulajdonosként ő kerüljön be, üzembentartóként pedig a lízingbe vevő. A forgalomba helyezési eljárás során benyújtott okmányok között regisztrációs adó megfizetésére szóló igazolás nem lelhető fel, ilyen tárgyú adóigazgatási eljárás lefolytatásra nem került sor, a regisztrációs adó nem került megfizetésre. A személygépkocsira vonatkozó, felperes által kibocsátott számlán teljesítési időpontként 2005. szeptember 22. szerepel, ezért a személygépkocsi értékesítése kapcsán az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 6. § (2) bekezdése és 16. § (5) bekezdése értelmében a termékértékesítés időpontjának 2005. szeptember 22. napját kell tekinteni. Mivel a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 3. § (1) bekezdésének a) pontja, 4. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja értelmében a személygépkocsi forgalomba helyezésére a felperes által végzett Áfa. tv. hatálya alá tartozó termékértékesítés közvetlen következményeként került sor a regisztrációs adó alanyának nem a felperes által megjelölt Kft.-t, hanem a felperest kell tekinteni. Mivel a személygépkocsi forgalomba helyezésére 2005. szeptember 21-én került sor a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23. § (1) bekezdésére figyelemmel a felperes regisztrációs adófizetési kötelezettsége nem az Áfa. tv. szerinti teljesítés időpontjában, hanem a forgalomba helyezés napján jött létre, és ettől a naptól vált esedékessé. Rögzítette azt is, hogy az elsőfokú vámhivatal tévesen hivatkozott a regisztrációs adó-megállapítás és kiszabása tekintetében a Rega tv. 6. § (1) bekezdés c) pontjára.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, a terhére előírt adó, adóbírság és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség törlését kérte.
Azzal érvelt, hogy a személygépkocsi forgalomba helyezése a Kft. által végzett Áfa. tv. hatálya alá tartozó termékértékesítés következményeként valósult meg, ezért nem ő, hanem a Kft. köteles a regisztrációs adó megfizetésére. Jogi álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott a Rega tv. 2. §-ára, 3. § (1) bekezdésére, 4. § (1) bekezdésére, 6. §-ára, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló d=495 ssz=2959>1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I/11. pontjára>, az Áfa. tv. 6. §-ára, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (továbbiakban: BM r.) 38. § (2) bekezdésére, 39. § (1) és (2) bekezdéseire, 71. § (1) bekezdésére, 76. § (1) bekezdés a) pontjára, 76/A. §-ára, 16. sz. melléklet II. részére.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Fenntartotta azt a határozatban is kifejtett jogi álláspontját, hogy forgalomba helyezést csak a regisztrációs adó megfizetését követően lehet kezdeményezni, ezért az adófizetési kötelezettség keletkezésének legkésőbbi időpontja kizárólag a forgalomba helyezés időpontja lehet. Kifejtette, hogy a regisztrációs adó alanyának 2005. szeptember 21. napján - a Rega tv. 6. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében - a felperest kell a tekinteni, mivel már a forgalomba helyezés előtt megkötötte a lízingszerződést.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletében a következőket állapította meg:
A felperes érvelése nem helytálló, az alperes határozata maradéktalanul megfelel az anyagi és eljárási jogszabályoknak, mert a személygépkocsi első forgalomba helyezésére irányuló kérelmet 2005. szeptember 21-én nyújtották be, és ehhez a felperes és a lízingbe vevő között 2005. szeptember 16. napján létrejött lízingszerződést csatolták, így a felperes és H. P. között létrejött szerződés következményeként került sor a személygépkocsi forgalomba helyezésére. Mindez pedig azt eredményezi, hogy a felperes a lízingszerződés megkötésével a személygépkocsi forgalomba helyezésével a regisztrációs adó alanyává vált a Rega tv. 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében. Rögzítette azt is, hogy az Áfa. tv. 16. § (5) bekezdéséből és a rendelkezésre álló iratokból következően a személygépkocsi birtokba vételére és forgalomba helyezésére ugyanazon a napon, 2005. szeptember 21-én került sor. Az adófizetési kötelezettség időpontját pedig a Rega tv. 6. § (1) bekezdésének a) pontja határozza meg. "A perbeli esetben azonban a teljesítési időpont egybeesett az adóigazolás kiváltásának időpontjával, vagyis 2005. szeptember 21-el, amely egyben a forgalomba helyezés napja is, és ezt megelőzően történt a termékértékesítés a felperes, mint lízingbeadó részéről H. P. lízingbe vevő felé". Utalt arra is, hogy a felperes hivatkozása ellenére nem tudta a perben igazolni, hogy azért sem terheli őt adófizetési kötelezettség, mert a regisztrációs adót már megfizették.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagy a megyei bíróság utasítását új eljárásra és a kereseti illetve felülvizsgálati kérelme szerinti új határozat meghozatalára.
A felperes felülvizsgálati kérelmében - a keresetében is kifejtett jogszabályhelyekre hivatkozva - fenntartotta azt a jogi álláspontját, mely szerint a személygépkocsi forgalomba helyezésére nem az ő, hanem a Kft. értékesítésének közvetlen következményeként került sor. Hangsúlyozta, hogy a nem vitatott tények alapján téves jogértelmezéssel kötelezte őt az alperes regisztrációs adó megfizetésére, ezért jogszabálysértőnek tartja a keresetét elutasító ítéleti döntést is.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Mindenekelőtt rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 143. § (1) bekezdése és a Pp. 339. §-a értelmében kizárólag a keresettel támadott határozat jogszerűsége, avagy jogszerűtlensége tárgyában dönthetett. Ennél fogva csak abban a kérdésben foglalhatott állást, hogy a felperest az alperes jogszerűen kötelezte-e vagy sem a regisztrációs adó illetve az ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények megfizetésére, és nem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy a felperes helyett más személy adófizetési kötelezettsége megállapítható-e vagy sem.
