adozona.hu
BH+ 2011.4.176
BH+ 2011.4.176
A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak nincs hatásköre annak vizsgálatára, hogy az adós fizetési felszólítást megelőző vitató nyilatkozata alapos-e vagy sem [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek. a) pontja és (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 2008. december 19-én nyújtotta be felszámolás iránti kérelmét, melyben előadta, hogy 2004-ben építette az adós a Gy.-i Autóplázát, ahol a hitelező alvállalkozóként épületgépészeti kivitelezési munkálatokat végzett. A korábbi árajánlatokból kiinduló szóbeli megállapodás szerint elvégzett kazán- és hősugárzó szerelési munkák alapján 2005. július 26-án kiállította a számlát 2 288 870 forint összegben, 2005. augusztus 3-i fizetési határidővel.
Az adós a számlát befogadta, részletfizet...
BH+ 2011.4.176 A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak nincs hatásköre annak vizsgálatára, hogy az adós fizetési felszólítást megelőző vitató nyilatkozata alapos-e vagy sem [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek. a) pontja és (5) bek.].
A hitelező 2008. december 19-én nyújtotta be felszámolás iránti kérelmét, melyben előadta, hogy 2004-ben építette az adós a Gy.-i Autóplázát, ahol a hitelező alvállalkozóként épületgépészeti kivitelezési munkálatokat végzett. A korábbi árajánlatokból kiinduló szóbeli megállapodás szerint elvégzett kazán- és hősugárzó szerelési munkák alapján 2005. július 26-án kiállította a számlát 2 288 870 forint összegben, 2005. augusztus 3-i fizetési határidővel.Az adós a számlát befogadta, részletfizetési ajánlatot tett és 900 000 forintot ki is egyenlített a számlából.
A fennmaradt 1 388 870 forint tekintetében a hitelező felszólítását az adós 2008. november 10-én átvette, de azt nem fizette meg.
A bíróság felhívására az adós közölte, hogy a 2008. november 7-én kelt felszólítást megelőzően többször, írásban is megkifogásolta a tartozás összegét, garanciális problémákra hivatkozással. Előadta, hogy a hitelező két építkezésen is végzett munkát részére, melyeknél azonban olyan hibák merültek fel, amelyek miatt közöttük vita alakult ki. Csatolta a 2008. február 29-én kelt, adósnak írt levelét, melyben tájékoztatta a másik építkezéssel kapcsolatos problémák részletezésén felül arról, hogy a Gy.-i Autópláza építkezése során felmerült garanciális problémák miatt a fizetést felfüggeszti.
A hitelező álláspontja az volt, hogy a Gy.-i Autópláza építkezéssel kapcsolatban az adós nem jelzett tényleges garanciális hibákat, a közöttük felmerült vita a másik építkezéssel kapcsolatos. A két jogviszonyt nem lehet egységesen szemlélni, ezek egymástól függetlenek, s az egyikben kialakult vita nem mentesíti az adóst az alól, hogy a másik jogviszony alapján nem vitatott tartozását kifizesse.
Az elsőfokú bíróság 7. sorszámú végzésében az adós fizetésképtelenségét megállapította és az adós felszámolását főeljárásként elrendelte. Határozatát azzal indokolta, hogy a felek közötti egyéb munkákból eredő elszámolási kötelezettség jelen eljárásban nem jelentős. A jelen eljárás alapját jelentő tartozást az adós nem vitatta, de csak részben egyenlítette ki, ezért fizetésképtelen.
Az adós fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az eljárást soron kívül megszüntette. Mellőzte a végzésnek az adóst perköltségben marasztaló rendelkezését és a hitelezőt kötelezte 19 500 forint másodfokú perköltség megfizetésére.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő vitatás módját, illetve tartalmát a törvény nem szabályozza és nem teszi kötelezővé a vitatás írásbeli formáját, ezért vitatásnak minősül az adós minden olyan nyilatkozata, amelyben kifejezésre juttatja, hogy a hitelezői követeléstől elzárkózik, azt kiegyenlíteni nem kívánja. A követelés vitatásának minősül az is, ha az adós a korábban nem vitatott hitelezői követelést a hitelező felszólítását megelőzően további javítási munkálatoktól, vagy újabb megállapodástól teszi függővé, azt valamely feltételhez köti. Nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az adós a követelést alappal vitatta-e. Ha az adós a hitelező követelését már a fizetési felszólítás előtt vitássá tette, az ezt követő fizetési felszólításra nem köteles ismételten nyilatkozni.
Miután az adós által 2008. február 29-én írt levél mind a két beruházással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi teljesítést az adós felfüggeszti a végleges javítás, vagy megállapodás hiányában, ezt úgy kell értékelni, hogy a korábban vállalt részlefizetések ellenére a Gy-i Autópláza tekintetében is vitatta a tartozását.
Miután a hitelező követelése vitatottnak minősül, ezért a Cstv. 27. § (5) bekezdése alapján az eljárást soron kívül megszüntette.
A jogerős végzéssel szemben a hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az adós felszámolásának elrendelését, valamint az adós perköltségben marasztalását. A jogerős végzés jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy a másodfokú bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak megvalósulása ellenére a felszámolást nem rendelte el.
Megismételte az eljárás során előadott álláspontját, mely szerint a két különálló jogviszonyt nem lehet egységesnek tekinteni a fizetésképtelenség vizsgálata során. Miután a Gy.-i Autóplázával kapcsolatban az adós a tartozását elismerte, részben teljesítette is, de a maradékot hitelezői felszólítás ellenére nem egyenlítette ki, ezért fizetésképtelennek kell tekinteni és felszámolását el kell rendelni.
Az adós felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában fenntartását. Álláspontja szerint egyértelműen közölte 2008. február 29-én kelt levelében, hogy a végleges javításig, vagy az erre vonatkozó megállapodásig a hitelező felé felfüggeszti a pénzügyi teljesítést.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős másodfokú végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 275. § (2) bekezdése alapján.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A másodfokú bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazása körében helytállóan állapította meg, hogy az iratok között található az adós által a felperesnek küldött 2008. február 29-én kelt levél, melyben kitért a hitelező által végzett mindkét munkára. A hitelező e levél kézhezvételét nem tette vitássá. A hitelező arra hivatkozik, hogy e levél kézhezvételét követően az adós semmilyen tényleges garanciális hibát nem közölt vele. Az adós azonban e levélben vitatottá tette a korábban általa elismert kötelezettséget. A hitelező ezért ezt követően erre a követelésre vonatkozóan nem küldhetett olyan hatállyal fizetési felszólítást az adósnak, melyre a felszámolási kérelmét alapozhatta volna. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság azt, hogy e levélben foglaltak alapján a követelés vitatottá vált, és helyes az ebből levont jogi következtetése - az eljárás megszüntetése - is.
A kifejtett indokokra tekintettel a felülvizsgálattal támadott jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. /Legf. Bír. Gfv.X.30.143/2010./