adozona.hu
ÍH 2011.38
ÍH 2011.38
NONPROFIT TÁRSASÁG PROFITORIENTÁLT TÁRSASÁGGÁ TÖRTÉNŐ ÁTALAKULÁSÁNAK TILALMA A nonprofit korlátolt felelősségű társaság bejegyzett közhasznú jogállása megszűnhet, az a cégjegyzékből is törölhető, azonban a nonprofit jogállásától a társaság nem válhat meg; nincs törvényes lehetőség arra, hogy nonprofit társaság jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet folytató társasággá alakuljon át [2006. évi IV. tv. (Gt.) 4. §, 2006. évi V. tv. (Ctv.) 25. §, 21/2006. (V. 18.) IM r. 8. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az N. Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság az N. Közhasznú Társaságból, annak - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) XIV. fejezetében meghatározott - társasági formaváltása során jött létre, a nonprofit társaságot 2009. augusztus 27-én jegyezték be a cégjegyzékbe, a közhasznú társaság törlése mellett. A nonprofit korlátolt felelősségű társaságnak egyetlen tagja a H. Vagyonkezelő Zrt., részvénytársaság egyetlen részvényese és vezérigazgatója a nonprofit társaság ügyvezet...
ÍH 2011.38 NONPROFIT TÁRSASÁG PROFITORIENTÁLT TÁRSASÁGGÁ TÖRTÉNŐ ÁTALAKULÁSÁNAK TILALMA
A nonprofit korlátolt felelősségű társaság bejegyzett közhasznú jogállása megszűnhet, az a cégjegyzékből is törölhető, azonban a nonprofit jogállásától a társaság nem válhat meg; nincs törvényes lehetőség arra, hogy nonprofit társaság jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet folytató társasággá alakuljon át [2006. évi IV. tv. (Gt.) 4. §, 2006. évi V. tv. (Ctv.) 25. §, 21/2006. (V. 18.) IM r. 8. §].
Az N. Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság az N. Közhasznú Társaságból, annak - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) XIV. fejezetében meghatározott - társasági formaváltása során jött létre, a nonprofit társaságot 2009. augusztus 27-én jegyezték be a cégjegyzékbe, a közhasznú társaság törlése mellett. A nonprofit korlátolt felelősségű társaságnak egyetlen tagja a H. Vagyonkezelő Zrt., részvénytársaság egyetlen részvényese és vezérigazgatója a nonprofit társaság ügyvezetői tisztségét is betöltő személy.
A társaság 2010. június 16. napján előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben 2010. május 31-i időponttal a cég neve, székhelye, tevékenységi körei megváltozásának, továbbá közhasznúsági fokozatának törlését kérte. Kérelméhez csatolta jogi képviselője meghatalmazását, a kérelem alapjául szolgáló alapítói határozatokat, a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát, illeték- és költségtérítés-befizetési igazolását.
A csatolt határozatok értelmében a társaság alapítója elhatározta a társaság közhasznú jogállásának és nonprofit gazdasági társasági minőségének megszüntetését, erre tekintettel a felügyelő bizottság tagjait valamint a könyvvizsgálót visszahívta, a társaság székhelyét áthelyezte, cégnevét megváltoztatta, ennek megfelelően az alapító okirat módosítását rendelte el. Az 1/2010. számú alapítói határozatban az alapító arról is nyilatkozott, hogy a közhasznú jogállás megszüntetésével összhangban a társaság tartozásait rendezi, közszolgáltatások ellátására irányuló szerződésekből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíti. A társaság alapító okiratát mindezeknek megfelelően módosította, abból törölt minden, a társaság közhasznú, illetve nonprofit jellegére utaló kifejezést, hivatkozást, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Kszt.) alapján kötelező rendelkezéseket, az e törvényre történő utalásokat is elhagyta.
Az elsőfokú bíróság 10. sorszámú végzésével a társaságot 45 napos határidővel, a kérelem elutasításának terhe mellett a változásbejegyzés iránti kérelem hiányosságainak pótlására - annak tartalma szerint a kérelem visszavonására - hívta fel. Végzésében az elsőfokú bíróság azon álláspontját fejtette ki, mely szerint a közhasznú jogállás önmagában nem, csupán a társaság megszüntetésével egyidejűleg szűnhet meg. Álláspontja szerint a közhasznú jogállás révén juttatott többlet-támogatások és bevételek a működés fokozott garanciális feltételeihez kötöttek, amennyiben a működés e jellege - a társaság közhasznú tevékenysége - megszűnne, a nonprofit cég olyan vagyonhoz jutna további működése során, mely a nyereségorientált társaságokat egyébként nem illeti meg.
A társaság 11. sorszámú beadványában kifejtette: a Kszt. 22. §-a tartalmazza azokat a rendelkezéseket, melyek alapján a közhasznú jogállás törlése kérhető, a közhasznú szervezet közhasznú jogállásának megszűnése esetére előírt kötelezettségeit pedig a Kszt. 20. §-a rögzíti. Mindezen rendelkezések alapján hivatkozott arra, hogy a társaság közhasznú jogállása megszüntethető, a társaság kérelme pedig megfelel minden, ehhez szükséges feltételnek. Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzése tartalmilag elutasító végzésnek felel meg, a társaság - eltérő jogi álláspontjára tekintettel - a felhívásnak nem tett eleget.
Az elsőfokú bíróság a cég 2010. június 16. napján benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó 46. § (6) bekezdése alapján elutasította. Végzésének indokolása szerint a társaság az elsőfokú bíróság által elrendelt hiánypótlásnak a megadott határidőben nem tett eleget.
