adozona.hu
AVI 2011.1.2
AVI 2011.1.2
Az Áfa. törvény nem ad értelmezést arra, hogy mi minősül egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatásnak, illetve pénzügyi ügynöki szolgáltatásnak (1992. évi LXXIV. tv.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél az adóhatóság 2005. évre vonatkozó adóellenőrzést végzett. Az ellenőrzés megállapítása szerint a felperes 2004. június 7-én megbízási szerződést kötött az R. Pénzügyi és Szolgáltató Rt.-vel. A szerződés szerint a megbízó refinanszírozása érdekében hitelintézetektől, vagy pénzügyi vállalkozásoktól kívánt hitelbe venni. A refinanszírozás megszervezése érdekében a megbízó a felperest különböző szolgáltatások elvégzésével bízta meg. A megbízó a szerződés alapján a felperes részére 2...
AVI 2011.1.2 Az Áfa törvény nem ad értelmezést arra, hogy mi minősül egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatásnak, illetve pénzügyi ügynöki szolgáltatásnak (1992. évi LXXIV. tv.)
A felperesnél az adóhatóság 2005. évre vonatkozó adóellenőrzést végzett. Az ellenőrzés megállapítása szerint a felperes 2004. június 7-én megbízási szerződést kötött az R. Pénzügyi és Szolgáltató Rt.-vel. A szerződés szerint a megbízó refinanszírozása érdekében hitelintézetektől, vagy pénzügyi vállalkozásoktól kívánt hitelbe venni. A refinanszírozás megszervezése érdekében a megbízó a felperest különböző szolgáltatások elvégzésével bízta meg. A megbízó a szerződés alapján a felperes részére 2005. január 28-án és április 15-én teljesítés igazolást adott ki. Ennek eredményeképpen a felperes az R. Rt. részére 2005. április 4-én 6 000 000 Ft-ról, július 4-én 6 000 000 Ft-ról, július 6-án 180 000 Ft-ról állított ki számlát a megbízó felé, amelyben a szolgáltatást tárgyi adómentes szolgáltatásként szerepeltette.A szolgáltatás megnevezéseként két számlán a statisztikai besorolási számot tüntette fel, SZJ 67-13 alatt, míg a harmadik számlán ezen besorolási szám mellett ügynöki tevékenység megnevezést is feltüntetett.
Az adóhatóság a felperes ezen számlakiállítását nem tartotta megfelelőnek. Az adóhatóság álláspontja szerint a felperesi tevékenység nem minősült tárgyi adómentes szolgáltatásnak, hanem a felperes megbízójának különböző szolgáltatásokat nyújtott a hitel felvétele érdekében. Ez a tevékenység általános forgalmi adóköteles szolgáltatásnak minősül.
Az ellenőrzés eredményeként meghozott elsőfokú határozat a felperes terhére 2 436 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 2 299 000 Ft minősült adóhiánynak és 137 000 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek.
Kötelezte a felperest 1 218 000 Ft adóbírság és 30 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére is.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes tevékenysége nem sorolható az általa feltüntetett SZJ.67.13 szám alá, illetve az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bekezdés a) pontja, és</a> 2. számú melléklet I. fejezetének 12. pontja szerinti szolgáltatások körébe, ezért nem volt alkalmazható az Áfa. tv. 2. számú mellékletének 6. pontja alapján a tárgyi adómentesség.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes elsődlegesen azt sérelmezte, hogy a jogerős ítélet sértette a Pp. 221. § (1) bekezdését, mivel az elsőfokú bíróság nem jelölte meg azokat a körülményeket, - így nem tett eleget indokolási kötelezettségének -, amely alapján helyesnek minősítette az alperes jogi álláspontját és határozatát. Ugyancsak nem foglalkozott az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes által a bírósági eljárás során csatolt azon bizonyítékokkal, amelyek szerint a felperessel azonos tevékenységet folytató társaságok és kereskedelmi bankok viszonyában a kereskedelmi bankok a nyújtott szolgáltatást tárgyi adómentes tevékenységnek kezelik. Így a felperes eljárási okokból és anyagi jogszabálysértésre hivatkozással is kérte az ítélet hatályon kívül helyezését.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét az alperes 8429467314/2006. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen vizsgálta a felperes eljárásjogi szabálysértésre való hivatkozását, mely szerint az elsőfokú bíróság ítélete sértette a Pp. 221. §-ának rendelkezését.
Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen idézte a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Ezt követően pedig egyetértve az alperes álláspontjával lényegében valóban nem indokolta meg részletesen milyen indokok alapján jutott erre a következtetésre, ezért a felperesi hivatkozás alapos volt.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a perben rendelkezésre álltak azok az adatok, amelyek alapján érdemben lehetett dönteni arról, hogy az alperesi keresettel támadott határozat megfelelt-e a jogszabályoknak.
A nem vitás tényállás szerint a felperes az R. Rt.-vel kötött megbízási szerződés alapján különböző pénzügyi szolgáltatásokat végzett a megbízó refinanszírozásának megszervezése érdekében.
Eldöntendő perbeli kérdés az volt, hogy az általános forgalmi adó szempontjából ezek a felperes által végzett szolgáltatások hova sorolhatók. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa. tv.) 30. § (1) bekezdése szerint mentesek az adó alól a 2. sz. mellékletben felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások.
A 2. sz. melléklet alapján a 30. § (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtások a következők: 1-26. pontig tartó felsorolás.
A felsorolás 6. pontja szerint tárgyi adómentes a pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ-65.11.1, 65.12.1, 65.21.1, 65.22.1, 65.23.1, 66.01.1, 66.02.1, 66.03, 67.) pont.
A felperes a tevékenységét a 67.13. alá sorolta.
A KSH Szolgáltatási Jegyzékének 67. csoportja a pénzügyi kiegészítő tevékenység címet viseli.
Ezek szerint a 67.1 és 67.13.10.0 alcsoportba tartozik az úgynevezett pénzügyi kiegészítő tevékenység, illetve egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatás, amelyhez sorolható a "pénzügyi ügynöki szolgáltatás".
Az Áfa. tv. nem ad arra vonatkozó értelmező rendelkezést, hogy mi minősül egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatásnak, illetőleg pénzügyi ügynöki szolgáltatásnak.
Mint arra a Legfelsőbb Bíróság már többször rámutatott, egy adott jogszabályban használt jogintézményt alapvetően az adott jogszabály fogalom-meghatározása alapján kell használni. Ha jogszabály ilyet nem tartalmaz, az adott jogszabály egyéb jogi szabályozásából kell kiindulni, illetve következtetni. Ha azonban a fogalomra ez sem ad magyarázatot, akkor a hasonló típusú jogviszonyokat szabályozó jogszabályokat lehet és kell segítségül hívni. (Erre mutatott rá pl. a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának d=16702 ssz=1>4/1999. számú KJE számú jogegységi határozata is, amikor a helyi adótárgyú ügyben a pénzügyi jogszabályokat vizsgálta az elvi jogkérdés eldöntéséhez.)
Jelen peres eljárásban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. sz. melléklet I. fejezet tartalmazza a különböző fogalom-meghatározásokat, így a 12. pont a) és b) pontja fogalmazza meg a pénzügyi szolgáltatás (ügynöki tevékenység) fogalmát.
A 12. pont b) pontja szerint pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, amelynek során az ügyfél pénzét illetve eszközét nem kezelik, és a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes a R. Rt.-vel kötött szerződése alapján azt a fajta pénzügyi szolgáltatást végezte, amely a Hpt. 3. § (9) bekezdése alapján pénzügyi felügyelet engedélye nélkül végezhető. Tekintettel arra, hogy a felperesi tevékenység a fentieknek megfelelően a Hpt. fogalom-meghatározásaiba illeszthető, ennek megfelelően helyesen sorolta be a felperes a szolgáltatását a KSH SZJ jegyzék 67.13.10 szám alá, amely így az Áfa. tv. 2. számú melléklete alapján a 30. § (1) bekezdésben meghatározott tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül.
A felperes helyesen hivatkozott arra is, hogy az d=947 ssz=4412>Áfa tv. 2. számú mellékletének 6. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatást végzi az SZJ 67.13. számon, mely szolgáltatás a Hpt. fogalom meghatározása szerint pénzügyi szolgáltatás közvetítésnek (ügynöki tevékenység) minősül), így nem szükséges figyelemmel lenni a 25. pont rendelkezésére, amelyre hivatkozással az adóhatóság kifogásolta a felperes eljárását.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja kialakításánál figyelemmel volt a felperes által csatolt iratokra, melyek a kereskedelmi bankok gyakorlatát tükrözték a perbeli kérdésben.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet és a keresettel támadott alperesi határozatot az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
Az új eljárás során a fentiek szerint kell a bíróságnak a felperes tevékenységét minősíteni és az ennek megfelelő jogkövetkezményeket levonni.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.197/2007.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2009.70 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
