adozona.hu
AVI 2011.4.46
AVI 2011.4.46
Jövedéki ügyben a tulajdonjog tisztázása során a közhiteles nyilvántartás adatait kell figyelembe venni a magánjogi szerződések helyett [2003. évi CXXVII. tv. 119. § (7) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2006. május 10-én a határőrség járőrei ellenőrizték a felperes által vezetett személygépkocsit, melyben összesen 270 karton magyar adójeggyel el nem látott dohányterméket találtak. Az ellenőrzés kiterjedt a felperes lakóhelyére is, ahol a garázsból további 330 karton magyar adójeggyel el nem látott cigaretta került elő.
A b.-i kirendeltség külön végzéssel lefoglalta a gépjárművet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (to...
AVI 2011.4.46 Jövedéki ügyben a tulajdonjog tisztázása során a közhiteles nyilvántartás adatait kell figyelembe venni a magánjogi szerződések helyett [2003. évi CXXVII. tv. 119. § (7) bek.]
2006. május 10-én a határőrség járőrei ellenőrizték a felperes által vezetett személygépkocsit, melyben összesen 270 karton magyar adójeggyel el nem látott dohányterméket találtak. Az ellenőrzés kiterjedt a felperes lakóhelyére is, ahol a garázsból további 330 karton magyar adójeggyel el nem látott cigaretta került elő.A b.-i kirendeltség külön végzéssel lefoglalta a gépjárművet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 119. § (2) bekezdés g) pontja alapján. B. Város jegyzője levelében tájékoztatta a vámhatóságot, hogy a központi gépjármű-nyilvántartás szerint a lefoglalt személygépkocsi tulajdonosa a felperes. Az elsőfokú jövedéki hatóság határozatával 7 665 320 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest, és a gépjármű kiadását a jövedéki bírság megfizetéséhez kötötte. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és új eljárást rendelt el.
Az elsőfokú jövedéki hatóság határozatával zárlatot rendelt el a gépjárműre, mellyel szemben a felperes végrehajtási kifogást nyújtott be. Ennek alapján az alperes határozatával azt megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A felperes fellebbezésében és végrehajtási kifogásában is arra hivatkozott, hogy a gépjárműnek nem ő, hanem házastársa a tulajdonosa a 2006. május 5. napján kelt házastársi vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződés 5. pontja alapján.
A megismételt eljárásban az elsőfokú jövedéki hatóság határozatával a felperest 7 665 320 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte és a gépjármű kiadását a jövedéki bírság megfizetéséhez, mint feltételhez kötötte.
A fellebbezésre eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy a gépjármű-nyilvántartás adatai, a gépjármű törzskönyvében bejegyzett adatok alapján a lefoglaláskor az a felperes tulajdonát képezte. Határozatának meghozatalakor csak a nyilvántartás adatait vehette figyelembe.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és annak hatályon kívül helyezését kérte a gépjárműzárlat elrendelése vonatkozásában, mivel az házastársa tulajdonát képezte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatának a perbeli személygépkocsi lefoglalásának fenntartására irányuló rendelkezését az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Jöt. 119. § (6) bekezdés a) pontjára, mely szerint a lefoglalást végzéssel meg kell szűntetni arra az eszközre, amely nem a jövedéki törvénysértés elkövetőjének tulajdonában áll, ha arra a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség. A hivatkozott 2006. május 5. napján kelt és ügyvéd által ellenjegyzett házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés, valamint a szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd tanúvallomása alapján megállapította, hogy 2006. május 5. napjától a felperes házastársát kell a gépjármű tulajdonosának tekinteni. A tulajdonjog átszállása körében a gépjármű vonatkozásában nincs olyan speciális feltétel, mint az ingatlanok adásvétele esetében.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását, mivel az megsértette a Jöt. 119. § (6) bekezdésének c) és e) pontját és (7) bekezdését. Kifejtette, a felperes sem az ellenőrzéskor, sem a lefoglalást követően nem jelezte, hogy nem ő a gépjármű tulajdonosa, a lefoglalás ellen kifogással nem élt. A gépjármű-nyilvántartás adatai szerint a tulajdonos, az üzembentartó a felperes, a kötelező felelősségbiztosítási kötvény szintén a nevére szól. A felperes házastársa sem élt végrehajtási kifogással a közigazgatási eljárásban a lefoglalás ellen.
A felperes írásbeli felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A Jöt. 119. § (1) bekezdése alapján a vámhatóság a jövedéki ügyben lefolytatott eljárás során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el. A (2) bekezdés g) pontja értelmében a vámhatóság a termékek szállítására használt eszközt lefoglalja. A lefoglalásról a 119. § (5) bekezdése értelmében a vámhatóság végzésben rendelkezik, amely ellen az ügyfél kifogással élhet. A közigazgatási iratok alapján megállapítható volt, hogy az ellenőrzéskor készült jegyzőkönyvben a felperes nem hivatkozott arra, hogy az általa vezetett személygépkocsi nem az ő tulajdonát képezi, és a lefoglalást elrendelő végzés ellen sem élt kifogással. Szintén nem nyújtott kifogást a felperes házastársa sem.
A Jöt. 119. § (6) bekezdés a) pontja értelmében a lefoglalást végzéssel meg kell szűntetni a szállításra használt, nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének a tulajdonában lévő eszközre, ha arra a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség. A c) pont alapján a lefoglalást végzéssel meg kell szüntetni a szállításra használt, az elkövető tulajdonában lévő eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőre megfizették vagy arra - elidegenítési tilalom bejegyzése mellett - részletfizetést, vagy fizetési halasztást engedélyeztek.
A Jöt. 119. § (7) bekezdés alapján a lefoglalt eszköz - a (6) bekezdés d) pontjában foglalt eset kivételével - annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolja.
A fenti jogszabályhelyek alapján vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének, illetve az alperes határozatának jogszerűségét. E körben fontos körülményként értékelte, hogy a felperes az ellenőrzéskor nem hivatkozott arra, hogy nem ő a személygépkocsi tulajdonosa, és a lefoglalást elrendelő végzés ellen sem nyújtott be kifogást. Csak később, a jövedéki bírság megállapításakor, illetve a zárlat elrendelésekor hivatkozott erre először. Ezt a körülményt az elsőfokú bíróság nem kellő súllyal értékelte. A jövedéki hatóságok határozatának meghozatalakor ugyanis a rendelkezésre álló adatok, okiratok, Baja város jegyzőjének tájékoztatása egyértelműen a felperes tulajdonosi minőségét igazolták.
Az alperesnek a közhiteles nyilvántartásból és az annak adatait erősítő törzskönyv adataiból kellett kiindulnia, amelyek a felperes tulajdonjogát bizonyították. Ehhez képest a magánjogi szerződést nem tekinthette olyan kétséget kizáró ténynek, amely alapján a lefoglaláskor a felperes tulajdonjoga hiányát állapíthatta volna meg.
Az elsőfokú bíróság tehát tévedett, amikor a közhiteles nyilvántartásokkal szemben a magánjogi szerződésnek tulajdonított nagyobb fontosságot. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.268/2007.)