A végzés ellen a társaság terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen kérte annak megváltoztatását, a kérelmezett változások cégjegyzéki bejegyzését, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését azzal, hogy a végzés megalapozatlan és jogszabálysértő. Kifejtette: a Kszt. rendelkezései lehetővé, adott esetben kötelezővé teszik a közhasznú jogállás törlését, e tekintetben az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzésére benyújtott iratában előadott érvelését ismételte meg. A közhasznú jogállásnak a cég megszüntetése nélküli törölhetőségének körében hivatkozott a Ctv. 25. § (1) bekezdésének ob) pontjára is, eszerint a cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a közhasznúsággal kapcsolatosan kifejtett álláspontját sem jogszabályi, sem pedig bírói gyakorlatra vonatkozó hivatkozással nem támasztotta alá. A társaság fellebbezésében az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzésével kapcsolatban utalt arra, hogy az abban foglalt, a változásbejegyzési kérelem visszavonására vonatkozó felhívásnak nem lehet eleget tenni, az elsőfokú bíróságnak elutasító végzést kellett volna hoznia. Következtetése szerint, mivel az elsőfokú bíróság nem így járt el, hiánypótlást elrendelő végzése és így eljárása is jogszabálysértő.
A társaság fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helytálló döntéssel utasította el a társaság változásbejegyzési kérelmét, azonban indokait az ítélőtábla az alábbiak szerint pontosítja.
Az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezésére vonatkozó fellebbezési kérelem esetében a társaság helytállóan hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótló végzésének meghozatala szükségtelen volt. E végzésben az elsőfokú bíróság a társaságétól eltérő álláspontját kifejtve a társaságot a változásbejegyzési kérelem visszavonására hívta fel. Az elsőfokú bíróságnak hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül meg kellett volna hoznia a változásbejegyzési kérelmet elutasító végzését, ekként a hiánypótlást elrendelő végzésében írt jogi indokait is az elutasító döntése indokaiként kellett volna kifejtenie. Ez azonban az eljárás megismétlését - a felperesi kérelem teljesíthetetlenségével kapcsolatban az alábbiakban kifejtettekre is figyelemmel - nem teszi szükségessé, így az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése nem indokolt.
A társaság változásbejegyzési kérelme - a csatolt alapítói határozatokban, valamint az alapító okirat módosításaiban foglaltakra tekintettel - tartalma szerint nem csupán a társaság közhasznú minősítésének megszüntetésére és az ehhez kapcsolódó alapító okirat-módosításra, továbbá e változások cégjegyzékbeli átvezetésére irányult, hanem a társaság nonprofit jellegét kívánta maradéktalanul - a közhasznú minősítésre is kiterjedően - megszüntetni és e változások cégjegyzékbeli átvezetését követően a Gt. 3. § (1) bekezdése szerint működni.
Az elsőfokú bíróság érdemi jogi álláspontját hiánypótlást elrendelő végzésében fejtette ki, ebben azonban téves álláspontra jutott a közhasznú minősítés törlésének önálló, az ilyen minősítésű társaság egyidejű megszüntetése nélküli lehetőségének kizártságát illetően. A Kszt., a Gt.</a> és a Ctv. vonatkozó, részben a fellebbezésben is felhívott rendelkezéseiből [Kszt. 2. § (1) bekezdésének g) pontja, 3. §-a, 20</a>., § 22. §, 23. § 24. §-ai, a Gt. 4. §-ának (5) és (6) bekezdése, a Ctv. 25. § (1) bekezdés o) pontja és ennek oa) és ob) alpontjai] következik, hogy a közhasznú jogállás ténye a társaság elhatározásától függően, illetve törvény kötelező rendelkezése folytán, a társaság kérelmére, továbbá az ügyész indítványára a megfelelő nyilvántartásból - közhasznú nonprofit társaság esetén a cégjegyzékből - törölhető. Ugyanez következik a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 8. § (2) bekezdéséből is, melynek értelmében a cégbíróság a nonprofit gazdasági társaság közhasznú szervezeti jogállását akkor jegyzi be a cégjegyzékbe, ha a nonprofit gazdasági társaság a közhasznú szervezetekről szóló törvényben foglalt követelményeket teljesíti, és a létesítő okirata megfelel a Kszt. 26. § c) pontjában meghatározott közhasznúsági tevékenységi csoportoknak. A fentiekből következően tehát a közhasznú és a nonprofit minőség egymásnak nem előfeltétele, az előbbi jogállás nyilvántartásba vétele vagy onnan való törlése nem vonja maga után az utóbbi jogállás változását.
A Gt. 4. § (1) bekezdése szerint nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapított, vagy a Gt. 365. § (3) bekezdése szerinti quasi-átalakulással közhasznú társaságból létrehozott nonprofit gazdasági társaság nonprofit jogi minőségének megszüntetésére, törlésére azonban nincs törvényes lehetőség. A Gt. 4. § (4) bekezdése értelmében, a nonprofit gazdasági társaság csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, tehát formaváltás esetén csak más nonprofit társasági formát választhat; e megkötés a nonprofit társaság esetleges nyeresége tagok közti felosztásának tilalmára vonatkozó rendelkezés kijátszásával megvalósuló visszaélések megakadályozását is szolgálja.
Tekintettel arra, hogy a társaság kérelme a nonprofit jogállás - és csupán ennek részeként a közhasznú jogállás értelemszerű - törlésére vonatkozott, és annak teljesítésére nincs törvényes lehetőség, ezért érdemben helytálló az elsőfokú bíróságnak a változás bejegyzését elutasító döntése, annak megváltoztatását az ítélőtábla nem találta indokoltnak.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését a fenti indokolásbeli pontosítással és kiegészítéssel a Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-a, továbbá Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 44.717/2010/2.)