A Pp. 275. § (1) bekezdése alapján eljárva a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján a felülvizsgálati eljárásra irányadó tényállást a következők szerint állapította meg:
A felperes a személygépkocsit a Kft.-től 2005. szeptember 16-án vásárolta meg, és szeptember 16-án kötött zárt végű pénzügyi lízingszerződést a lízingbe vevővel.
A felperes 2005. szeptember 16-án kezdeményezte meghatalmazottja, a Kft. útján a személygépkocsi forgalomba helyezését. A lízingbe vevő a személygépkocsit - a felek által e körben nem vitatott jogerős ítélet szerint - 2005. szeptember 21. napján vette birtokba, és 2005. szeptember 21-én került sor a forgalomba helyezésre. A forgalmi engedélybe tulajdonosként a felperes, üzembentartóként pedig a lízingbe vevő került bejegyzésre. A forgalomba helyezési eljárás alatt nem került sor a regisztrációs adó befizetését igazoló okmány bemutatására, és a személygépkocsi után senki nem fizette meg a regisztrációs adót a jelen perben vitatott közigazgatási határozatok meghozataláig.
A Rega tv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében adókötelezettséget keletkeztet a gépjárműnek az Áfa. tv. hatálya alá tartozó értékesítése, feltéve, hogy annak következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik. A Rega tv. 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha forgalomba helyezés az Áfa. tv. hatálya alá tartozó értékesítés közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya a gépjárművet értékesítő személy. Az adófizetési kötelezettség időpontját a Rega tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg akként, hogy az adófizetési kötelezettség az Áfa. tv. szerinti teljesítés időpontjában áll be, ha azonban az adóigazolás kiváltása megelőzi az Áfa. tv. szerinti teljesítés időpontját, akkor az adóigazolás kiváltásának időpontjában keletkezik az adófizetési kötelezettség.
A pénzügyi lízing fogalmát a d=495 ssz=2959>Hpt. 2. sz. melléklet I/11. pontja határozza meg, eszerint a zárt végű lízing szerződés esetében a lízingbevevő csak a futamidő lejártát követően szerez tulajdonjogot. Az Áfa. tv. 16. § (5) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy zárt végű lízingszerződés esetén a teljesítés időpontja az a nap, melytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve ha az korábban történik, a terméket birtokba veszi. A perbeli esetben irányadó tényállás szerint a lízingbe vevő nem szerzett tulajdonjogot a személygépkocsi felett a lízingszerződés futamidejének lejártát megelőzően, ennél fogva teljesítési időpontként kizárólag a gépjármű birtokba adásának időpontja értelmezhető.
A BM r. 38. § (2) bekezdése értelmében járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha a tulajdonjog megszerzését igazolták. Jelen ügyben a forgalmi engedélyben a felperes első tulajdonosként került feltüntetésre.
Az előzőekben ismertetettekre figyelemmel nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy mely napon került sor a zárt végű lízingszerződés megkötésére, és annak sem, hogy a lízingszerződés csatolásra került a forgalomba helyezés iránti kérelemhez, ezekre alapítottan az alperes tévesen hivatkozott a Rega tv. 4. § (1) bekezdésére.
A forgalomba helyezés tehát - az ügyben irányadó tényállásra figyelemmel - nem az Áfa. tv. hatálya alá tartozó felperesi termékértékesítés közvetlen következményeként valósult meg, és nem a felperes értékesítése volt az az értékesítés, amely közvetlenül megelőzte a forgalomba helyezést. A perbeli esetben ugyanis a forgalomba helyezésre és a lízingszerződés szerinti termékértékesítésre ugyanazon a napon, 2005. szeptember 21-én került sor, tehát a felperesi termékértékesítés sem időben, sem az okozati összefüggést tekintve nem előzte meg a forgalomba helyezést.
Forgalomba helyezést - nem vitásan - csak az adófizetési kötelezettség teljesítését követően lehet kezdeményezni.
A regisztrációs adót azonban az adóhatóság állapítja meg és az adókötelezettség megfizetéséről adóigazolást is ki kell állítania [Rega tv. 9. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdése]. A perbeli személygépkocsi kapcsán nem került sor a forgalomba helyezéskor regisztrációs adót kiszabó határozat meghozatalára. A regisztrációs adó megállapításának, a kivetéses adózásnak az elmulasztására azonban az alperes - a felperessel szemben - jogot nem alapíthat.
A perbeli esetben a forgalmi engedély kiadására - nem a felperesnek felróhatóan - a regisztrációs adó megfizetése nélkül kerül sor. Az alperes nem vitásan jogosult a forgalomba helyezést követően is az ellenőrzés lefolytatására, de a felperes az előzőekben részletezettekre figyelemmel nem kötelezhető a perrel érintett személygépkocsi kapcsán regisztrációs adó megfizetésére.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte a Pp. 339. § (1) bekezdése, az Art. 143. § (1) bekezdése és a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Kfv. V. 35.056/2010.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2012.21 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
