adozona.hu
BH+ 2011.5.220
BH+ 2011.5.220
Két önálló képviseleti joggal rendelkező cég esetén a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására nem szolgálhat alapul az egyik képviselő érdekkörében felmerült, a fellebbezés benyújtását akadályozó körülmény [Pp. 107. § (2) és (3) bek., 109. § (1) bek., 234. § (1) bek., 237. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett cégnek - a cégjegyzék adatai szerint - dr. P. M. és M. R., önálló képviseleti joggal rendelkező képviselői.
A cégbíróság végzésével a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszer végelszámolását. A határozatot a cég székhelyén 2009. október 19-én dr. P. M. vette kézhez.
A cég másik képviselője, M. R. 2009. november 5-én a megelőzően említett határozattal szemben fellebbezést, a fellebbezés késedelmes előterjesztése miatt igaz...
BH+ 2011.5.220 Két önálló képviseleti joggal rendelkező cég esetén a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására nem szolgálhat alapul az egyik képviselő érdekkörében felmerült, a fellebbezés benyújtását akadályozó körülmény [Pp. 107. § (2) és (3) bek., 109. § (1) bek., 234. § (1) bek., 237. §].
A kérelmezett cégnek - a cégjegyzék adatai szerint - dr. P. M. és M. R., önálló képviseleti joggal rendelkező képviselői.A cégbíróság végzésével a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszer végelszámolását. A határozatot a cég székhelyén 2009. október 19-én dr. P. M. vette kézhez.
A cég másik képviselője, M. R. 2009. november 5-én a megelőzően említett határozattal szemben fellebbezést, a fellebbezés késedelmes előterjesztése miatt igazolási kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy a saját, a gyermekének, illetve az apósának megbetegedése miatt mulasztotta el a fellebbezésre a cég számára nyitvaálló, 15 napos határidőt. Állításának alátámasztására becsatolta a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekének állapotára vonatkozó, a Magyar Államkincstár által kiállított igazolást, továbbá az apósának 2009. október 30-tól 2009. november 4-ig tartó kórházi gyógykezelését bizonyító zárójelentést.
Az ítélőtábla végzésével, a cég nevében, a képviselőjének érdekkörében felmerült okokra hivatkozással benyújtott igazolási kérelmet elutasította. Arra tekintettel, az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezés hivatalbóli elutasításáról is rendelkezett. Határozatának indokolásában kifejtette: a cég, a Pp. 234. § (1) bekezdésében előírt, 15 napos határidő elmulasztásának vétlenségét a vezető tisztségviselőjének, illetve, e tisztségviselő családtagjainak betegségére hivatkozással nem tudta valószínűsíteni. A fellebbezést előterjesztő személy akadályoztatása esetén is mód lett volna ugyanis a kérelem határidőben történő előterjesztésére a másik vezető tisztségviselő által. A Pp. 109. § (1) bekezdése alapján hozott, az igazolási kérelem elutasításáról szóló döntésre tekintettel, a Pp. 237. § alkalmazásával, az elkésett fellebbezés hivatalbóli elutasításának is helye volt.
A cég a végzéssel szembeni fellebbezésében elsődlegesen kérte annak megváltoztatását, az igazolási kérelemnek való helytadást, és a fellebbezés érdemi elbírálását. Másodlagosan a sérelmes határozat hatályon kívül helyezése, és az eljárt bíróság újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasítása iránt terjesztett elő kérelmet. Előadta, hogy a Pp. 107. § (3) bekezdése értelmében az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni. Álláspontja az volt: az eljárt bíróságnak személyes meghallgatással, vagy hiánypótlásra történő felhívással kellett volna tisztáznia, hogy a fellebbezés benyújtásában a másik vezető tisztségviselő akadályoztatva volt-e. Utalt arra is, hogy a cég nemcsak valószínűsítette, hanem igazolta is a fellebbezés határidőben történő benyújtását akadályozó, képviselőjének érdekkörében fennálló családi körülményeket. Az elmulasztott cselekményt egyidejűleg pótolta. Előadta továbbá, hogy nemzetgazdasági érdek is azt indokolná, hogy a társaság megszüntetésére ne kerüljön sor.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés keretei között vizsgálta az ítélőtábla támadott határozatát. Megállapította, hogy a fellebbezés alaptalan.
A fellebbező fél az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésének késedelmes előterjesztése miatti igazolási kérelmében, a Pp. 107. § (2) bekezdése szerint, előadta a mulasztás okát és mindazokat a körülményeket, amelyek álláspontja szerint a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. A másodfokú bíróságnak ezért azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelemben foglaltak alkalmasak-e a fellebbezésnek, a Pp. 234. § (1) bekezdésében előírt, 15 napos fellebbezési határidőn túli előterjesztésének igazolására. Nem volt szükséges további hiánypótlás elrendelésére, és arra való hivatkozás hiányában, annak vizsgálatára sem, hogy a cég másik képviselője miért nem nyújtott be határidőben fellebbezést.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az ítélőtábla határozatában kifejtett azzal a jogi állásponttal, hogy a cég a mulasztásának vétlenségét a képviselője családtagjainak betegségére vonatkozó igazolásokkal sem tudta valószínűvé tenni. Két önálló cégjegyzésre jogosult képviselővel rendelkezik ugyanis, és kizárólag az egyik képviselő akadályoztatására vonatkozóan tett tényállítást. A másik képviselőjének késedelmét igazoló körülményekre nem hivatkozott. A Legfelsőbb Bíróság utal arra is, hogy a becsatolt igazolások a fellebbezést előterjesztő képviselő mulasztásának kimentésére még akkor sem lennének alkalmasak, ha a cégnek egyedüli cégjegyzésre jogosult képviselője lett volna. A saját megbetegedését csak állította, gyermekét a házastársával közösen gondozza a csatolt Magyar Államkincstári igazolás szerint, apósának rövid idejéig, a 2009. október 30-tól november 4-ig tartó kórházi gyógykezelése, a 2009. október 19-től nyitva álló fellebbezési határidő betartásának akadályoztatására magyarázatul nem szolgálhat.
A Legfelsőbb Bíróság - mindezekre tekintettel - az igazolási kérelem elutasítását érdemben helytállónak tartotta. Arra tekintettel megállapította továbbá, hogy az ítélőtábla jogszabálysértés nélkül utasította el hivatalból, a Pp. 237. §-a alapján az elkésett fellebbezést is. A Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alkalmazásával ezért a támadott határozatot helybenhagyta. (Legf.Bír. Cgf.X.30.178/2010.)