EH 2010.2263

Az örökhagyó adótartozásáért való felelősség elsődlegesen a hagyaték tárgyaival vagy hasznaival, illetőleg a hagyaték erejéig áll fenn [2003. évi XCII. tv. 35. §, 2003. évi XCII. tv. 131. §, 1959. évi IV. tv. 679. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Magyar Állam örököse néhai H. B.-nak. Az elsőfokú adóhatóság határozatával 2006. évre az örökhagyó terhére 633 000 Ft, javára 14 416 Ft adókülönbözetet állapított meg, az örökhagyó összes adóhátraléka 22 129 665 Ft. Az elhunyt hagyatékának tiszta értéke 10 153 314 Ft. Elrendelte összesen 10 051 978 Ft adótartozás átvezetését a Magyar Államot képviselő felperes adófolyószámlájára, és kötelezte ennek megfizetésére. A fennmaradó 12 077 687 Ft örökösi adótartozás törlését is elrendelte.
Az alp...

EH 2010.2263 Az örökhagyó adótartozásáért való felelősség elsődlegesen a hagyaték tárgyaival vagy hasznaival, illetőleg a hagyaték erejéig áll fenn [2003. évi XCII. tv. 35. §, 2003. évi XCII. tv. 131. §, 1959. évi IV. tv. 679. §].
A Magyar Állam örököse néhai H. B.-nak. Az elsőfokú adóhatóság határozatával 2006. évre az örökhagyó terhére 633 000 Ft, javára 14 416 Ft adókülönbözetet állapított meg, az örökhagyó összes adóhátraléka 22 129 665 Ft. Az elhunyt hagyatékának tiszta értéke 10 153 314 Ft. Elrendelte összesen 10 051 978 Ft adótartozás átvezetését a Magyar Államot képviselő felperes adófolyószámlájára, és kötelezte ennek megfizetésére. A fennmaradó 12 077 687 Ft örökösi adótartozás törlését is elrendelte.
Az alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 131. § (3) bekezdésére hivatkozással. Kifejtette, hogy a Ptk. 679. § (1) bekezdése az ügyben nem alkalmazható.
A Magyar Állam ugyancsak örököse néhai A. T. G.-nak. Az elsőfokú adóhatóság az örökhagyó terhére 2006 évre 967 768 Ft adókülönbözetet állapított meg, az összes adófizetési kötelezettsége 2 321 860 Ft. Elrendelte 459 072 Ft adótartozás átkönyvelését a Magyar Államot képviselő felperes adószámlájára és kötelezte ennek megfizetésére. Egyidejűleg 1 862 788 Ft adótartozás törléséről is intézkedett.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot a korábban ismertetett indokolással megegyezően helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatokat, valamint a kijavított elsőfokú határozatok V-IX., illetve VII-X. pontjait hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot a felperest örökösként terhelő adófizetési kötelezettség tárgyában új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában idézte az Art. 35. § (2) bekezdés a) pontját, 131. § (3) bekezdését, és a Ptk. 679. § (1) bekezdését. Ezen törvényi rendelkezések egybevetéséből megállapította, hogy az örökhagyó adótartozásáért a Magyar Állam örökös is a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel. Ettől eltérő rendelkezést az adótartozások tekintetében az Art. sem tartalmaz.
Hivatkozott arra, hogy a polgári jogviszonyokban az ítéletben rendelkezni kell arról is, hogy a követelés kielégítése a hagyaték mely tárgyaiból és hasznaiból történhet.
Az adószámlán kimutatott tartozás esetében erre irányuló határozati kikötés hiányában lehetőség lenne az adótartozás összegének leemelésre akkor is, amikor a hagyaték tárgyai megvannak, noha az örökös csak ezekkel a hagyatéki vagyontárgyakkal felel az örökhagyó tartozásáért. Az alperes határozata jogszabálysértő, mert az adótartozás nem élvez kivételt a Ptk. 679. § (1) bekezdése törvényi rendelkezése alól.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását. Jogi indokolása szerint a "cum viribus" felelősség a hagyatéki hitelezőkkel szemben áll fenn, rájuk vonatkozik a Ptk. 679. § (1) bekezdése. Az adókötelezettség esetében azonban "pro viribus" felelősség áll fenn, vagyis az örökös az örökrész erejéig felel. Ez speciális rendelkezés, amely eltér a Ptk. rendelkezéseitől, és amelyet az Art. nemcsak eljárásjogi, hanem anyagi jogi rendelkezései is szabályoznak. Az adó megfizetésére az Art. 38-39. §-ai határozzák meg a fizetési módot. A felperes, mint az Art. 6. § (2) bekezdése szerinti adó megfizetésére kötelezett személy, köteles a fizetési kötelezettségét teljesíteni.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy az ügyben nem mellőzhetők a Ptk. szabályai. A Ptk. nem tesz különbséget örökös-örökös és tartozás-köztartozás között, mindegyikre azonos szabályok vonatkoznak. A hagyatékért való korlátozott felelősség tekintetében az Art. nem tartalmaz eltérő szabályozást. Az Art. 131. §-a az adó érvényesítésének mintegy technikai lehetőségét adja meg, de az örökös felelőssége a Ptk.-n alapul.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogyan alakul az örökös felelőssége az elhunyt örökös adótartozásáért, e körben alkalmazható-e a Ptk. 679. § (1) bekezdése vagy sem.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen rámutat arra, hogy az öröklés jogintézményét, a hagyaték fogalmát, a hagyatéki hitelező fogalmát, az örökös jogállását a Ptk. szabályozza. A Ptk. 598. § értelmében az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. Egyetemes jogutódlás történik, azaz a hagyatékban lévő követelések és tartozások együttesen szállnak át az örökösre a halál bekövetkeztekor. A hagyatéki tartozásokat a Ptk. 677. § (1) bekezdése sorolja fel, ezek között c) pontban az örökhagyó tartozásait. A hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendjét a 678. § szabályozza.
