adozona.hu
AVI 2011.1.3
AVI 2011.1.3
A számla tartalmi és formai hitelessége egyaránt feltétele az adólevonási jog gyakorlásának (1992. évi LXXIV. tv. 32., 35. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2002. november-december hónapokra vonatkozóan folytatott le ellenőrzést. Ennek eredményeképpen határozatával 7 596 000 Ft adókülönbözetet, 3 798 000 Ft adóbírságot és 13 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg a felperes terhére. A lefolytatott kapcsolódó vizsgálat eredményét is figyelembe véve, a D. Kft. által kibocsátott számlákra alapított általános forgalmi adólevonási jogát a felperes jogszerűtlenül gyakorolta. Az adóhatóság hivatkozott a gazdasági e...
AVI 2011.1.3 A számla tartalmi és formai hitelessége egyaránt feltétele az adólevonási jog gyakorlásának (1992. évi LXXIV. tv. 32., 35. §)
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2002. november-december hónapokra vonatkozóan folytatott le ellenőrzést. Ennek eredményeképpen határozatával 7 596 000 Ft adókülönbözetet, 3 798 000 Ft adóbírságot és 13 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg a felperes terhére. A lefolytatott kapcsolódó vizsgálat eredményét is figyelembe véve, a D. Kft. által kibocsátott számlákra alapított általános forgalmi adólevonási jogát a felperes jogszerűtlenül gyakorolta. Az adóhatóság hivatkozott a gazdasági esemény hiányára és arra, hogy a felperes kellő körültekintést sem tanúsított. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában hivatkozott az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa. tv.) 32. §, 35. §-ára és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 166. § (2) bekezdésére.A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a számlák szerint ment teljesedésbe a gazdasági esemény, ő az S. Kft.-vel kötött szerződést az M7-es úthoz kapcsolódó csapadék csatornabélelési munkáinak elvégzésére. A bélelést megelőzően a csapadék csatornatisztítási munkáival a D. Kft.-t bízta meg, amely a munkákat elvégezte, számlákat állított ki, amit a felperes befogadott és kifizetett.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában szintén hivatkozott az Áfa. tv. 4. § (1) bekezdésére, 32. § (1) bekezdés a) pontjára, 35. § (1) bekezdés a) pontjára és az Sztv. 166. § (2) bekezdésére. Megállapította, hogy a felperes által befogadott számlák tartalmi hiányosságban szenvedtek, hiszen a tárgyi időszakban az aláíró személyek nem voltak jogosultak a cég képviseletére. A felperes az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdésében írt kellő körültekintést sem tudta bizonyítani.
A tartalmilag hiányos számlákkal kapcsolatos körültekintés, illetve az adó áthárításának hiánya önmagában, egymástól függetlenül megalapozta az alperesi jogelőd döntését. Az időközben a felperes, illetve a D. Kft. ügyvezetőivel szemben lefolytatott büntetőeljárások sem érintették az alperes érdemi döntésének helyességét.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és keresetének történő helyt adást. Álláspontja szerint a gazdasági esemény a szerződésnek megfelelően ment végbe, az alperes a tényállást nem tisztázta kellő mélységben és az időközben felmerült új tények miatt szükség lett volna új eljárás elrendelésére.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontjával, a 35. § (1) bekezdés a) pontjával, az Sztv. 166. §-ával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság egységes és töretlen ítélkezési gyakorlata értelmében az adózót csak a tartalmilag és formailag hiteles számla alapján illeti meg az általános forgalmi adólevonási összeg visszaigénylési jogosultság.
A perbeli számlák vizsgálata alapján egyértelmű volt, hogy részben formai, részben tartalmi hiányosságokban szenvednek. Egyrészt a számla nem az arra jogosult ügyvezetői szervtől került kiállításra, másrészt megkérdőjeleződött a gazdasági események számla szerinti tartalommal történő megvalósulása, illetve a számlakiállító részéről az általános forgalmi adó áthárítása is.
A felülvizsgálati eljárásban - az eljárás rendkívüli perorvoslati jellegéből is adódóan - a tényállás módosítására, vagy a bizonyítékok újraértékelésére vagy felülmérlegelésére általában nincsen lehetőség. Erre csak akkor van mód, ha a jogerős határozatot hozó bíróság tényállása hiányos vagy iratellenes megállapításokat tartalmaz, illetve a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint azonban a perbeli esetben az elsőfokú bíróság a fenti hibáktól mentesen állapította meg a tényállást és a bizonyítékok mérlegelése körében sem volt megállapítható olyan okszerűtlen mérlegelés, amely megalapozhatta volna a felperesi felülvizsgálati kérelem jogosságát.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.180/2007)