adozona.hu
AVI 2011.2.19
AVI 2011.2.19
A mérlegelési jogkörben hozott határozat akkor tekinthető jogszerűnek, ha a hatóság a tényállást kellően feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, számot adott a mérlegelés szempontjairól, a határozat indokolásából a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak [2003. évi XCII. tv. 134. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 408 849 Ft késedelmi pótlék törlésére irányuló kérelmét az elsőfokú adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 134. § (1) bekezdése alapján elutasította azzal, hogy a felperes jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé a pótlék összegének törlését.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a felperes képes súlyos veszélyeztetés nélkül is az összeget megfizetni.
A felperes keresetében az alperes határozatának h...
AVI 2011.2.19 A mérlegelési jogkörben hozott határozat akkor tekinthető jogszerűnek, ha a hatóság a tényállást kellően feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, számot adott a mérlegelés szempontjairól, a határozat indokolásából a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak [2003. évi XCII. tv. 134. § (1) bek.]
A felperes 408 849 Ft késedelmi pótlék törlésére irányuló kérelmét az elsőfokú adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 134. § (1) bekezdése alapján elutasította azzal, hogy a felperes jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé a pótlék összegének törlését.Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a felperes képes súlyos veszélyeztetés nélkül is az összeget megfizetni.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a késedelmi pótlék összegének megfizetése számára komoly megélhetési problémákat jelent.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, és az előírt 408 849 Ft késedelmi pótlék összegét törölte. Ítéletének indokolásában hivatkozott az Art. 134. § (1) bekezdésére, mely szerint az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az Art. 134. § (1) bekezdéséhez kapcsolódó eljárásban az adóhatóság mérlegelési jogkörben jár el. A mérlegelési jogkörben hozott határozatok akkor tekinthetők jogszerűnek, ha a hatóság a tényállást kellően feltárta, a vonatkozó eljárási szabályokat betartotta, számot adott a mérlegelés szempontjaira, a határozat indokolásából a mérlegelés jogszerűsége megnyugtatóan megállapítható.
Az elsőfokú bíróság vizsgálta azokat a körülményeket, amelyekre az alperes a határozatát alapozta, és ebből arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy a mérlegelés jogszerűsége megnyugtatóan nem állapítható meg. Az alperes határozatának meghozatalakor nem vette figyelembe, hogy a felperes milyen súlyos betegségben szenved, és annak milyenek a gyógyszerköltségei. Figyelmen kívül hagyta, hogy a vele közös háztartásban élő fia egyetemi hallgató, jövedelemmel nem rendelkezik. Helytelenül állapította meg az alperes, hogy a felperes fia alapítója egy kft.-nek, mivel a csatolt cégkivonat szerint csak kis hányadban tulajdonosa és nem alapító tagja. Az alperes elmulasztotta tisztázni, hogy a felperes fia rendelkezik-e az adott üzletrésszel összefüggésben jövedelemmel. Az alperes az adott üzletrész forgalomképességét sem vizsgálta.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli esetben a kötelezettség törlése feleltethető meg az adózás rendjéből következő humanitás követelményének.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, mivel az megsértette a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. és a 339/B. §-ait, és a 339. § (2) bekezdés g) pontját. Jogi álláspontja szerint az adóhatóság mérlegelési jogkörben hozott határozata megfelelt a jogszabályban előírtaknak, másrészt a bíróságnak nem volt megváltoztatási jogköre.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartja.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság az Art. 134. § (1) bekezdésével kapcsolatban helytállóan fejtette ki, hogy a mérlegelési jogkörben meghozott adóhatósági határozat jogszerűtlenségénél milyen szempontokat kell vizsgálnia a közigazgatási perben a bíróságnak. Az elsőfokú bíróság egyértelműen feltárta, hogy melyek voltak azok a tényállási elemek, amelyet az alperes vagy nem tárt fel, vagy nem kellő súllyal értékelt, így a határozata jogszerűnek nem volt tekinthető. Az alperes olyan tényállási elemeket nem tárt fel, amelyek egyértelműen kihatással voltak a felperes jövedelmi viszonyára, így a teljesítőképességére, és megélhetésének körülményeire. Az elsőfokú bíróság okszerűen mérlegelte a teljes körűen feltárt tényállást, és a felperes megélhetésével kapcsolatos tényeket, bizonyítékokat.
Az alperes hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróságnak a Pp. 339. § (2) bekezdése alapján meg volt a jogi lehetősége az alperesi határozat megváltoztatásának. A késedelmi pótlékfizetési kötelezettség adó-megállapításhoz kapcsolódik, így e tekintetben osztja a Pp. 339. § (2) bekezdésében felsorolt fizetési kötelezettségek jogi sorsát.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.203/2007.)