A hagyatéki tartozásokért való felelősség körében a Ptk. 679. § (1) bekezdése kifejti, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. A hagyatéki tartozásokért való felelősség elsődleges módja tehát a cum viribus felelősség, azaz az örökös a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. E felelősség esetében az örökös ugyanolyan vagyonjogi helyzetbe kerül, mint az örökhagyó. Ha a hagyaték nincs meg, a hitelező közvetlenül kereshet kielégítést a hagyaték erejéig az örökös egyéb vagyonából (pro viribus felelősség).
Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a cum viribus felelősségi forma csak a hagyatéki hitelezőkkel szemben áll fenn, más hitelezők esetében nem. Az alperes azonban nem indokolta meg, hogy miért nem tekinti magát hagyatéki hitelezőnek, illetve, hogy milyen más hitelezői minőséget tulajdonít az adóhatóságnak. A Ptk. 677. § (1) bekezdés c) pontja ugyanis nem tesz különbséget az örökhagyó tartozásai, illetve a hitelezők személye között.
Az Art. 35. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában. Az örökös mögöttes felelősségét ugyan az Art. szabályozza, de ennek jogi alapja a Ptk. 598. §-a szerinti öröklés.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért azzal, hogy az Art. 35. § (2) bekezdés a) pontját nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, hogy ez negligálja a Ptk. 679. § (1) bekezdésében szabályozott felelősségi formákat. Az Art. 35. § (2) bekezdés a) pontja azért használja az "örökrésze erejéig" megfogalmazást, mert amennyiben az örökhagyónak a hagyatékot meghaladó adóhátraléka volt, az örököst csak örökrésze erejéig lehet kötelezni a megfizetésre. A kielégítés módjáról, korlátozott vagy nem korlátozott voltáról ez a szabály nem rendelkezik, mert ezt az öröklésre vonatkozó Ptk. 679. § (1) bekezdése már egyértelműen szabályozza.
Nem vitásan az Art. 131. § (3) bekezdése esetén az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére. A tartozást a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni. Az Art. 43. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván.
Egyetértett ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes jogerős határozatának sem rendelkező részéből, sem indokolásából nem állapítható meg az örökös felperes korlátozott felelőssége (cum viribus). Ellenkezőleg, az alperes határozatának indokolásában az örökös korlátlan felelősségét jelölte meg határozata alapjául. E szerint az adóhatóság a többi hitelezővel szemben olyan indokolatlan és alkotmányosan is aggályos előnyhöz juthatna, amellyel az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a végrehajtási eljárásban az örökös saját vagyonából nyerhetne kielégítést. Ez pedig ellentmond annak az alapvető szabálynak, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért elsődlegesen a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel.
Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt a PK 192. számú állásfoglalására, amely kifejti, hogy a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival való felelősség esetén a bíróságnak a marasztaló ítélet rendelkező részében kell megjelölnie azokat a vagyontárgyakat, amelyek hasznaiból a hagyatéki hitelező végrehajtás útján kielégítést kereshet. Erre figyelemmel az adóhatósági eljárásban is az örökös a hagyaték tárgyaival és a hagyaték hasznaival felel a hagyatéki hitelezőnek. Az ellenkező megoldás az örökösre, mint az adó megfizetésére kötelezett személyre hátrányos lenne, hiszen saját vagyonából kellene azt kielégíteni, illetve az adóhatóság, mint hagyatéki hitelező számára indokolatlan előnyt jelentene a többi hitelezővel szemben.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.199/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.